A visegrádi műemlékegyüttes 3D felmérése és dokumentálása

Fehér András a visegrádi Királyi Palota, a Fellegvár, az Alsóvár, a Salamon torony és a völgyzáró fal felméréséről és dokumentálásáról írt tanulmányt.

Bozóki Lajos: Zsámbék, premontrei prépostsági templom, kutatási helyzetkép

Műformákról, stíluskapcsolatokról és építéstörténeti adalékokokról is ír Bozóki Lajos a zsámbéki templom kutatásának eredményeit összegző tanulmányában.

Szakonyi Balázs: A pokol kapuja

Bélapátfalva, apátsági templom, kutatási helyzetkép és értékvédelem

A bélapátfalvai apátsági templom kutatás- és helyreállítás-történetének bemutatásán túl általános érvényű műemlékvédelmi kérdéseket is feltesznek Bozóki Lajos és Bíró László tanulmányukban.

Bozóki Lajos: adalékok a zsámbéki templom falkutatásához

Buzás Gergely - Szakonyi Balázs: Az egerszegi vár rekonstrukciója

Az egykori egerszegi vár helyén Zalaegerszeg belvárosának egy része terül el. Az eddig folytatott kutatások azonban lehetővé teszik az építmények rekonstrukcióját.

Buzás Gergely: 11. századi vállkőfejezet Monostorapátiból

A faragott kő még a monostorapáti plébániatemplom 2004. évi felújítása során került elő a hajó padlója alatti betöltésből. A 11. század második felére lehet keltezni.

A vonyarcvashegyi Szent Mihály kápolna régészeti kutatása

A falkutatás és a régészeti ásatás eredményei egyértelművé tették, hogy a templom nem a 18. században, hanem 1622 előtt, valamikor a középkor folyamán épült. Pálóczi Horváth András tanulmánya.

Buzás Gergely: A diósgyőri vár elméleti rekonstrukciója

Tizennyolc évvel ezelőtt készült ez a tanulmány, amelyet követően elindultak a sikeres régészeti kutatások. A most meginduló második helyreállítási ütem szempontjából is hasznos lehet tudományos megállapításainak ismerete.

Kutatás a pécsi székesegyház altemplomában

Előzetes beszámoló a pécsi székesegyház altemplomában végzett 2019. évi régészeti kutatásról - Tóth Zsolt, Buzás Gergely és Neményi Réka tanulmánya a Pécsi Tudományegyetem Bölcsész Akadémia sorozatában.

Lovagalakos csempék és mesterük

Új leletek és eredmények a németalföldi – német –magyar kapcsolatokról alcímmel írt Gerald Volker Grimm kötetnyi méretű angol nyelvű tanulmányt.

Hunkori aranytárgy a visegrád-gizellamajori későrómai erődből

A visegrád-gizellamajori erőd a dunakanyari későrómai limes egyik fontos, igen jó állapotban megmaradt erőssége. Történetének egy szeletéről, s egy ahhoz kapcsolódó tárgyról Gróf Péter írt tanulmányt.

Zsitvay Tibor, Visegrád mecénása

2019-ben emlékeztünk meg Zsitvay Tibor jogász, igazságügyi miniszter, a Magyar Nemzetgyűlés, majd az Országgyűlés Képviselőházának elnöke, a Magyar Turista Szövetség elnöke, majd védnök-elnöke halálának 50. évfordulójáról. Gróf Péter írt összefoglalót visegrádi tevékenységéről.

Vadászatok a középkori Pilis-erdő területén

Visegrád már az Árpád-korban a királyi tulajdonban lévő, vadászterületként hasznosított Pilis-erdő központjának számított, és I. András, Salamon majd IV. Béla-kori virágzása is talán részben e vadászati központ szerepével függhetett össze. Kováts István tanulmánya.

Rövid beszámoló a kaposvári várnál 2019-ben végzett régészeti feltárásról

Egy éve még elhagyatott ipari terület volt, ám a tavasszal folytatott ásatás nyomán megismerhetővé vált Kaposvár vára. Molnár István beszámolója.

