további szűkítés: Árpádház {1 cikk} Árpádkor {1 cikk} BTM {1 cikk} Buda {4 cikk} Budapesti Történeti Múzeum {1 cikk} előadás {1 cikk} főváros {1 cikk} Karoling {1 cikk} kiállítás {1 cikk} királyi székhely {1 cikk} kőtár {1 cikk} Patak {1 cikk} rotunda {1 cikk} Sárospatak {1 cikk} Szeged {1 cikk} székhely {2 cikk} Szent Ezsébet {1 cikk} udvar {2 cikk} város {3 cikk} városfal {1 cikk} városszerkezet {1 cikk} várostörténet {5 cikk} visegrád {3 cikk}
címke törlése: - városfejlődés
Történelmet formáló városok: a középkortól a török korig
Több mint egy évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy nyilvánvalóvá váljon, hogy az I. László idején megkezdett reformok korántsem érték el vágyott céljukat, az ispánok hatalmának megtörését és a királyi hatalom megerősítését. A 13. század elején azonban új pályára állt a városok fejlődése. Buzás Gergely cikksorozatának harmadik, befejező része.
Történelmet formáló városok: a Karolingoktól az Árpádokig
A későavar állam vezetői a Kárpát-medence városi civilizációjának több mint ezer éves fejlődését nullázták le, hogy hatalmukat megőrizhessék. Ám az őket elnyelő válságból új városi kultúra született. Buzás Gergely cikksorozatának második része.
Történelmet formáló városok: a kezdetektől az avarokig
A modern emberi civilizáció alapjait a városok jelentik, amelyek megteremtették azokat a közösségeket, amelyek az önvédelem, a munkamegosztás, a közteherviselés és a szociális gondoskodás révén biztonságos életet, valamint anyagi és szellemi gyarapodást voltak képesek biztosítani tagjaiknak. A városok nélkül az emberiség valószínűleg életmódját tekintve nem emelkedett volna ki számottevően az állatvilágból és minden bizonnyal számos esetben alulmaradt volna a természet erejével vívott harcban, így képtelen lett volna a Föld benépesítésére is. Buzás Gergely cikksorozatának első része.
Kőmozaikok a középkori Patakhoz
Sárospatak történelmének ma már csak alig látható fejezeteit idézi meg a Szent Erzsébet Házban ás annak udvarán berendezett kőtár kiállítás.
Utazó királyok, nehézkes udvarok
A középkorban a világi kultúra, a művészet, az igazságszolgáltatás, sőt bizonyos értelemben még a gazdasági élet központjai is a fejedelmi udvarok voltak. Kezdetben ezek szinte folyamatosan úton voltak, egészen csaknem a 12-13. századig – de vajon miért éppen ott telepedtek le, ahol?
Udvari élet a magyar királyi palotákban
A magyar királyoknak 14. századtól két állandó rezidenciájuk volt: Visegrád és Buda. Mindkét városban hatalmas, reprezentatív paloták épültek, amelyek sok vonásukban hasonlítottak egymásra. Ezekben a teljes királyi udvar helyet kapott: a király és az őt mindig követő kísérete mellett itt rendezkedtek be az állandó székhellyel rendelkező országos hivatalok is.
Így lett Budából középkori főváros
Az előadás a 13-15. századi belpolitikai, várostörténeti és -fejlődési, gazdasági folyamatokba is bepillantást nyújt.
-
Plombák a Sibrik-dombról
2023-01-15 13:29:15 -
Parázstartó búra Visegrádról
2023-01-11 17:16:14 -
BTM: könyv és kiállítás, Visegrád: most is vár a palota, megjelent az Árpádok országa
2023-01-11 10:03:03 -
Avar temető részletét tárták fel, új könyv a mohácsi csatáról, keresik a láthatatlan templomokat
2022-12-27 09:21:48 -
Könyvismertető: Mohács szimfónia
2022-12-23 09:55:08 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Plombák a Sibrik-dombról
2023-01-15 13:29:15 -
Parázstartó búra Visegrádról
2023-01-11 17:16:14 -
BTM: könyv és kiállítás, Visegrád: most is vár a palota, megjelent az Árpádok országa
2023-01-11 10:03:03 -
Avar temető részletét tárták fel, új könyv a mohácsi csatáról, keresik a láthatatlan templomokat
2022-12-27 09:21:48 -
Könyvismertető: Mohács szimfónia
2022-12-23 09:55:08
