Római emlékek – könyvismertető

Bár a fülszöveg szerint a nagyközönségnek, útikönyvnek szánták, szakemberek számára sem haszontalan forgatni.

A 2010-es szlovák, a 2011-es német és angol kiadás után magyarul is megjelent a Római emlékek a Közép-Duna vidéken Vindobonától Aquincumig című kötet. A könyv szerzői Margaréta Musilová és Vladimír Turcan – ám valójában egész csapat szakember vett részt az elkészítésében, hiszen a célja az, hogy – bár útikönyv formájában – három ország római kori kutatásainak legfrissebb eredményeit ismertesse meg az olvasóval. Ez maradéktalanul sikerül is.

A könyv szerzői, szerkesztői szerencsére a nagyközönségnek szánják a kötetet. Azért szerencse ez, mert a műfaj, még ha persze némileg egyszerűsítésre is kényszeríti az írót, megköveteli a feszes gondolkodást és élményszerű stílust. Ugyanakkor a tudományos igényesség sem szenved csorbát, bár az épített emlékek bemutatása esetenként szócikk szerűen tömör, ugyanakkor bőséges fotóanyag, virtuális rekonstrukciók sora, térképek illusztrálják azokat.

A könyv a beköszönő és a rövid történelmi összefoglalás után a Bécs római kori emlékeinek ismertetésével kezdődik, innen haladunk kelet felé a Duna mentén, egészen a mai Budapest területéig. Az objektumok könnyebb azonosíthatóságát, későbbi felkeresését az esetek többségében gps-koordináta is segíti, illetve tippet kapunk, hogy autóval, busszal, vonattal, hajóval, kerékpáron mennyi idő alatt érhetők el.

A magyar olvasó számára már az ausztriai emlékek lajstromba szedése is érdekes, ám talán ennél is fontosabb a Duna szlovák oldalán található objektumok ismertetése, hiszen itt alaposan eltávolodunk a közhiedelemben még mindig „vasfüggönyként” élő limes vonalától: olvashatunk a többi közt a zselízi templom római szarkofágjáról és a trencséni vár sziklájába 179-180-ban vésett feliratáról egyaránt – utóbbi a római jelenlét jelenleg ismert legészakibb emléke Szlovákia területén.

Az éppen 200 oldalas kötet mindenképpen hasznos olvasmány tehát, sőt, mivel a teljes tartalma aligha memorizálható, ugyancsak hasznos volna belőle elektronikus változat, e-könyv formátum is (a könyv zsebben aligha, táskában már inkább hordozható). Végigböngészése egyúttal figyelmeztet arra is, hogy bár a római határszakasz kutatása éppen több országot érintő vonala miatt speciális feladat, aligha lehet teljes munkát végezni a 21. században a szomszédos országok kutatói legújabb eredményeinek az ismerete nélkül. Ha úgy tetszik, a római korosok ebben a szakmának is példát mutatnak, hiszen a későbbi korszakok tekintetében a hírek, információk megosztása, szakmai ismertetése rendszeresnek, megszokottnak aligha nevezhető.