Kályhacsempék és kályhaszemek a kereki várból

Kőről kőre megismerhető a visegrádi vár

A visegrádi vár és kőfaragványai – Bozóki Lajos összefoglaló műve teljes terjedelmében olvasható a portálunkon.

Atha comes kaposszentjakabi temploma

1061-ben fogott hozzá Atha (Ottó) somogyi ispán a Kapos folyó völgye fölé emelkedő magaslaton álló, régisége miatt akkor már romos Szent Jakab templom felújításának. Buzás Gergely tanulmánya a kaposszentjakabi templom építéstörténetéről és párhuzamairól.

Előzetes jelentés a Visegrád, Sibrik-dombon 2017-ben végzett tervásatásról

A Mátyás Király Múzeum egyik kiemelt tudományos programja a római castrum és (kora) középkori központ, valamint a kontinuitás kérdésének szisztematikus kutatása. Boruzs Katalin, Merva Szabina és Szabó Balázs Sándor tanulmánya.

Egy különleges könyvveret a kaposszentjakabi apátságból

A kötetek veretekkel való ellátásának köszönhetően sok elpusztult könyv is hagyott régészeti nyomot maga után. Ujhelyi Nóra és Varga Máté tanulmánya.

Rekonstrukció és műemlék – ellenzők és pártolók?

A magyar szakmai és laikus közvéleményt a rekonstrukciók, visszaépítések kérdése nem ritkán élesen megosztja. De mit pártol az egyik és mit ellenez a másik? „Zéró összegű játszmáról” van szó, ahol az egyik szükségszerűen veszít, ha a másik nyer? Érdemes megpróbálni reálisan megnézni, milyen az a helyzet, melyben ez a megosztottság, szembenállás kialakult, illetve kiélesedett. Ezt vizsgálja Rácz Miklós tanulmánya.

A Honfoglalás előtt kezdődött Kaposszentjakab története

Ha a természettudományos vizsgálatok eredményét elfogadjuk, valahová a 8-9. századra kell tennünk az erődítés korát, amely nagyrészt megegyezik a templom kapcsán kapott értékekkel.Molnár István feltáró régész tanulmánya.

Egri vár: új adatokat hozott a feltárás

Az idei év első felében végzett ásatások során sikerült számos új adattal gazdagítani ismereteinket az egri vár egy évezredes építéstörténetéről - írja Buzás Gergely jelentésében.

Konyhafeltárás a visegrádi palotában

Buzás Gergely beszámolója a visegrádi királyi palota konyhájában végzett 2016. évi feltárásról.

Szolnok elveszett gótikus plébániatemploma

Egy különleges régészeti lelet felbukkanásának köszönhetően nemrég váratlanul lehetőség nyílt arra, hogy mind a templomalapítás időrendje, mind pedig az építtető személye kapcsán egyaránt állást foglalhassunk. Kertész Róbert és Szőke Balázs tanulmánya.

Zsigmond-kori kályhacsempék az esztergomi Malombástya leletanyagában

Az Anjou-kori érseki központ kályháit ugyanazok a műhelyek építették, amelyek a királyi palotákban dolgoztak. Boldizsár Péter újabb tanulmánya.

Előadás Londonban: vízszintes bordák, későgótikus boltozatok

Az előadás a gótikus építészetről rendezett nemzetközi konferencián hangzott el július 14-én Londonban.

Beszámoló a Dombóvár-Gólyavár területén végzett kutatásról

Dombóvártól délre, a Kapos folyó partján, az ártérből enyhén kiemelkedő dombon található a Dombai család egykori várának a maradványa. Berta Adrián összefoglalója.

Reneszánsz utak – reneszánsz kutak

Buzás Gergely írása Györkös Attila Reneszánsz utazás, Anna királyné 1502-es fogadtatásának ünnepségei Észak-Itáliában és Magyarországon című könyvéről, s a magyarországi reneszánsz kutakról.

