további szűkítés: {0 cikk} alsóvár {1 cikk} beruházás {1 cikk} Bozóki Lajos {1 cikk} cölöplyuk {1 cikk} csata {1 cikk} Diósgyőr {3 cikk} építés {2 cikk} építéstörténet {2 cikk} faragvány {1 cikk} fellegvár {1 cikk} feltárás {4 cikk} halastó {1 cikk} I. Lajos {3 cikk} II. Ulászló {1 cikk} János építőmester {1 cikk} járvány {1 cikk} kályha {1 cikk} kályhacsempe {1 cikk} kályhaszem {1 cikk} kerámia {1 cikk} királynő {2 cikk} királysír {2 cikk} királytemetkezések {2 cikk} kőtár {1 cikk} Lajos {4 cikk} leletek {1 cikk} Mátyás {1 cikk} Mohácsi csata {3 cikk} Nándorfehérvár {1 cikk} pestisjárvány {1 cikk} rekonstrukció {2 cikk} rom {2 cikk} Szapolyai János {1 cikk} Szlovákia {1 cikk} Szulejmán szultán {2 cikk} töredék {1 cikk} török {1 cikk} újjáépítés {1 cikk} vár {3 cikk} Végles {1 cikk} Visegrád {3 cikk} Zsigmond {1 cikk} Zsigmond király {1 cikk}
címke törlése: - II. Lajos

Mohács valódi tragédiája
Az 1526-os mohácsi csatának nem volt valódi győztese. Vesztes még az utókor is, hiszen a magyar történelmi tudatban nehezítette és nehezíti a mai napig a szembenézést a középkori magyar királyság bukásának valódi okaival és eseményeivel. Kovács Olivér cikke.

II. Lajos: sír Ulászló és Szent Imre között
A szerencsétlen sorú II. Lajosnak szinte az egész életét – és persze a halálát is – az éppen a trónja lépte után megélénkülő török fenyegetés határozta meg. A mohácsi csatában elesett uralkodót először feltehetően az apja sírjába temették, s csak egy évvel később kapott saját sírhelyet.

Megerősítette-e a Magyar Királyságot a nagy pestisjárvány?
Bár a nagy középkori pestisjárvány 1347 és 1352 között valóságos sokként érte Európát, a hatásai nem egyforma mértékben sújtották a kontinens országait. A Magyar Királyság rövid időre még profitált is belőle.

I. Lajos temetkezése: azonosítható volna a király maradványa
I. Lajos uralkodásának kora leginkább apjának köszönhetően a magyar középkor leginkább virágzó korszaka volt. Székesfehérvárott nem csupán a sírkápolnája, de a benne állt sírépítmények is rekonstruálhatók. Sőt valószínű, hogy a király csontjai is megvannak.

Mohács, a Jagellók és János király
Portálunkon némi polémia alakult ki a közelmúltban megjelent írásunk kapcsán, amely a magyar történelmi köztudatban terjedő sajátos jelenségre igyekezett felhívni a figyelmet: a nemzeti történelem sorsfordító katonai vereségeinek némiképp vágyvezérelt átértelmezésére. Ennek kapcsán hoztuk fel példaként a mohácsi csata esetét, amely kétségkívül a középkori magyar történelem legsúlyosabb következményekkel járó tragédiája volt. A korszak kiváló szakértőjének, Varga Szabolcsnak a válaszcikke azokra a komoly történeti és régészeti kutatásokra, illetve ezek nagy jelentőségű eredményeire hívta fel a figyelmet, amelyek az utóbbi években, évtizedekben a mohácsi csatának és az azt megelőző Jagelló-kornak az alaposabb megismerését tették lehetővé. Ennek kapcsán olyan kritikákat is megfogalmazott írásunkkal szemben, ami szükségessé teszi, hogy e tárgyban vallott nézeteinket részletesebben és érthetőbben is közzé tegyük.

Kőről kőre megismerhető a visegrádi vár
A visegrádi vár és kőfaragványai – Bozóki Lajos összefoglaló műve teljes terjedelmében olvasható a portálunkon.

Kályhacsempék Visegrád területéről Nagy Lajos és Zsigmond korából
Bár a csempedarabok szórványosan és töredékes állapotban kerültek napvilágra, érdekes kapcsolatok rajzolódnak ki általuk. Kocsis Edit tanulmánya.

Diósgyőr: pusztulás és újjászületés
Habsburg Mária a mohácsi csatavesztés miatt nem sokáig élvezhette az átalakított várpalotát, bár az képletesen továbbra is az özvegy királyné birtokában maradt. Diósgyőr 1548-tól hivatalosan is zálogos bérlőké lett, majd végvárrá alakították. Állapota azonban folyamatosan romlott. Gáspár Ibolya riportjának második része.

Diósgyőr: ragyogás és újjászületés
Augusztus 30-án adták át kevesebb mint egy éves kivitelezői munka után az újjászületett diósgyőri várkastélyt. Gáspár Ibolya riportjának első része.

Újjáépült Végles
Néhány napon belül átadják a szlovákiai véglesi várat. A 14. századból származó erősség felújítása szinte teljesen párhuzamosan haladt közeli rokonáéval, a diósgyőri várral – igaz, a szlovákok ismét merészebbek voltak.

Beleástak Mátyás király halastavába
Bár nem keresték, valószínűleg Mátyás király visegrádi halastavainak egyikébe botlottak, azaz ástak bele egy megelőző feltárás során a régészek.
-
Átadták a sümegi vár új épületszárnyát és kiállításait
2023-03-28 14:26:17 -
Diósgyőr, egy műemléki ámokfutás vége
2023-03-16 11:24:27 -
BTM: honfoglaló film a Vármúzeumban, a Büdy-vár új élete, visegrádi játszópark: lehet másik
2023-03-16 10:16:49 -
Téli álomból ébred a szegedi múzeum, Csontváry emlékezete Gácson és Losoncon
2023-03-13 16:58:25 -
Esztergom: középkori eredetű falak a ferences templomban
2023-03-03 08:47:48 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Átadták a sümegi vár új épületszárnyát és kiállításait
2023-03-28 14:26:17 -
Diósgyőr, egy műemléki ámokfutás vége
2023-03-16 11:24:27 -
BTM: honfoglaló film a Vármúzeumban, a Büdy-vár új élete, visegrádi játszópark: lehet másik
2023-03-16 10:16:49 -
Téli álomból ébred a szegedi múzeum, Csontváry emlékezete Gácson és Losoncon
2023-03-13 16:58:25 -
Esztergom: középkori eredetű falak a ferences templomban
2023-03-03 08:47:48