Okkal színes középkor
A fagyciklusok nem csak a mai műemlékvédelemnek okoznak problémát. A kövek, faragványok épségét már a középkorban is védték – vakolattal, festékkel, gyakrabban, mint gondolnánk.
A középkort a megmaradt építészeti emlékek miatt általában sivár színvilágúnak képzeljük el. Nyers kőfelületek mindenfelé, legfeljebb a kőhiányos területeken a tégla vöröses színe oldja a csupa szürkét. Az igazság azonban az, hogy állagmegóvási céllal gyakran került színes máz a falakra, még ha ennek kevéssé is maradt látható nyoma.
Magyarországon a középkorban viszonylag ritka volt az igazán jó minőségű fagyálló kőanyag, ráadásul a Kárpát-medence időjárása az épületek állapota szempontjából is kedvezőtlen. Míg délebbre a mediterrán, Nyugat-Európában az óceáni klíma miatt sokkal ritkább a fagy, északabbra pedig hónapokon át nappal sem emelkedik fagypont fölé a hőmérséklet, addig a Kárpát-medencében telente gyakran nappal olvad, s beszivárog a kövek repedéseibe a nedvesség, ami éjszaka a fagy hatására kitágul - így roncsolva akár évi száznál is több ciklusban a kőanyagot. A pusztulás a falaknál és a faragványoknál egyaránt jelentkezett, így már több száz évvel ezelőtt is igyekeztek a felületet kezelni, ellenállóbbá tenni az időjárással szemben.
Így a visegrádi palota rekonstruált díszudvarának vörös-rózsaszín színezése elsőre ugyan meglepheti a látogatót, azonban ezek valóban az eredeti Mátyás-kori színek. A 15. század végi színezések (részben a palota korábbi kifestéseire támaszkodva) ráadásul egy komplex színhasználati rendszer szerint készültek: a reprezentáció szempontjából fontos elemek (így a díszudvar is) a vörösmárvány és a hárshegyi homokkő színvilágát adták vissza, míg a fehér a mészkőt idézte. A korabeli látogató először a külső, fehérre vakolt falakat látta meg, amelyeket kváderes díszítéssel tettek mozgalmassá (a kváderek határát nem csak felfestették, de a vakolat megszilárdulása előtt bele is karcolták a felületbe), s ahogyan mind beljebb haladt, egyre inkább a vörös-rózsaszín, vagyis az előkelőbb kőanyagot idéző színvilág kezdett dominálni. Visegrádon nem csak a falakra jutott szín, de még a kerti kőkutakra is, amelyeket szintén festettek.
Visegrád esetében csak töredékei maradtak fenn az egykori vakolásnak, festésnek, ám a középkori módszerek két balatonfelvidéki templomrom megmaradt falain is tanulmányozhatók. Taliándörögd plébániatemploma a 14. század első felében, míg Nagyvázsony pálos kolostortemploma a 15. század utolsó negyedében azonos technikával épült: a törtkőből felhúzott falakat nyers vakolattal borították be. A sarokarmírozások kvádereit és az ablakkereteket mindkét helyen vakolás nélkül hagyták és hasonló (de nem azonos) módon kezelték a tagozatokat is.
Részletek a falfestéről Buzás Gergely tanulmányában
-
Szerémség, Bács megye és a Gutkeledek
2024-02-25 16:22:48 -
Visegrád: folytatódnak a feltárások, pótolhatatlan az NKA, várkutatás Kincsesbányán
2024-02-25 16:16:48 -
Eke elől mentik a villát és a temetőt, Székesfehérvár: a központ ezer éve, Vál: bronzkori leletek
2024-02-25 16:10:33 -
Egy régió évezrede: Bihar és Csoltmonostor
2024-02-18 16:35:59 -
Királyi nászút Visegrádon
2024-02-16 11:32:50 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Szerémség, Bács megye és a Gutkeledek
2024-02-25 16:22:48 -
Visegrád: folytatódnak a feltárások, pótolhatatlan az NKA, várkutatás Kincsesbányán
2024-02-25 16:16:48 -
Eke elől mentik a villát és a temetőt, Székesfehérvár: a központ ezer éve, Vál: bronzkori leletek
2024-02-25 16:10:33 -
Egy régió évezrede: Bihar és Csoltmonostor
2024-02-18 16:35:59 -
Királyi nászút Visegrádon
2024-02-16 11:32:50
-
Királyi nászút Visegrádon
2024-02-16 11:32:50 -
Visegrád: azonosíthatták az özvegy királyné palotáját
2023-12-20 17:23:59 -
Új kiállítással búcsúztathatjuk az évet a palotában
2023-12-18 18:29:43 -
Véget ért a visegrádi völgyzáró fal kutatásának első szakasza
2023-12-06 17:19:33 -
Elkezdődtek a feltárások Visegrádon
2023-10-25 10:07:24