Bárdudvarnok: folytatódott a feltárás

A bárdudvarnoki premontrei prépostság területén 2015-ben végzett régészeti feltárásról M. Aradi Csilla és Molnár István írt összefoglalót.

Az esztergomi vár és Malombástya Anjou-kori kályhacsempe leletei

Az Anjou-kori érseki központ kályháit ugyanazok a műhelyek építették, amelyek a királyi palotákban: Budán, Visegrádon, Diósgyőrben dolgoztak. Boldizsár Péter tanulmánya.

A nyalábvári Perényi-sírkő

Egy töredékes sírkő Kárpátalján és a teljesalakos, páncélos lovagi sírkövek története. Prohnenko Igor, Zsilenko Mária és Buzás Gergely tanulmánya.

A visegrádi vár fejlesztése: itt a terv

2020-ra készülhetne el a rekonstrukció. Albert Tamás építésznek a Várkonferencián elhangzott előadása tanulmány változatban.

Rövid beszámoló Sáregres – Nemesdűlőben végzett feltárásról

A régészeti lelőhely az okleveles adatok alapján az egykori Fáncs nevű településhez tartozott. 1391-es forrás szerint templomukat Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelték. Reich Szabina beszámolója.

Építőműhely feltárása a visegrádi ferences kolostor területén

Az ásatás fényt derített a területen álló középkori épületek kronológiájára és a Mátyás-korban betöltött funkciójukra, ami jelentős adatokat szolgáltat a királyi palota Mátyás-kori építéstörténetéhez is. Buzás Gergely tanulmánya.

Pálóci-sírkőtöredék Szolnokon

A síremléktöredék Szolnok várszigeti részén, a Vártemplomtól délre, egy lakóház alapozási földmunkái során, csaknem húsz évvel ezelőtt került elő, és azóta magánkézben őrzik. Kertész Róbert és D. Mezey Alice tanulmánya.

Lehetett a Cella Septichora Pécs első középkori székesegyháza?

Buzás Gergely és Tóth Zsolt érvelnek pro- és kontra a kézenfekvő feltételezés kapcsán.

A középkori templom feltárása Bonyhádon

A völgységi „Pompei” előzetes kutatása - tanulmánycsokor a napok alatt legendássá vált templomról.

Pécs: a Cella Trichora I. lehetett az első székesegyház

Az 1922-ben Pécsett a székesegyház nyugati oldala előtt megtalált háromapszisos épület (Cella Trichora I.) a leghosszabb életúttal rendelkező antik emlék jelen ismereteink szerint Sopianae késő római kori északi temetőjéből. A római kor után bizonyíthatóan használták a Karoling kor, Árpád kor és a késő középkor időszakában is. Tóth Zsolt tanulmánya.

Szolnok az Árpád-korban: tények és eredmények

Volt idő, amikor még a földvárának létét is vitatták. Kertész Róbert tanulmánya Szolnok első évszázadairól.

A pécsi Szent Péter és Pál székesegyház egykori hajóboltozata

A pécsi székesegyház későgótikus átépítése során a teljes belső teret boltozatokkal fedték. Az egykori boltozatból 19 darab olyan töredék azonosítható, amely valamilyen csomóponthoz tartozott. Szőke Balázs tanulmánya.

Kályhacsempék Visegrád területéről Nagy Lajos és Zsigmond korából

Bár a csempedarabok szórványosan és töredékes állapotban kerültek napvilágra, érdekes kapcsolatok rajzolódnak ki általuk. Kocsis Edit tanulmánya.

Unikális Iharos középkori temploma

Felmenő falak ugyan nem maradtak, mégis nagyon érdekes eredményeket hozott a feltárás. Molnár István beszámolója.

Ottományi: Visegrád–Gizellamajor kerámia anyaga

A Visegrád–Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd keltezése a kerámia anyag alapján (déli épületszárny). Ottományi Katalin tanulmánya.

Premontrei monostor feltárása Bárdudvarnokon

Egy 22-23 m hosszú, háromhajós, nyugati karzatos, toronypáros templom képe rajzolódott ki a felmérési adatokból. M. Aradi Csilla és Molnár István tanulmánya.

