Viking-kiállítás Debrecenben, fontos lelet a mohácsi csatából, BTM: villafeltárás Harsánylejtőn

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2022. november 9-i adás már az archívumban hallgatható.

Mohács valódi tragédiája

Az 1526-os mohácsi csatának nem volt valódi győztese. Vesztes még az utókor is, hiszen a magyar történelmi tudatban nehezítette és nehezíti a mai napig a szembenézést a középkori magyar királyság bukásának valódi okaival és eseményeivel. Kovács Olivér cikke.

Szapolyai János, az elveszett király

A középkori Magyarország megszűnéséhez vezető eseménysor egyik főszereplője Szapolyai János, az utolsó király, akit Székesfehérvárott, s egyáltalán az országban temettek el. Földi maradványai pedig mindössze négy évig nyugodhattak háborítatlanul.

II. Lajos: sír Ulászló és Szent Imre között

A szerencsétlen sorú II. Lajosnak szinte az egész életét – és persze a halálát is – az éppen a trónja lépte után megélénkülő török fenyegetés határozta meg. A mohácsi csatában elesett uralkodót először feltehetően az apja sírjába temették, s csak egy évvel később kapott saját sírhelyet. 

Téglaégetők Kaposvár határában, avar sírok, avar arany, Mohács: közeleg az évforduló

BTM: kutatás a várfalak tövében, villagazdaság a város szélén, megfejthető a mohácsi csata

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2021. április 21-i adás már az archívumban hallgatható.

Mohácsi tömegsír: az első eredmények, 55 éves az ICOMOS, Sibrik-domb: folytatás jövőre

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2020. szeptember 16-i adás már az archívumban hallgatható.

Mohácsi tömegsír: inkább a tábor halottait rejtheti

A mohácsi csata helyszínéről szóló – ismét fellángolt – vitában fontos érv lehet, hogy kiket temettek el a mai Mohácsi Emlékhely területén már évtizedekkel ezelőtt azonosított tömegsírokban.

Mire jó a történelem?

 Az elmúlt években többször fellángolt a vita hazánkban a bölcsészet és azon belül a történettudományok társadalmi hasznosságáról. Nem csak a széles közvéleményt, de a tágabb tudományos életet, sőt magát a történettudományokkal foglalkozó szakmákat is megosztja a kérdés. Buzás Gergely és Kovács Olivér jegyzete.

Így nyitott ki Aquincum, mohácsi csata: halad a kutatás, Vaja: könyv jelent meg a várkastélyról

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2020. május 27-i adás már az archívumban hallgatható.

Jáki templom: kutatás a megújulás előtt, két könyv a máig ható mohácsi csatáról

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2019. október 9-i adás már az archívumban hallgatható.

Könyvajánló: ezer új oldal Mohácsról

Két új kötet is megjelent a mohácsi csatát, illetve annak előzményeit, következményeit, szűkebb és tágabb környezete összefüggéseit vizsgálva. A könyvek érdekesek, ráadásul az ötszázadik évfordulóig újabbak is érkeznek.

Mohács, a Jagellók és János király

Portálunkon némi polémia alakult ki a közelmúltban megjelent írásunk kapcsán, amely a magyar történelmi köztudatban terjedő sajátos jelenségre igyekezett felhívni a figyelmet: a nemzeti történelem sorsfordító katonai vereségeinek némiképp vágyvezérelt átértelmezésére. Ennek kapcsán hoztuk fel példaként a mohácsi csata esetét, amely kétségkívül a középkori magyar történelem legsúlyosabb következményekkel járó tragédiája volt. A korszak kiváló szakértőjének, Varga Szabolcsnak a válaszcikke azokra a komoly történeti és régészeti kutatásokra, illetve ezek nagy jelentőségű eredményeire hívta fel a figyelmet, amelyek az utóbbi években, évtizedekben a mohácsi csatának és az azt megelőző Jagelló-kornak az alaposabb megismerését tették lehetővé. Ennek kapcsán olyan kritikákat is megfogalmazott írásunkkal szemben, ami szükségessé teszi, hogy e tárgyban vallott nézeteinket részletesebben és érthetőbben is közzé tegyük.

Mohács védelmében: az évforduló margójára

Mohács közügy. Csaknem ötszáz éve bárki írhatott róla ilyen-olyan indíttatásból: szikáran beszámolva az eseményekről, vagy vádolva az időjárást, az ellenséget, az idegeneket és egymást; elrettentőleg vagy példázatként; prózában vagy éppen rímbe szedve. Varga Szabolcs cikke.

Hatalmas kis hazugságok

Évszázadokkal később már-már sikeresre átértékelt sorsordító csaták, kisuvickolt történelmi személyiségek. Sajnos a tudományos közélet is tehet róla, hogy az értelmi gondolkodás mind nagyobb teret enged az érzelmi alapúnak.

Mohácsi csata: meglehet a sorsdöntő hely, Gács: mesekastély és Csontváry, római út Óbudán

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2018. november 21-i adás már az archívumban hallgatható.

Út Mohácshoz: Mátyás és kora

Bár a mohácsi csata 1526. augusztus 29-én csupán két órán át tartott, a vele beteljesült jelenség- és történéshalmaz az évtizedekkel korábbi múltban gyökeredzik, következményei pedig évszázadokon át, sőt bizonyos értelemben máig meghatározzák Magyarország sorsát. A mohácsi csata minden kétséget kizáróan a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája és egyúttal legmeghatározóbb fordulópontja is. Az államalapítás és a Trianoni béke között aligha találunk még egy olyan eseményt, amely ilyen mértékben és ilyen hosszú távra hatóan változtatta meg a magyar állam sorsának alakulását. Teljes mértékben érthető tehát az a felfokozott érdeklődés, amely magának a csatának, a csata előzményeinek, valamint következményeinek minél alaposabb feltárása és megértése iránt mutatkozik.

Mohács: évfordulók, Emlékhelyek napja, Kiscell: falovas és Moszkva tér

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2016. február 10-i adás már az archívumban hallgatható.

Köszönet a rablólovagnak

A bejáratnál az információs tábla Móré László váraként nevezi meg, holott nem sok köze volt hozzá. A kisnánai vár romként való fennmaradását azonban mégis részben neki köszönhetjük.