minden címke megjelenítése
további szűkítés: Aranybulla {1 cikk} Bizánc {2 cikk} Buda {1 cikk} budai vár {1 cikk} Csanád {1 cikk} DNS {1 cikk} ferencesek {1 cikk} Gertrudis {1 cikk} I. András {1 cikk} I. Béla {1 cikk} I. Géza {1 cikk} I. László {2 cikk} II. András {2 cikk} II. Béla {1 cikk} II. Géza {1 cikk} II. László {1 cikk} III. Béla {4 cikk} III. István {2 cikk} Imre király {1 cikk} IV. Béla {2 cikk} IV. István {1 cikk} IV. László {1 cikk} Kálmán {1 cikk} keresztes hadjárat {1 cikk} keresztesek {1 cikk} királysír {12 cikk} Manuel {2 cikk} Margit {1 cikk} Margitsziget {1 cikk} Mátyástemplom {1 cikk} Nagyvárad {1 cikk} Pilisszentkereszt {1 cikk} Póla {1 cikk} Salamon {1 cikk} Székesfehérvár {4 cikk} Szekszárd {1 cikk} tanulmány {1 cikk} tatárjárás {1 cikk} Tihany {1 cikk} V. István {1 cikk} vizsgálat {1 cikk}
címke törlése: - királytemetkezések

III. András: a budavári királysír

Az Árpád-ház utolsó uralkodója sem tudta megakadályozni a királyság feudális anarchiába süllyedését, a tartományurak hatalmának erősödését. Vele halt ki hivatalosan a család férfi ága, budavári temetkezésének helyét sokáig félreértették, és az épület azonosítása után sem kutatták célzottan.

tovább olvasom

IV. László: a csanádi királytemetkezés

Miként V. István igyekezett korszerűsíteni a kormányzást, úgy a fiának, IV. Lászlónak is volt egy sikeres, ám kérészéletű uralkodói korszaka. Ám míg az apát a halála akadályozta meg a reformok továbbvitelében, a fia kudarca után még egy évtizedig ült a trónon, miközben az ország mindinkább a bárók küzdőterévé vált és feudális anarchiába fulladt.

tovább olvasom

V. István temetkezése: korona a Margitszigeten

V. István ugyan viszonylag hosszasan uralkodott ifjabb királyként, ám a teljes ország uralkodójaként mindössze két évig ült a trónon. Történelmi szerepét tekintve szélsőségesek az álláspontok: apjára törő hűtlen fiúként éppúgy megítélték, mint szép reményekre jogosító uralkodóként. Margitszigeti sírját a hagyomány szerint az 1838-es nagy árvíz mosta ki, valójában azonban sírrablók prédájává vált.

tovább olvasom

IV. Béla sírja: egy elveszett esztergomi templom

Az Árpád-ház történetének talán leginkább túlértékelt uralkodója IV. Béla, akinek az álma a régi típusú királyi hatalom újjáteremtéséről dugába dőlt, majd sorozatos ballépések után csaknem az országot is elvesztette a tatárjárás során. Hadi vállalkozásai rendre sikertelenek voltak, végül fiával kialakult konfliktusa megágyazott a feudális anarchiának, s az oligarchák későbbi túlhatalmának, miáltal végeredményben totális káoszba taszította hazáját. Esztergomi temetkezését nem sikerült azonosítani, még a sírjának egykor helyet adó ferences templom helye sem ismert, síremlékének egy töredéke viszont valószínűleg fennmaradt.

tovább olvasom

II. András: a perelt királysír

Az egész Árpád-dinasztia legnagyobb hatású reformere volt II. András, akinek harminc évnyi uralkodás adatott meg – korábban csak I. (Szent) István ült hosszabb ideig a trónon. András gyökeresen átalakította a királyságot, utána már nem volt visszatérés a „mindenható király” eszméjéhez. Bár temetkezőhelyének kutatása már elkezdődött, sírhelyét még nem sikerült azonosítani.

