tematikus keresés térképes keresés közkincs-kereső

Kiállításon az eltűnt templombelsők

Megnyílt Szőke Balázs Eltűnt középkori és barokk templombelsők virtuális rekonstrukciói a Magyar Királyságból című kiállítása az Ars Sacra – EWTN Stúdiójában.

 

Szőke Balázs tudományos alapokon nyugvó, s ugyanakkor rendkívül látványos virtuális rekonstrukciói szinte egy fotókiállítás realizmusával mutatják be a már elveszett templombelsőket a berendezéseikkel együtt. Az alábbiakban Buzás Gergely megnyitóbeszédét, majd Szőke Balázs összefoglalóját olvashatják a tárlaton bemutatott templomokról. A kiállítás a Szeszgyár utca 3. alatt tekinthető meg.

 

"Tisztelt hölgyeim és uraim!

 

Városainkat és falvainak járva ritkán tudatosul bennünk, hogy sok évszázados múlttal rendelkező épületek vesznek körül a mindennapi életünk során. Talán a templomok azok az épületek, melyek ünnepélyességük révén leginkább képesek átélhetővé tenni azt az ősi örökséget, amelyet az európai kultúra gazdagsága jelent számunkra. Ha belépünk egy gótikus vagy barokk templomba, valóban átérezzük a súlyát annak a történelemnek, amely létrehozta ezeket a különleges épületeket. Bár azoknak a nemzedékeknek, akik építették, szépítették és használták ezeket a templomokat, a gondolatai és érzései már rég feledésbe merültek, egy ilyen épület mégis kapcsolatot teremt velük, így reményt ad számunkra, hogy megismerhessük és megérthessük őket.

Egy templom, mint bármilyen más épület olyan, mint egy élőlény: megszületik és meghal közben pedig folyamatosan változik. Az az időpillanat, amikor belépünk falai közé egyszerre tükrözi a múltját és jelenét, sőt sokszor megjennek rajta a jövőjének hírnökei is. Annak a sok–sok nemzedéknek, melyeknek tagjai hozzátettek vagy elvettek belőle, a hangja ma harmonikus vagy diszharmonikus összhangba vagy hangzavarba olvad össze. Hogy ebből megfejthessük az épület életútját el kell mélyednünk a részleteibe és mindazon történeti forrásokba, amelyek a múltjáról szólnak.

Ez bizony egy szakma, amely – ha jól akarjuk csinálni és valódi ismeretekre vágyunk – akkor teljes embert kíván. Ez a szakma olyan, mint a tolmácsé, akinek az a feladata, hogy sokak által érthető nyelvre fordítsa le azokat a jeleket, amelyeken át az épület rég meghalt alkotói beszélnek hozzánk. Csakhogy ez a nyelv egy vizuális nyelv. Az építészet a tér és a tömeg művészete, amelyet elsődlegesen a szemünkön át tudunk átélni. Abból a vizuális kakofóniából, amit egy évszázados múltú, ezerszer átépített, lerombolt majd felújított épület sugároz ránk, csak egy a vizualitás nyelvén értő tolmács segítségével tudjuk elkülöníteni az egyes építők hangjait.

Mit is jelent mindez a kutató számára? Az épület története során mindig új és más formát ölt. Kibővítik, lebontanak belőle részeket, átalakítják a térfedését, átfestik, kicserélik a padlózatát, megváltoztatják a nyílásrendszerét, új bútorzatot kap a változó korok változó ízléseinek és az építtetők anyagi lehetőségeinek megfelelően. Egyetlen épület így akár tucatnyi, néha egészen eltérő épületet is magába rejthet, merthogy ezek az átalakítások mind rajta hagyják a nyomukat. A kutató ezekből a nyomokból fejti vissza a történetét és rajzolja meg az eredeti, majd az egyes korszakokban átalakított formáit.

