tematikus keresés térképes keresés közkincs-kereső
minden címke megjelenítése
további szűkítés:
címke törlése: - királysír

IV. László: a csanádi királytemetkezés

Miként V. István igyekezett korszerűsíteni a kormányzást, úgy a fiának, IV. Lászlónak is volt egy sikeres, ám kérészéletű uralkodói korszaka. Ám míg az apát a halála akadályozta meg a reformok továbbvitelében, a fia kudarca után még egy évtizedig ült a trónon, miközben az ország mindinkább a bárók küzdőterévé vált és feudális anarchiába fulladt.

tovább olvasom

V. István temetkezése: korona a Margitszigeten

V. István ugyan viszonylag hosszasan uralkodott ifjabb királyként, ám a teljes ország uralkodójaként mindössze két évig ült a trónon. Történelmi szerepét tekintve szélsőségesek az álláspontok: apjára törő hűtlen fiúként éppúgy megítélték, mint szép reményekre jogosító uralkodóként. Margitszigeti sírját a hagyomány szerint az 1838-es nagy árvíz mosta ki, valójában azonban sírrablók prédájává vált.

tovább olvasom

IV. Béla sírja: egy elveszett esztergomi templom

Az Árpád-ház történetének talán leginkább túlértékelt uralkodója IV. Béla, akinek az álma a régi típusú királyi hatalom újjáteremtéséről dugába dőlt, majd sorozatos ballépések után csaknem az országot is elvesztette a tatárjárás során. Hadi vállalkozásai rendre sikertelenek voltak, végül fiával kialakult konfliktusa megágyazott a feudális anarchiának, s az oligarchák későbbi túlhatalmának, miáltal végeredményben totális káoszba taszította hazáját. Esztergomi temetkezését nem sikerült azonosítani, még a sírjának egykor helyet adó ferences templom helye sem ismert, síremlékének egy töredéke viszont valószínűleg fennmaradt.

tovább olvasom

II. András: a perelt királysír

Az egész Árpád-dinasztia legnagyobb hatású reformere volt II. András, akinek harminc évnyi uralkodás adatott meg – korábban csak I. (Szent) István ült hosszabb ideig a trónon. András gyökeresen átalakította a királyságot, utána már nem volt visszatérés a „mindenható király” eszméjéhez. Bár temetkezőhelyének kutatása már elkezdődött, sírhelyét még nem sikerült azonosítani.

tovább olvasom

Az archaeogenetika lehetőségei a székesfehérvári királysírok azonosításában

Bár sokan beszélnek róla, sikerült alaposan félreértelmezni a Székesfehérvárról származó emberi maradványok archeogenetikai vizsgálatáról szóló tanulmányt. Új kérdések is felmerültek – Buzás Gergely összefoglalója.

tovább olvasom

III. Béla sírja: koponya a meszesgödörben?

A magyar történetírás jó ideje az ország egyik legragyogóbb korszakaként ismeri és ismerteti III. Béla uralkodását. Kultuszát erősítette, hogy 1848-ban az ő földi maradványaiként azonosították az egyetlen épen maradt középkori királysírban lévő csontokat (s ez a már meglévő tisztelet is megkövetelte, hogy az ő sírját véljék megtalálni). Valószínűbb azonban, hogy az uralkodó temetkezése már évekkel korábban előkerült.

tovább olvasom

III. István: az esztergomi királysír

Esztergom már az államalapítás előtt fontos uralkodói székhely volt, majd az első ezredfordulón létrehozott magyar egyházszervezet központja lett, ám szinte maradéktalanul megsemmisített középkori katedrálisában mindössze egy uralkodót temettek el.

tovább olvasom

A székesfehérvári bazilika: három generáció temetője

A 12. század második harmada a székesfehérvári bazilika nagy korszaka, hiszen a királyi család három generációját is az épület falai közé temették. Ez az időszak egyúttal a bazilika Kálmán korában elkezdődött megújulásának kora is.

tovább olvasom

II. István: hálátlan utókor, elveszett sírhely

Kálmánhoz hasonlóan fia, II. István emlékezetét is eltorzították a középkor folyamán. Másfél évtizedes uralkodásának részleteiről csak két évszázaddal későbbi forrás számol be először – erősen kritikus hangon. Temetkezése a családban unikális – bár régészeti kutatására még nem volt lehetőség.

tovább olvasom

Kálmán sírja: visszatérés Fehérvárra

Kálmán az Árpád-ház egyik legnagyobb formátumú (korunk mércéjével leginkább európai) uralkodója volt, ám a későbbi krónikák sok tekintetben eltorzították alakját. (A nagy műveltség, intellektus a magyar történelmi köztudatban ritkán erény.) Ugyanakkor valószínűleg ő az egyetlen király a családból, akinek földi maradványai – még ha téves azonosítással is, de – fennmaradtak.

tovább olvasom

I. Géza temetkezése: sírhely és érdektelenség

A 11. századi Árpád-házi uralkodók sorában nagy figyelmet sohasem kapott I. Géza, az emlékezetét nyilván öccse, I. (Szent) László figurája borította árnyékba. Pedig a királyként csupán három esztendőn át uralkodó idősebb herceg kulcsfontosságú a család ezen ágának hatalomra kerülése és későbbi története szempontjából is, hiszen ő volt az aki elűzte Salamont és az ő utódaival folytatódott az Árpádok históriája. Az érdektelenség napjainkban is kíséri: bár feltárták temetkező templomát és vélhetően azonosították a sírhelyét is, ennek bemutatására még csak terv sem született.

tovább olvasom

Salamon király: egy legendás királysír

A 11. századi magyar uralkodók közül a legrejtélyesebb sors I. András király fiáé, Salamoné. Bár több mint egy évtizedig vezette az országot, emlékezetét befeketítették ellenfelei, akik trónjától és hazájától is megfosztották. Mégis talán ő az egyetlen középkori királyaink közül, aki háborítatlanul nyugszik sírjában.

tovább olvasom

Királytemetkezések: I. András, avagy az elszalasztott lehetőség?

Az I. István halálát követő zűrzavaros évek után több mint egy évtizednyi konszolidáció következett. A végül testvérharc áldozatává vált I. András tihanyi temetkezése az Árpád-ház antropológiai, genetikai kutatásának kiindulópontja lehetett volna.

tovább olvasom

Azonosítják a magyar királyokat, kutatják a rézkori kincset, Környe: szarkofág és erőd

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2017. április 5-i adás már az archívumban hallgatható.

tovább olvasom

Királytemetkezések: Péter király sírja

Bár tudjuk, hogy Pécsett temették el a másodikként trónra került, s harmadikként elhunyt magyar királyt, a sírjának helyet adó épület máig ismeretlen.

tovább olvasom

Királytemetkezések: karnyújtásnyira Aba Sámueltől

Pontosan tudhatjuk, hol lehetett egykor a királysír Abasáron, a feltárására azonban még mindig nem került sor.

tovább olvasom

Királysírok: fejedelmek a királyok előtt

A magyar királyok földi maradványainak a pontos sorsa többnyire szinte ismeretlen, vagy felettébb bizonytalan. Még nagyobb a homály a 10. századi fejedelmi temetkezések esetében. Ezzel kezdjük sorozatunkat.

tovább olvasom

Vác: rábukkantak a király sírjára, Szolnok: felmérték a török kori hidat

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2015. augusztus 19-i adás már az archívumban hallgatható.

tovább olvasom