Mohács valódi tragédiája

Az 1526-os mohácsi csatának nem volt valódi győztese. Vesztes még az utókor is, hiszen a magyar történelmi tudatban nehezítette és nehezíti a mai napig a szembenézést a középkori magyar királyság bukásának valódi okaival és eseményeivel. Kovács Olivér cikke.

tovább olvasom

II. Lajos: sír Ulászló és Szent Imre között

A szerencsétlen sorú II. Lajosnak szinte az egész életét – és persze a halálát is – az éppen a trónja lépte után megélénkülő török fenyegetés határozta meg. A mohácsi csatában elesett uralkodót először feltehetően az apja sírjába temették, s csak egy évvel később kapott saját sírhelyet.

tovább olvasom

Megerősítette-e a Magyar Királyságot a nagy pestisjárvány?

Bár a nagy középkori pestisjárvány 1347 és 1352 között valóságos sokként érte Európát, a hatásai nem egyforma mértékben sújtották a kontinens országait. A Magyar Királyság rövid időre még profitált is belőle.

tovább olvasom

I. Lajos temetkezése: azonosítható volna a király maradványa

I. Lajos uralkodásának kora leginkább apjának köszönhetően a magyar középkor leginkább virágzó korszaka volt. Székesfehérvárott nem csupán a sírkápolnája, de a benne állt sírépítmények is rekonstruálhatók. Sőt valószínű, hogy a király csontjai is megvannak.

tovább olvasom

Mohács, a Jagellók és János király

Portálunkon némi polémia alakult ki a közelmúltban megjelent írásunk kapcsán, amely a magyar történelmi köztudatban terjedő sajátos jelenségre igyekezett felhívni a figyelmet: a nemzeti történelem sorsfordító katonai vereségeinek némiképp vágyvezérelt átértelmezésére. Ennek kapcsán hoztuk fel példaként a mohácsi csata esetét, amely kétségkívül a középkori magyar történelem legsúlyosabb következményekkel járó tragédiája volt. A korszak kiváló szakértőjének, Varga Szabolcsnak a válaszcikke azokra a komoly történeti és régészeti kutatásokra, illetve ezek nagy jelentőségű eredményeire hívta fel a figyelmet, amelyek az utóbbi években, évtizedekben a mohácsi csatának és az azt megelőző Jagelló-kornak az alaposabb megismerését tették lehetővé. Ennek kapcsán olyan kritikákat is megfogalmazott írásunkkal szemben, ami szükségessé teszi, hogy e tárgyban vallott nézeteinket részletesebben és érthetőbben is közzé tegyük.

tovább olvasom

Kőről kőre megismerhető a visegrádi vár

A visegrádi vár és kőfaragványai – Bozóki Lajos összefoglaló műve teljes terjedelmében olvasható a portálunkon.

tovább olvasom

Kályhacsempék Visegrád területéről Nagy Lajos és Zsigmond korából

Bár a csempedarabok szórványosan és töredékes állapotban kerültek napvilágra, érdekes kapcsolatok rajzolódnak ki általuk. Kocsis Edit tanulmánya.

tovább olvasom

Diósgyőr: pusztulás és újjászületés

Habsburg Mária a mohácsi csatavesztés miatt nem sokáig élvezhette az átalakított várpalotát, bár az képletesen továbbra is az özvegy királyné birtokában maradt. Diósgyőr 1548-tól hivatalosan is zálogos bérlőké lett, majd végvárrá alakították. Állapota azonban folyamatosan romlott. Gáspár Ibolya riportjának második része.

tovább olvasom

Diósgyőr: ragyogás és újjászületés

Augusztus 30-án adták át kevesebb mint egy éves kivitelezői munka után az újjászületett diósgyőri várkastélyt. Gáspár Ibolya riportjának első része.

tovább olvasom

Újjáépült Végles

Néhány napon belül átadják a szlovákiai véglesi várat. A 14. századból származó erősség felújítása szinte teljesen párhuzamosan haladt közeli rokonáéval, a diósgyőri várral – igaz, a szlovákok ismét merészebbek voltak.

tovább olvasom