Van olyan eset azonban amikor az épület fizikai története végleg lezárul: az épület meghal, rombadől vagy lebontják. De még ilyenkor sem szűnik meg okvetlenül a léte teljesen, hiszen maradhatnak töredékei, falcsonkjai, ábrázolásai, amelyek még mindig őrzik az egykori formáit. Sőt van olyan épület, amely meg sem születik: csak a tervező rajzasztalán ölt formát, esetleg kifaragják a köveit, de sohasem építik fel. Még így is nyomot tud hagyni a történelemben: mintakép lehet más, valóban elkészült épületekhez, és mindennél jobban tükrözi az építész és az építtető gondolatait, hiszen a megvalósulás nehézségei nem torzították el ezeket.

Az építészettörténet tudományának a legszebb és legizgalmasabb feladata ezeknek az átépült, elpusztult vagy soha meg sem született épületeknek az új életre keltése. Ez a tudomány megszületése óta szükségszerűen vizuális nyelvet használ. Már Andrea Palladio a 16. századi nagy velencei építész, aki az antik Róma építészetének újjáteremtését tűzte ki élete céljául, ókori épületek romjaiból készített rekonstrukciós rajzokat, hogy megértse és megértesse olvasóival a régiek építészeti nyelvét. Ez, az immár közel fél évezredes tudományos módszer az utóbbi egyharmad évszázadban alapvetően megújult. Ahogy az építészek felfedezték maguknak a digitalizáció előnyeit és a rajzi tervezésről áttértek a számítógéppel segített tervezéshez, amely lehetővé tette számukra, hogy már a tervezés során térben lássák és láttassák a majdani épületet, az építészettörténészek is rájöttek, hogy ez az eszköz nem csak a leendő, hanem az egykor volt épületek valósághű megjelenítésére is alkalmas. Éppen az építészet lényegét, a teret és a tömeget, az épület térbeliségét tudja úgy visszaadni, mint semmilyen más korábbi eszköz. De valójában ennél is sokkal többet is tud. A számítógép nem csak megjelenít a virtuális térben, hanem lehetővé teszi, hogy a kutató térben is gondolkodjon. És ez különösen fontos annak, aki középkori és barokk épületekkel dolgozik, mert ezek az épületek alapvetően nem a rajzasztalnál születtek, mint a 19–20 század legtöbb épülete, hanem a valódi térben. Sokkal könnyebb megérteni őket, ha a kutató is térben lát és gondolkodik róluk, hasonlóan ahhoz ahogy az építészek tették évszázadokkal ezelőtt, még ha ez a tér most csak virtuális tér is.

Most egy olyan szakember kiállítását láthatjuk, aki a legjobb mestere ennek a tudománynak, és aki bravúrosan alkalmazza a modern technológia lehetőségeit, hogy megismerhesse és megismertethesse az elmúlt korok rég elporladt építőmestereinek csodálatos műveit. Én magam régóta munkatársamnak és barátomnak tarthatom Szőke Balázst, akivel számos izgalmas kutatást, csodálatos felfedezést élhettünk át. Balázs már egyetemistaként is a későgótikus boltozatok legjobb szakértője lett. Sokat tanult egy közelmúltban elhunyt ragyogó tehetséggel megáldott kiváló kollégánktól és barátunktól, Szekér Györgytől, de mára sokmindenben túl is szárnyalta mesterét. És bár ma is hozzá fordul szaktanácsért minden régész, aki egy későgótikus boltozatot talál, Balázs már nem csak ezek újjáteremtésében remekel, hanem mint a kiállításon is ízelítőt kaphatnak belőle, a románkortól a barokkig, a faházaktól a katedrálisokig sokféle kor sokféle épülete között mozog otthonosan.

