Iovianus császár verete a Sibrik-dombról

A visegrádi Sibrik-dombi lelőhely 2022. évi tervásatásának egyik fontos leletéről számol be honlapunkon a feltárás vezetője, Boruzs Katalin régész, az MNM Mátyás Király Múzeuma munkatársa.

tovább olvasom

Könyvajánló: Rómaiak Visegrádon

Bár a rómaiak visegrádi jelenléte általában közismert, leginkább a késő császárkorra, a 4. század végére, így a Sibrik-dombi erőd korára gondolunk velük kapcsolatban. Boruzs Katalin könyve azonban egy jóval kevésbé ismert időszakot mutat be.

tovább olvasom

Évezredek nyomai a Bécsi útnál, a Hódoltság korát idézik meg Visegrádon, kutatás a Nagy fürdőben

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2020. augusztus 26-i adás már az archívumban hallgatható.

tovább olvasom

Visegrád: római őrtornyot tártak fel, Csalogány utca: háborús halottak, középkori romok

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2016. szeptember 21-i adás már az archívumban hallgatható.

tovább olvasom

Egy sikeres honfoglalás tragédiája

Kiállítás nyílik a visegrádi Salamon-toronyban Magyarország szinte ismeretlen történelméről, a magyarok honfoglalást megelőző vándorlásáról és beilleszkedéséről a Kárpát-medencében élő népek közé. Sok évszázados hamis illúzióval kellene a saját érdekünkben leszámolnunk.

tovább olvasom

A Visegrád–Gizellamajori erőd Ny/I. helyiségének késő római kerámiája

A Valériai limes szakaszon, Esztergom és Szentendre között 1988-ban került napvilágra Visegrád–Gizellamajorban egy késő római kiserőd. Ottományi Katalin tanulmányában egy nagyobb összefüggő egység, a nyugati szárny I. helyiség anyagát mutatja be.

tovább olvasom

Lepencei római őrtorony: tanulmány 3D-ben

A SziMe 3D Kft. K+F projektje új távlatokat nyit az épített ls tárgyi örökség dokumentálása, bemutatása, így a portálon közzétett tanulmányok szempontjából is.

tovább olvasom

A Visegrád-Sibrik-dombon feltárt maradványok története

A Sibrik-dombon rejtező romokra Rómer Flóris hívta fel először a figyelmet. A római tábor maradványait és a lelőhely fontosságát Schulek János is felismerte, régészeti feltárásra azonban nem volt lehetősége.

tovább olvasom