tematikus keresés térképes keresés közkincs-kereső
minden címke megjelenítése
további szűkítés:
címke törlése: - Székesfehérvár

Eke elől mentik a villát és a temetőt, Székesfehérvár: a központ ezer éve, Vál: bronzkori leletek

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2024. január 31-i adás már az archívumban hallgatható.

tovább olvasom

Mátyás király három sírja

Hunyadi Mátyás a közgondolkodásban egyike a legismertebb, legnépszerűbb uralkodóknak. Székesfehérvári temetkezésének megfejtése nem könnyű feladat, hiszen két sírhely kialakítását is elkezdték, ám a király végül egy harmadikban kaphatott ideiglenesen nyughelyet.

tovább olvasom

I. Károly sírja: egy lépés hiányzik csak az azonosításhoz

Szinte mesebeli életpálya adatott I. Károlynak, akinek az Árpád-házhoz való tartozást fejezték ki Fehérvárra temetésével is. A valószínű sírcsoport csontmaradványainak vizsgálata eldönthetné, kiknek a szomszédságában nyugodhatott. 

tovább olvasom

Székesfehérvár: templom a templomban, Százd: megújuló épület, világszínvonalú freskók

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2018. október 10-i adás már az archívumban hallgatható.

tovább olvasom

Székesfehérvár: újabb fontos kutatási eredmények

Székesfehérvár eredetéről ma élénk történeti-régészeti viták folynak. E viták egyik metszőpontjában a belváros legmagasabb pontja, a mai Szent Péter székesegyház és környéke helyezkedik el, ezért a kutatás különös érdeklődéssel várta azokat az ásatásokat, amelyek tisztázzák az ezen a területen álló középkori épületek maradványait és építéstörténetét. A 2014-től, de különösen az ebben az esztendőben folytatott kutatások valóban fontos adalékokkal gazdagították Székesfehérvár korai középkori központjáról, a mai II. János Pál pápa tér történetéről az eddig ismereteinket.

tovább olvasom

Honfoglalás kori temetőt tártak fel, kastély Nagykárolyban, Székesfehérvár: könyv a bazilikáról

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2018. május 30-i adás már az archívumban hallgatható.

tovább olvasom

Az archaeogenetika lehetőségei a székesfehérvári királysírok azonosításában

Bár sokan beszélnek róla, sikerült alaposan félreértelmezni a Székesfehérvárról származó emberi maradványok archeogenetikai vizsgálatáról szóló tanulmányt. Új kérdések is felmerültek – Buzás Gergely összefoglalója.

tovább olvasom

Székesfehérvár: életre keltenék a koronázó bazilikát, BTM: régészeti topográfia

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2018. február 7-i adás már az archívumban hallgatható.

tovább olvasom

III. Béla sírja: koponya a meszesgödörben?

A magyar történetírás jó ideje az ország egyik legragyogóbb korszakaként ismeri és ismerteti III. Béla uralkodását. Kultuszát erősítette, hogy 1848-ban az ő földi maradványaiként azonosították az egyetlen épen maradt középkori királysírban lévő csontokat (s ez a már meglévő tisztelet is megkövetelte, hogy az ő sírját véljék megtalálni). Valószínűbb azonban, hogy az uralkodó temetkezése már évekkel korábban előkerült.

tovább olvasom

A székesfehérvári bazilika: három generáció temetője

A 12. század második harmada a székesfehérvári bazilika nagy korszaka, hiszen a királyi család három generációját is az épület falai közé temették. Ez az időszak egyúttal a bazilika Kálmán korában elkezdődött megújulásának kora is.

tovább olvasom

Kálmán sírja: visszatérés Fehérvárra

Kálmán az Árpád-ház egyik legnagyobb formátumú (korunk mércéjével leginkább európai) uralkodója volt, ám a későbbi krónikák sok tekintetben eltorzították alakját. (A nagy műveltség, intellektus a magyar történelmi köztudatban ritkán erény.) Ugyanakkor valószínűleg ő az egyetlen király a családból, akinek földi maradványai – még ha téves azonosítással is, de – fennmaradtak.

tovább olvasom

Szent István sírja

Az Árpád-ház történetében kimagaslóan jól dokumentált I. Szent István székesfehérvári temetkezése, majd szentté avatása. Igaz, így is akadnak megválaszolatlan kérdések.

tovább olvasom

Pest, Buda: sorsszerű fejlődés?

Tulajdonképpen csak a gazdaság törvényszerűségeinek engedtek a királyok – elsősorban Zsigmond – amikor Budát választották állandó királyi székhelynek.

tovább olvasom

Keleti gyökerek, nyugati alapok

Valóban gyökeresen átalakította volna a Kárpát-medence kulturális képét a magyar honfoglalás? Beszélhetünk egyáltalán egységes területről ennek kapcsán? A legújabb kutatások cáfolni tűnnek több romantikus dogmát is. Kész válaszok még nincsenek, kérdés annál több.

tovább olvasom