Végezetül meg kell említenem, hogy miért is gondolom nagyon fontosnak és aktuálisnak most ezt a kiállítást. Az utóbbi egy-két évben ránk törte az ajtót a mesterséges intelligencia, amely legalább olyan jelentőségű lépése az emberi kultúrának, amilyen utoljára talán a könyvnyomtatás feltalálása volt fél évezrede. De ahogy a könyvnyomtatás is rövid úton véres vallásháborúkhoz vezetett, úgy a mesterséges intelligencia is rejt veszélyeket, amíg nem tanuljuk meg a helyén értékelni és használni. Ahogy a nyomtatott könyv kezdetben azt hitette el az emberekkel, hogy minden igaz, amit kinyomtatnak, ugyanezt az illúziót képes kelteni a mesterséges intelligencia is. Bárki úgy érezheti, hogy ennek az eszköznek a birtokában már bármire képes lehet, nem kell hozzá tanulnia, kutatnia sőt még gondolkoznia sem, mert megtalálta a bölcsek kövét. Pedig ez nagyon nincs így. A mesterséges intelligencia egy nagyszerű eszköz lehet annak a kezében, aki a saját tudásának a megjelenítésére használja, de aki a hiányzó tudást akarja vele pótolni, azt kegyetlenül meg tudja tréfálni. Erről azért kell most beszélnem, mert valósággal elárasztották a világunkat azok a mesterséges intelligenciával generált képi tartalmak, amelyek azt állítják magukról, hogy könnyen és gyorsan, kutatás, tapasztalat és tudás nélkül képesek megjeleníteni a múltat, és rekonstruálni a múlt épületeit. Kérem ne higgyenek nekik! Az emberi tudást és tapasztalatot pótolni semmi sem tudja, viszont segítheti a kiteljesedését. Az olyan tudományos rekonstrukciók, amelyeket Balázs is készít, az a módszer és az a tudás, ami számára ezek létrehozását lehetővé tette, soha sem válnak fölöslegessé, de a fejlődő technológia majd tovább szélesítheti az ő és a többi kutató eszközkészletét, amelynek a célja mindig is az idő legyőzése, a múltban élt emberek mélyebb megértése lesz."

Buzás Gergely

Budapest, 2026. 11. 10.

 

DÉS református templom

A dési református templom a 15. században épült, majd a 16. század elején kapta meg azt a hálóboltozatot, amelynek belső támpillérei mai napig is láthatóak az épületben. A rajzi elméleti rekonstrukció az épület felmérése és a ma is megfigyelhető boltváll indítások alapján készült.

 

KOLOZSVÁR Farkas utcai református templom

A kolozsvári a Farkas utcai református templom a 15. század végén épült majd a 16. század első évtizedében kapta meg azt a hatalmas hálóboltozatot, amely a hajó terét fedte. A ma látható boltozat 1640-ben épült a korábbi boltozat pusztítása után. A rajzi elméleti rekonstrukció a meglévő belső támpillérek, az azokon látható boltváll indítások valamint az egykori boltozat néhány bordacsomópontja alapján készült.

 

PÉCS Domonkos kolostortemplom

A pécsi egykori domonkos kolostort az Oszmán hódoltság idején bontották le. Sokáig egykori helye is ismeretlen volt, míg a belvárosban a végzett ásatások során megtalálták alapfalait. A pusztulási rétegben az egykori hálóboltozat kőfaragványainak nagy része fennmaradt. A rajzi elméleti rekonstrukció az ásatási adatok és a kőfaragványok felmérése alapján készült.

 

BUDA Szent Demeter szerb ortodox templom

A budai szerb ortodox templomot 1953-ban Sztálin születésnapja alkalmából robbantották fel. A háborúban megsérült templom ikonosztázának szerkezeti elemei Szentendrén találhatóak, míg a festmények Belgrádba kerültek. A barokk templombelső és az ikonosztáz rajzi elméleti rekonstrukciója a Budapesti Történeti Múzeum számára készült. A rajzi rekonstrukció az épület építészeti felmérései és fényképek alapján készült. Az ikonosztáz építményét a szerkezeti elemek felmérési rajzai alapján, a képeket pedig a festményekről készült fotók nyomán lehetett megjeleníteni.

