Imre király: az egri temetés

Csaknem negyed évszázadnyi stabilitást követően Imre került a trónra apja, III. Béla halála után. Bár a nyolc esztendős uralkodást szűkszavúan örökítette meg a középkori magyar történetírás, a gyakran külföldi források és az oklevelek némiképp megismerhetővé teszik ezeket az éveket.

tovább olvasom

III. Béla sírja: koponya a meszesgödörben?

A magyar történetírás jó ideje az ország egyik legragyogóbb korszakaként ismeri és ismerteti III. Béla uralkodását. Kultuszát erősítette, hogy 1848-ban az ő földi maradványaiként azonosították az egyetlen épen maradt középkori királysírban lévő csontokat (s ez a már meglévő tisztelet is megkövetelte, hogy az ő sírját véljék megtalálni). Valószínűbb azonban, hogy az uralkodó temetkezése már évekkel korábban előkerült.

tovább olvasom

III. István: az esztergomi királysír

Esztergom már az államalapítás előtt fontos uralkodói székhely volt, majd az első ezredfordulón létrehozott magyar egyházszervezet központja lett, ám szinte maradéktalanul megsemmisített középkori katedrálisában mindössze egy uralkodót temettek el.

tovább olvasom

A székesfehérvári bazilika: három generáció temetője

A 12. század második harmada a székesfehérvári bazilika nagy korszaka, hiszen a királyi család három generációját is az épület falai közé temették. Ez az időszak egyúttal a bazilika Kálmán korában elkezdődött megújulásának kora is.

tovább olvasom

Azonosítják a magyar királyokat, kutatják a rézkori kincset, Környe: szarkofág és erőd

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2017. április 5-i adás már az archívumban hallgatható.

tovább olvasom

Bizánc nem vész el, csak átalakul

Néhány héttel ezelőtt a középkori magyar államot érő német hatásokkal és hatalmi törekvésekkel foglalkoztunk. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a Balkán felől is érkezett civilizációs-külpolitikai-katonai nyomás évszázadokon át.

tovább olvasom