Bencze Zoltán: A budavári Táncsics Mihály utca 7-9. rövid története

A Régi királyi ház épülete rendkívüli helyet foglal el a Buda középkori történetében, de hazánk történetének is kiemelkedő jelentőségű, páratlan emléke.

A siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata

A Siklóson rekonstruálható boltozat egy köztes fejlettségi formát mutat, legközelebbi párhuzamait talán a szudétavidéki Brüx-ben álló Mária mennybemenetele templom oldalkápolna boltozatainál láthatjuk. Szőke Balázs tanulmánya.

Bélapátfalva: kérdéseket vet fel a gótikus festés

A sávozott homlokzatdíszítés nem volt gyakori a középkori ciszterci építészetben. Bozóki Lajos tanulmánya.

Árpád-kori templom és temető Abasáron

A templom körül legalább 300-400 elhunytat temethettek el, azonban ettől magasabb sírszám is elképzelhető. Tóth Zoltán beszámolója.

Kaposszentjakabi apátság: az újabb kutatás rövid beszámolója

Néhány hete fejezték be az egykori zselicszentjakabi bencés monostor területén végzett régészeti munkát. Molnár István tanulmánya.

Szádvár tömegrekonstrukciós kísérletének forrásai és látványvilága

A cél, a szakmai szempontok figyelembe vételén túl, a nagyközönség számára is érthető és élvezhető virtuális rekonstrukció elkészítése volt.

A Salamon-torony fedés, részleges rekonstrukció és állagvédelmi terve

A Salamon-torony Árpád-kori építészetünk emblematikus emléke. Állagvédelmi munkák legutóbb 1997-98-ban voltak a tetőszintek szigetelési problémái miatt. Albert Tamás tanulmánya.

A szászvári vár 2013. évi feltárásából származó fém- és éremanyag

A szászvári vár keleti palotaszárnyában régészeti feltárást végeztünk, ahol a kutatás teljes időszaka alatt szisztematikus műszeres leletfelderítés  módszerével kutattuk fel a földben rejlő fémtárgyakat. Nagy Balázs tanulmánya.

A visegrádi Salamon-torony építés- és helyreállítás története

Az Alsóvár központját alkotó lakótorony (anakronisztikus, de közismertsége miatt megkerülhetetlen nevén a Salamon-torony) öt emelet magas, nyújtott hatszög alaprajzú épület. Bozóki Lajos tanulmánya.

Szekszárd: egy hipotézis nyomában

Avagy a szekszárdi vármegyeháza északi épülettömbjében folytatott feltárások eredményei. Petkes Zsolt tanulmánya.

Az Anjou I. kályha új rekonstrukciója a visegrádi Királyi Palotában

Kocsis Edit tanulmánya 3D-s körbeforgatható illusztrációkkal.

Szakál Ernő a szobrász- és éremművész

 Tokai Gábor előadása a 2013-ban száz éve született Szakál Ernő munkáiról. 

Tereske temploma a késő középkorban

Tereske apátságának első említése a Váradi Regestrumban található. Mag Hella tanulmánya a kutatott, ám csak részben publikált eredményekről.

A koromszói szerzetesek titkai Máza határában

A koromszói kolostor tégla-, és fehérlő kövek által borított rommezején sokszor átmentünk gyermekként, amikor a táj szépségeiben gyönyörködtünk, vagy épp az őzek vonulását szemléltük. Patton Gábor tanulmánya.

Régészeti kalandozások: szigligeti vár, rekonstrukció

A munkához a vár hivatalos felmérésnek 2D DWG alapú alaprajza jelentette az alapot. Szőke Balázs tanulmánya.

Régészeti kalandozások: látvány és tudomány

Korunk információéhsége a történelem interpretációját is kényszerpályára állította. Vasáros Zsolt tanulmánya.

A tűzfegyverek hatása a későközépkori várépítészetre Magyarországon

Magyarország délvidéki, határ menti régiójában is korán megjelentek az itáliai és a török erődépítészet hatásai, ami azt jelzi, hogy itt már ekkor komoly tüzérséggel kellett számolni a törökök elleni harcokban. Buzás Gergely tanulmánya.

