Sibrik-domb: előkerült az erőd római kori kapuja

Néhány napja fejeződött be a visegrádi Sibrik-dombon a MNM Mátyás Király Múzeumának és a Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetének együttműködésével megvalósított tereprendezés és rövid régészeti kutatás. Boruzs Katalin ásatásvezető régész írása.

Könyvajánló: Rómaiak Visegrádon

Bár a rómaiak visegrádi jelenléte általában közismert, leginkább a késő császárkorra, a 4. század végére, így a Sibrik-dombi erőd korára gondolunk velük kapcsolatban. Boruzs Katalin könyve azonban egy jóval kevésbé ismert időszakot mutat be.

A német óriás árnyékában

Limesút és római híd a Graphisoft Parkban, megmutatják Szeged eltűnt várát

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2020. október 21-i adás már az archívumban hallgatható.

Magára maradt a pálos kolostorrom, Izsa: a Világörökségre várnak, képzés indul a Műegyetemen

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2018. január 3-i adás már az archívumban hallgatható.

Páratlan a palota a szigeten, atlasz készült Budáról, várnegyed: föld alatt, föld felett

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2015. november 25-i adás már az archívumban hallgatható.

Határok, hódítók, menekülők

Európa a népvándorlások földje. Különösen igaz ez Európa szívében és a kontinenseket összekötő főútvonalak kereszteződésénél elterülő Kárpát-Medencére: népek, kultúrák váltották egymást: hol délről, hol nyugatról, hol északról, hol keletről érkeztek az új népek, mind itt hagyták kultúrájuk tárgyi és szellemi emlékeit, ezért is vált a Kárpát-medence Európa egyik legizgalmasabb pontjává. A Kárpát-medence egyúttal birodalmak határainak metszőpontja is volt, és ezek a birodalmak az ókortól kezdve igyekeztek lezárni, megvédeni határaikat. Inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Ottományi: Visegrád–Gizellamajor kerámia anyaga

A Visegrád–Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd keltezése a kerámia anyag alapján (déli épületszárny). Ottományi Katalin tanulmánya.

A Visegrád–Gizellamajori erőd Ny/I. helyiségének késő római kerámiája

A Valériai limes szakaszon, Esztergom és Szentendre között 1988-ban került napvilágra Visegrád–Gizellamajorban egy késő római kiserőd. Ottományi Katalin tanulmányában egy nagyobb összefüggő egység, a nyugati szárny I. helyiség anyagát mutatja be.

Régészeti kalandozások: Utazás a túlvilágra

2012 nyarán a császárkori Pannónia északkeleti részén fekvő Sárisápon egy ritka és látványos régészeti lelet, egy kocsisír került elő, amelyet a római uralom alatt élő őslakosság elitjéhez köthetünk. Mráv Zsolt tanulmánya.

Szőny: ásatásmustra után kiállításmegnyitó

Július 24-én, szerdán 2 órakor a Komárom/Szőny –Vásártéren Borhy László ásatásvezető régész, akadémikus bemutatja a folyamatban lévő régészeti feltárások ez évi eredményeit, majd megnyitják a Rómaiak a Dunakanyarban című kiállítást.

Kis magyar úthatározó 2.

Folytatjuk a szó szerinti útikalauzunkat a Kárpát-medencéről. Kiderül az is, hogyan és miért is maradt le a térség Európa nyugati felétől.

Kis magyar úthatározó 1.

Egy-egy ország, vagy térség történelmét kis túlzással akkor is megismerhetnénk, ha csupán az ott futó utak építéséről, azok használatáról volnának ismereteink. Szó szerint útikalauz a kezdetektől az újkor hajnaláig a Kárpát-medencéről – a teljesség igénye nélkül.

Világörökségi konferencia Visegrádon

2012. június 18-án és 19-én a királyi palotában zajlott le Római Birodalom határai világörökségi helyszín kormányközi szakértői bizottságának (Frontiers of the Roman Empire Intergovernmental Committee, FRE IGC) ülése.

Aquincum: az igazság odaát van

Mármint a Szentendrei út túloldalán. A polgárváros nyugati felén is talajradaros és elektromágneses felmérés folyt, az előzetes eredményeket május 25-én az Aquincumi Múzeumban ismertetik.

Római emlékek – könyvismertető

Bár a fülszöveg szerint a nagyközönségnek, útikönyvnek szánták, szakemberek számára sem haszontalan forgatni.

Mítoszok, mondák a tárgyak tükrében

Váradi Adél Hun(n) volt, hun(n) nem volt… - Mítoszok, mondák a tárgyak tükrében című előadásából az érdeklődők megtudhatják, mi történt Kr. u. 5. században a Kárpát-medencében.

Túlélő Róma: lakótorony lett a palotából

A középkori Szombathely várát Savaria egykori helytartói palotája helyén, s annak átépítésével emelték: a nyolcszögletű központi épületből (amelyről egy késő római kori forrás is említést tesz) a vár lakótornya lett.

A Járdányi Paulovics István Romkert újabb kutatásai

A Járdányi Paulovics István Romkert vitathatatlanul legkiemelkedőbb jelentőségű épületcsoportja a késő római kori helytartói palota.

Templomtornyot díszít Aba Sámuel sírjának részlete?

Az abasári templom nyugati bejárata fölött egy faragott kőlap van befalazva a toronyba. Feltűnő helyen, tán épp ezért nehezen észrevehető. Pedig érdemes megszemlélni, hiszen egy római szarkofág részlete.

Pénzforgalmi kutatások a római kori Magyarországon

Sajnos még ma is sok esetben az az érzésem, hogy a hazai régészek az éremanyagot valami misztikus dolognak tartják.

Mártírok, sírkamrák, eretnekek

A hellenisztikus gondolkodás és hit késő ókori világából törésmentesen vezetett át az út a kora középkorba. A két korszak határán Szent Ágoston munkássága áll.

Temetők, holtak, másvilágok

Sok oka volt a római birodalom, s vele a hellenizmus bukásának, ám a hitélet területén tanúsított túlzott szigorral (néhány hullámszerű vallásüldözést leszámítva) aligha vádolhatjuk a korszakot.