Sibrik-domb: az erőd belsejében folytatódott a feltárás
Az elmúlt években a Sibrik-dombon található római erőd, majd Árpád-kori ispáni vár falainak, kapuinak kutatása után immár a terület belsejében végeztek feltárást a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának munkatársai – adta hírül a Nemzeti Régészeti Intézet Régészeti Hírügynöksége.
Sikerült egy római kori, hozzávetőlegesen harmincöt méter hosszú épületet azonosítanunk idén az erőd belsejében, a táborfal közelében. Ennek egy részét a magyar honfoglalás után is használták, míg az épület többi része már korábban elpusztulhatott – mondta el a Régészeti Hírügynökségnek Boruzs Katalin régész, az ásatás vezetője. Hozzátette: ennek a maradványnak egy részét a korábbi talajradaros vizsgálatok már kimutatták, azonban azokon csak az épület nyugati része volt felfedezhető, a keleti fal szinte teljesen elpusztult, ezért csupán az ásatás során derült fény a létezésére. Mint mondta, előkerült egy fűtőcsatorna részlete is, magának a fűtőberendezésnek az azonosítása az elkövetkező napok feladata lesz. Szintén az idei szezonban került elő egy Árpád-kori, földbe mélyített ház maradványa, amit egy elpusztult római kori épület helyén építettek.
Az idei a Sibrik-dombi kutatás újabb programjának tizedik ásatási évadja. Bár a feltárások már több mint hetven éve elkezdődtek az erődben, kisebb-, de inkább nagyobb megszakításokkal folytak egészen 2013-ig, amikor az MNM Mátyás Király Múzeuma immár programszerűen látott neki a feltárások folytatásának. Az erőd belsejében a többi között azonosították egy 10-11. századi templom, egy Karoling-kori faépület maradványait, egy 13. századi pénzverde leletanyagát, majd az erődfalnál folytatódott a kutatás. 2020-ban egy 11-12. század fordulóján kváderekből épült falszakaszra, valamint egy toronyra bukkantak, tavalyelőtt az erőd két középkori kapuja, míg tavaly az egyik római kori kapu lett a kutatómunka eredménye. Ez utóbbi azért volt rendkívül fontos, mert dacára a hét évtizede tartó kutatásoknak, a szabálytalan alaprajzó erőd egyik római kori kapuja sem volt korábban ismert.
Az idei ásatási szezon eredményeit immár tradicionálisan a Kulturális Örökség Napja alkalmából, vagyis szeptember 16-án mutatják be a nagyközönségnek. A tervek szerint jövőre szintén az erőd belsejében folytatják a kutatást.
2023. szeptember 5.
-
Bugac: megismerhetjük az Aranymonostort, ICOMOS: megőrzés és állásfoglalás
2024-03-31 23:51:53 -
Kiállításra készülnek Vácott, búvárrégészet: ismeretlen megyényi terület, huszárok és János vitéz
2024-03-31 23:45:15 -
Szerémség, Bács megye és a Gutkeledek
2024-02-25 16:22:48 -
Visegrád: folytatódnak a feltárások, pótolhatatlan az NKA, várkutatás Kincsesbányán
2024-02-25 16:16:48 -
Eke elől mentik a villát és a temetőt, Székesfehérvár: a központ ezer éve, Vál: bronzkori leletek
2024-02-25 16:10:33 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Bugac: megismerhetjük az Aranymonostort, ICOMOS: megőrzés és állásfoglalás
2024-03-31 23:51:53 -
Kiállításra készülnek Vácott, búvárrégészet: ismeretlen megyényi terület, huszárok és János vitéz
2024-03-31 23:45:15 -
Szerémség, Bács megye és a Gutkeledek
2024-02-25 16:22:48 -
Visegrád: folytatódnak a feltárások, pótolhatatlan az NKA, várkutatás Kincsesbányán
2024-02-25 16:16:48 -
Eke elől mentik a villát és a temetőt, Székesfehérvár: a központ ezer éve, Vál: bronzkori leletek
2024-02-25 16:10:33
-
Királyi nászút Visegrádon
2024-02-16 11:32:50 -
Visegrád: azonosíthatták az özvegy királyné palotáját
2023-12-20 17:23:59 -
Új kiállítással búcsúztathatjuk az évet a palotában
2023-12-18 18:29:43 -
Véget ért a visegrádi völgyzáró fal kutatásának első szakasza
2023-12-06 17:19:33 -
Elkezdődtek a feltárások Visegrádon
2023-10-25 10:07:24