Tőrlelet az Árpád-korból
A tőr a középkor egyik legnagyobb tömegben használt fegyvere lehetett (legalábbis szinte bárki birtokolhatott ilyet), ám talán éppen hétköznapi volta miatt kevésbé közismert a kultúrtörténete. Pedig a visegrádi Árpád-kori tőr is kivételes lelet.
Az egyélű, szarvasagancs-nyelű tőrre több mint negyven esztendővel ezelőtt, a hatvanas évek végén bukkantak rá a visegrádi Alsóvár feltárása során. A kivételesen jó állapotban lévő fegyvert egy vele egy rétegben meglelt, IV. Béla kori pénzérme datálja, így valószínűleg a 13. század második felében került a földbe. Tekintélyt parancsolóak a mértei: teljes hossza 35 centiméter, ebből a penge 23 centi. A markolatánál csaknem 5 centiméter széles, folyamatosan keskenyedik a hegyéig.
A tőrök voltak nagy valószínűséggel a középkorban legnagyobb tömegben gyártott és leggyakrabban használt fegyverek, ám éppen hétköznapi voltuk miatt nem kerültek be a regékbe, a hősi énekekbe, s nevük sem volt (vagy legalábbis nem maradt fenn), mint a lovagi életformát megtestesítő nagyobb testvéreiknek, a kardoknak. A kard volt a lovag hű, szinte pótolhatatlan társa, aminek a tisztelete még a gyakran minden bizonnyal „királyi” csatabárdot is - a források szerint Oroszlánszívű Richárd éppúgy ezt használta legszívesebben mint I. Szent László - háttérbe szorította. A tőröknek sem kell tehát „szégyenkezniük”.
Az első adatok a tőrök elitista harci felhasználásra a 12. századból származnak, amikor már biztosan a lovagi felszerelés része volt és közelharcban, illetve a kegyelemdöfés megadására használták. Ugyan az ellenfél mögé magasodó bajnok képe, ahogyan a sisakrostély nyílásán átdöfve kivégzi a legyőzöttet, történelmi regénybe illően romantikus, túlságosan gyakran nem kerülhetett sor erre, hiszen a lovagi életforma egyik pénzügyi alapja éppen a legyőzött kiváltása volt (társadalmi rangjának, családja anyagi helyzetének megfelelő összegért), így az összecsapások többségéből élve kellett kikerülnie a vesztesnek, elvégre a túlságosan vérszomjas győzőnek hamar felkopott volna az álla. A tőrök ettől függetlenül azonban nyilván gyakran használt eszközök voltak az elit harcosok körében is, hiszen sokkal univerzálisabban lehetett őket alkalmazni, mint a harci összecsapásokra optimalizált kardokat.
Bár a tőrökhöz a középkori jokulátorok nem írtak dicsőítő énekeket, a mindennapi használatuk emléke szinte akaratlanul is fennmaradt. Elég csupán a már említett Szent László többnyire a 14. századból származó ábrázolásaira gondolni: a gelencei és a kakaslomnici templom Szent László-legendáján is tőr függ a király oldalán, még ha nem is kap dramaturgiai szerepet a jelenetben, vagyis a kun legyőzésében. A gelencei falképen ráadásul a Visegrádon talált tőrhöz hasonló, egyélű, folyamatosan keskenyedő pengéjű eszközt ismerhetünk fel (bár akad szakértő, aki inkább vadászkésnek tartja).
Hosszú időn át „túl hétköznapinak” számíthatott tehát a tőr, használata mindennapos volt, éppen azért ezért nem emlékeznek meg róla az írott források. Az Anjou-korban elszaporodó „hétköznapi hatalmaskodások” során való alkalmazásáról azonban több adat is van.
További érdekességek a visegrádi tőrről és a tőrök középkori kultúrtörténetéről Kováts István IV. Béla dénárával keltezett tőr a visegrádi Alsóvárból című tanulmányában
-
Bugac: megismerhetjük az Aranymonostort, ICOMOS: megőrzés és állásfoglalás
2024-03-31 23:51:53 -
Kiállításra készülnek Vácott, búvárrégészet: ismeretlen megyényi terület, huszárok és János vitéz
2024-03-31 23:45:15 -
Szerémség, Bács megye és a Gutkeledek
2024-02-25 16:22:48 -
Visegrád: folytatódnak a feltárások, pótolhatatlan az NKA, várkutatás Kincsesbányán
2024-02-25 16:16:48 -
Eke elől mentik a villát és a temetőt, Székesfehérvár: a központ ezer éve, Vál: bronzkori leletek
2024-02-25 16:10:33 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Bugac: megismerhetjük az Aranymonostort, ICOMOS: megőrzés és állásfoglalás
2024-03-31 23:51:53 -
Kiállításra készülnek Vácott, búvárrégészet: ismeretlen megyényi terület, huszárok és János vitéz
2024-03-31 23:45:15 -
Szerémség, Bács megye és a Gutkeledek
2024-02-25 16:22:48 -
Visegrád: folytatódnak a feltárások, pótolhatatlan az NKA, várkutatás Kincsesbányán
2024-02-25 16:16:48 -
Eke elől mentik a villát és a temetőt, Székesfehérvár: a központ ezer éve, Vál: bronzkori leletek
2024-02-25 16:10:33
-
Királyi nászút Visegrádon
2024-02-16 11:32:50 -
Visegrád: azonosíthatták az özvegy királyné palotáját
2023-12-20 17:23:59 -
Új kiállítással búcsúztathatjuk az évet a palotában
2023-12-18 18:29:43 -
Véget ért a visegrádi völgyzáró fal kutatásának első szakasza
2023-12-06 17:19:33 -
Elkezdődtek a feltárások Visegrádon
2023-10-25 10:07:24