tovább olvasom

Az archaeogenetika lehetőségei a székesfehérvári királysírok azonosításában

Bár sokan beszélnek róla, sikerült alaposan félreértelmezni a Székesfehérvárról származó emberi maradványok archeogenetikai vizsgálatáról szóló tanulmányt. Új kérdések is felmerültek – Buzás Gergely összefoglalója.

tovább olvasom

Imre király: az egri temetés

Csaknem negyed évszázadnyi stabilitást követően Imre került a trónra apja, III. Béla halála után. Bár a nyolc esztendős uralkodást szűkszavúan örökítette meg a középkori magyar történetírás, a gyakran külföldi források és az oklevelek némiképp megismerhetővé teszik ezeket az éveket. 

tovább olvasom

III. Béla sírja: koponya a meszesgödörben?

A magyar történetírás jó ideje az ország egyik legragyogóbb korszakaként ismeri és ismerteti III. Béla uralkodását. Kultuszát erősítette, hogy 1848-ban az ő földi maradványaiként azonosították az egyetlen épen maradt középkori királysírban lévő csontokat (s ez a már meglévő tisztelet is megkövetelte, hogy az ő sírját véljék megtalálni). Valószínűbb azonban, hogy az uralkodó temetkezése már évekkel korábban előkerült.

tovább olvasom

III. István: az esztergomi királysír

Esztergom már az államalapítás előtt fontos uralkodói székhely volt, majd az első ezredfordulón létrehozott magyar egyházszervezet központja lett, ám szinte maradéktalanul megsemmisített középkori katedrálisában mindössze egy uralkodót temettek el.

tovább olvasom

A székesfehérvári bazilika: három generáció temetője

A 12. század második harmada a székesfehérvári bazilika nagy korszaka, hiszen a királyi család három generációját is az épület falai közé temették. Ez az időszak egyúttal a bazilika Kálmán korában elkezdődött megújulásának kora is.

tovább olvasom

Kálmán sírja: visszatérés Fehérvárra

Kálmán az Árpád-ház egyik legnagyobb formátumú (korunk mércéjével leginkább európai) uralkodója volt, ám a későbbi krónikák sok tekintetben eltorzították alakját. (A nagy műveltség, intellektus a magyar történelmi köztudatban ritkán erény.) Ugyanakkor valószínűleg ő az egyetlen király a családból, akinek földi maradványai – még ha téves azonosítással is, de – fennmaradtak.

tovább olvasom

Szent László: nem volt kétszer temetés

I. László kétségkívül a legnagyobb hatású uralkodó volt a magyar trónon az államalapító Szent István után. Évszázadokon át senkinek sem volt kétsége, hogy Nagyváradon temették el a királyt, ám egy 1900-ban nyilvánosságra hozott hibás oklevélolvasat máig hatóan összezavarta sírjának emlékezetét.

tovább olvasom

Salamon király: egy legendás királysír

A 11. századi magyar uralkodók közül a legrejtélyesebb sors I. András király fiáé, Salamoné. Bár több mint egy évtizedig vezette az országot, emlékezetét befeketítették ellenfelei, akik trónjától és hazájától is megfosztották. Mégis talán ő az egyetlen középkori királyaink közül, aki háborítatlanul nyugszik sírjában.

tovább olvasom

I. Béla: feltárt sírtemplom, félreértett sírhely

I. András halála után I. Béla került a trónra, ám a folytatódó trónviszály miatt alig három évig uralkodhatott. Temetkezési helye jól azonosítható, sírját azonban máshol keresték, mint ahol korábban valószínűleg már megtalálták.

tovább olvasom

Királytemetkezések: I. András, avagy az elszalasztott lehetőség?

Az I. István halálát követő zűrzavaros évek után több mint egy évtizednyi konszolidáció következett. A végül testvérharc áldozatává vált I. András tihanyi temetkezése az Árpád-ház antropológiai, genetikai kutatásának kiindulópontja lehetett volna.

tovább olvasom