 

PRÁGA Santa Maria di Ettinga a Praga

Guarino Guarini tervének rajzi megjelenítése. A Prágába tervezett templom nem épült meg, azonban alaprajza és keresztmetszete Guarini publikációi között fennmaradt. A vizuális megjelenítés az eredeti tervrajzok alapján készült.

 

AGYAGFALVA református templom

Az agyagfalvi református templom kutatása és a helyreállítása idei évben fejeződött be. A kutatási eredmények alapján készült el az egykori belső tér rajzi elméleti rekonstrukciója.

 

EGERVÁR Fancsika udvarház kápolnája.

Az Egervár melletti elpusztult falu Fancsika területén az Egervári család késő gótikus udvarháza állt. Ehhez az épülethez tartozott az a reprezentatív kialakítású kisméretű kápolna, amelynek alapfalait teljesen feltárták. A pusztulási rétegben építészeti tagozatai is fennmaradtak. A templom építészeti tagozatai szobrászati módszerekkel formált terrakottából készültek. Minőségük a magyarországi későgótikus építészeten belül kiemelkedő minőségű és precizitású volt.

 

PEST Belvárosi Nagyboldogasszony templom.

A pesti belvárosi plébániatemplom jelentős mértékben őrzi középkori építészeti elemeit. A jelenlegi épület hajóját és kápolnasorát a barokk stílusú átépítés során emelték. A templom hajója egykor három hajós bazilikális rendszerű volt, két oldalt egy-egy széles, belső támpillérekkel is megerősített a mellékhajóval. Ezek a 15. század végi későgótikus átépítés során épülhettek. A rajzi elméleti rekonstrukció, a régészeti kutatás során feltárt alapozásokra valamint a falkutatás során előkerült belső támpillérekre alapul. A belső támpilléreken láthatóak az egykori boltozatok indításai, a templom kőtárában több bordacsomópont is megtalálható ebből a boltozatból.

 

RUDABÁNYA református templom

Rudabányai református templom a középkori bányaváros a reprezentatív kialakítású épülete volt. Nagyléptékű átépítése a 16. század első évtizedeiben készült. Az Oszmán hódoltság alatt elpusztult templomot a 17. században református templomként építették újjá. A megrövidített épületet ma kazettás mennyezet díszíti. A belső térben fennmaradtak a háromhajós csarnok-hosszház egykori hálóboltozatának boltváll indításai. A templom mellett álló harangtoronyban fellehetőek az egykori pillérek elemei, valamint a boltozat néhány bordája és egy bordacsomópontja. A rajzi elméleti rekonstrukció az építészeti felmérések és a felmérhető kőfaragványok alapján készült.

 

SALFÖLD Pálos majd ferences kolostortemplom.

A salföldi pálos kolostort a 16. század elején a ferences rend vette át. Ekkor épült fel a tágasabb, hálóboltozattal fedett szentély. A belső tér rajzi elméleti rekonstrukciója a fennálló romok építészeti felmérése és a kőfaragványok felmérési rajzai alapján készült.

 

DÉVA református templom

A dévai református templomot a 19. század végén bontották le, mert kicsinek bizonyult a gyülekezet számára. Az egykori templom románkori vagy kora gótikus eredetű volt. Kiemelkedő színvonalú karcsú arányú későgótikus szentélyét a Szapolyai család támogatásával építették fel a 16. század elején. Az egykori templomról építészeti felmérés, fényképek valamint több kőfaragvány maradt fenn. A rajzi elméleti rekonstrukció ezek alapján készült.

 

EGER Szent János evangélista Székesegyház

Az egri székesegyház az 1552-es török ostrom során jelentős mértékben megrongálódott. Ekkor pusztult el az a 16. század elején épített hatalmas gótikus csarnokszentély, amelyből egy földdel feltöltött rondellát alakítottak ki. A feltöltésben a csarnokszentély alsó szintjének jelentős méretű falai maradtak meg. A várban végzett ásatások során számos hálóboltozathoz tartozó borda csomópont került elő. Ezek a csarnokszentély egykori boltozataihoz tartozhatnak. A rajzi elméleti rekonstrukció a fennmaradt épületrészek felmérése valamint a kőfaragványok alapján készült.

