Szombaton várja az érdeklődőket a Sibrik-dombi erőd

2026 augusztusában 13. alkalommal folyt feltárás a MNMKK Mátyás Király Múzeumának vezetésével a visegrádi Sibrik-dombon. Az évek óta önkéntesek segítségével zajló terepmunkák során újabb táborfal-szakaszok és izgalmas leletanyag látott napvilágot.

 

 

A római kori tábor és középkori ispáni központ északnyugati és nyugati részén folyó kutatások a legnagyobb hőség idején kezdődtek meg, ennek (is) köszönhető, hogy ezúttal a korábban megszokottnál jóval kisebb feltárási területet nyitottunk meg. A tábor ÉNy-i sarkánál – a ma látható erdészház közelében – az újkori építkezések jelentősen megbolygatták a régészeti rétegeket, de ennek ellenére a táborfal igen jó állapotban, 1-1.5 méter magasságban fennmaradt. Az 1 méter mély alapozással készült erődfal itt 110 cm széles felmenő falazattal őrződött meg. A precízen rakott és fugázott falon egy 30 cm átmérőjű vízáteresztő csatornát is kialakítottak, a táborfalon belül pedig egy agyagos rétegre szórt kavicsos járószintet (járdát?) találtunk. A táborfal külső oldalán a 19–20. századi tereprendezés során készült szárazon rakott támfalat figyeltünk meg. 

 

 

A másik kutatási felületünk a nyugati (dunai) oldal mentén helyezkedett el. Itt tábor nyugati falának 4 m hosszú, ugyancsak 110 cm széles és vízáteresztő csatornával rendelkező, de sokkal jobban lepusztult szakaszát találtuk meg. Az Árpád-korban ezt a részt sárga agyagos habarcsba rakott kőfallal erősítették meg – ezzel elfalazták a római kori áteresz külső nyílását, ami azt jelenti, hogy akkor már nem használták. A táborfalon belül itt is kavicsos-köves járószint (járda vagy utca) volt, a korábbi években feltártakhoz hasonló, habarcsos kőfalú belső épület idén nem került elő.

 

Az ásatás során viszonylag kis mennyiségű leletanyag látott napvilágot: a római kori bronzérmek mellett két középkori ezüst denár, több római kori üvegpohár töredéke, két csont hajtű és egy újabb Sibrik – Visegrád feliratú ólomplomba említendő elsősorban. Az idei évad egyik legérdekesebb lelete talán a mindkét oldalán díszített sütőharang volt, amely a közelében talált, hullámvonalakkal díszített fazékkal együtt egy kora középkori, agyaggal tapasztott falú ház konyhai edénykészletéhez tartozhatott.

 

 

A tárgyak restaurálását Grósz Zsuzsanna (Mátyás Király Múzeum), Lukács Balázs (Magyar Nemzeti Múzeum) és a Czifrák László (Képzőművészeti Egyetem) által vezetett restaurátorhallgatók végzik.

 

A terepi munkában a Mátyás Király Múzeum szakemberei mellett a Budapesti Történeti Múzeum és a Nemzeti Régészeti Intézet munkatársai vettek részt – a már említett önkéntesek mellett. 

 

Köszönet illeti a Pilisi Parkerdő Visegrádi Erdészetének vezetőjét és munkatársait, valamint a Mátyás Király Művelődési Ház igazgatóját, hogy a tervásatás lebonyolításában – engedélyekkel, munkagéppel, szállással – segítségünkre voltak. Nagyon hálásak vagyunk azoknak a magánszemélyeknek is, akik anyagi hozzájárulásukkal támogatták a csapatépítő programjainkat!

 

Az ásatás eredményeit a helyszínen szeptember 19-én 10 órától a Kulturális Örökség Napjai programsorozat keretében tekinthetik meg az érdeklődők. Mindenkit sok szeretettel várunk!

 

ásatásvezető

 

 

2026. szeptember 17.