 

VISEGRÁD Ferences kolostortemplom

A visegrádi ferences kolostor Luxemburgi Zsigmond által elkezdett építkezéseit a Jagelló korban fejezték be. A Hunyadi Mátyás által újból megkezdett építkezések során egy hosszú későgótikus szentély épült, melynek hálóboltozata a korszak egyik kiemelkedő alkotása volt. A térgörbe elemeket is felhasználó hálóboltozaton a bécsi építőpáholy későbbi vezetője Anton Pilgram is dolgozott. Pilgram mesterjegye fennmaradt több bordacsomóponton. A belső tér rajzi elméleti rekonstrukciója az ásatási adatok és a feltárt kőfaragványok alapján készült.

 

EGHÁZASGERGE római katolikus plébániatemplom

Az egyházasgergei plébániatemplom épülete ma is nagyrészt középkori formájában áll. A falkutatások során megtalálták a késő gótikus ablakait, reneszánsz sekrestyeajtóját és pasztofóriumát. A szentélyt jelenleg barokk fiókos dongaboltozat fedi. Az egykori hálóboltozatának záróköve ismert. A rajzi elméleti rekonstrukció az alaprajzi adatok, az építészeti felmérések, valamint a zárókő alapján készült.

 

KISHRTYÁN római katolikus plébániatemplom

A kishartyáni római katolikus templom középkori eredetű. A 18 század elejére leromlott állagú épületet romjaiból építették újjá. szentélyének falazata középkori, azonban leomlott déli oldalát, a szentély korábbi kőfaragványaival és lebontott boltozatának felhasználásával építették újjá. A falkutatások során előkerültek az épület középkori ablakai, valamint a falazatban felhasznált boltozati bordák, a bordacsomópontok, és a zárókőgyűrű. A rajzi elméleti rekonstrukció az épület építészeti felmérése, valamint a kőfaragványok felmérése alapján készült.

 

HOMORÓDSZENTMÁRTON unitárius templom

A homoródszentmártoni unitárius templomot a 19. század végén bontották l. Az egykori épületről építészeti felmérés készült. Értékes késő középkori freskóit freskómásolatokon örökítették meg. A templom egykori belső terének rajzi elméleti rekonstrukciója a korabeli felmérések alapján készült.

 

MAGYARSZOVÁT unitárius templom

A magyarszováti unitárius templom számos részletében őrzi eredeti középkori formáját. A jelenleg látható épületet a korábbi építészeti elemek felhasználásával a 18. században alakították ki. Ekkor bontották le az épület boltozatait. A templom az 1450-es években épült. Szentélyét és hajóját bordás keresztboltozatok fedték. A rajzi elméleti rekonstrukció az épület építészeti felmérése, valamint a kőfaragványok felmérése alapján készült.

 

TAR római katolikus plébániatemplom

A tari római katolikus plébániatemplom barokk kori átépítésben maradt fenn. A jelenlegi háromkaréjos szentélye egy a románkorban épült templom átalakítása során nyerte el mai formáját. Az északi és a déli apszist a gótika idején építették fel. A korábbi templomhoz nyugatról hozzáépített hajó érett gótikus formájában kéthajós négyzetes tér volt, és egy középső pilléren álló bordás keresztboltozatokkal fedték. A késő gótika idején a hajót nyugati irányban még egy szakasszal meghosszabbították és belső támpillérekre támasztott hálóboltozattal fedték. A gótikus belső támpillérek a barokk kori pillérekben fennmaradtak. A rajzi elméleti rekonstrukció az épület építészeti felmérése, valamint a kőfaragványok alapján készült.

Érdekesnek, hasznosnak találta a cikket? Jelentkezzen magazinunk állandó olvasójának!