Régészeti kalandozások: Diósgyőr, elméleti rekonstrukció

A történeti épületek megőrzésének, helyreállításának gyakorlata két alapvető megközelítési módból tevődik össze – „történeti” (kutatás) és „formaalkotó” (építészeti tervezés) –, s egyben itt húzódik belső „törésvonala” is. Szekér György tanulmánya.

Régészeti kalandozások: roncsolásmentes kutatás Baranyában

A pályázatok keretében rendszeresen, évente 6-10 alkalommal végeztek légi régészeti felderítést Baranya megyében. Bertók Gábor és Gáti Csilla tanulmánya.

Régészeti kalandozások: a honfoglalók elődeinek nyomában

Inog a honfoglalók hosszas vándorútjának dogmája. Türk Attila tanulmánya a 2013 nyarán, a nagy uráli átjárónál végzett feltárás eredményeit is ismerteti.

A Visegrád–Gizellamajori erőd Ny/I. helyiségének késő római kerámiája

A Valériai limes szakaszon, Esztergom és Szentendre között 1988-ban került napvilágra Visegrád–Gizellamajorban egy késő római kiserőd. Ottományi Katalin tanulmányában egy nagyobb összefüggő egység, a nyugati szárny I. helyiség anyagát mutatja be.

Régészeti kalandozások: Utazás a túlvilágra

2012 nyarán a császárkori Pannónia északkeleti részén fekvő Sárisápon egy ritka és látványos régészeti lelet, egy kocsisír került elő, amelyet a római uralom alatt élő őslakosság elitjéhez köthetünk. Mráv Zsolt tanulmánya.

Régészeti kalandozások: Esztergom-Várhegy kutatási program

Október elején rendezte meg a Forster központ az ozorai várkastélyban a Régészeti kalandozások című konferenciát. Sorozatunkban ennek nyomtatott formában megjelent előadásait adjuk közre.

Szakál Ernő, a budai gótikus szobrok restaurátora

Végh András előadása a Szakál Ernő emlékkonferencián hangzott el. A szobrok előkerülésének története és gondolatok a restaurálásról.

Régészeti kalandozások: ispáni vár Visegrádon

Október elején rendezte meg a Forster központ az ozorai várkastélyban a Régészeti kalandozások című konferenciát. Sorozatunkban ennek nyomtatott formában megjelent előadásait adjuk közre.

Régészeti kalandozások: elfeledett nemzetségi monostor

Október elején rendezte meg a Forster központ az ozorai várkastélyban a Régészeti kalandozások című konferenciát. Sorozatunkban ennek nyomtatott formában megjelent előadásait adjuk közre.

Szakál Ernő: életút és életmű

Száz éve született Sopronban Szakál Ernő, az európai műemlékvédelem nagy alakja. Az évfordulóra kiállítást rendeztek Sopronban - ennek anyaga olvasható az Archeologián.

Segédlet a szigligeti vár engedélyezési tervének gondolataihoz

A szigligeti vár helyreállítására 2012 év végén nyert Európai Uniós támogatás kivételes lehetőséget ad azoknak az értékeknek a bemutatására, mely a két évtizede folyó régészeti feltárás és helyreállítás során magasabb költsége és/vagy komolyabb összefüggések elemzésének igénye miatt eddig nem készülhettek el.

Lepencei római őrtorony: tanulmány 3D-ben

A SziMe 3D Kft. K+F projektje új távlatokat nyit az épített ls tárgyi örökség dokumentálása, bemutatása, így a portálon közzétett tanulmányok szempontjából is.

Előzetes jelentés a szászvári vár 2013-as ásatásáról

Július elején ért véget a szászvári vár 2013-as feltárása. Az eredményekről Buzás Gergely számol be tanulmányában.

A szekszárdi apátság és vármegyeháza pincéje a középkorban és a koraújkorban

A szekszárdi vármegyeháza alatt jelentős pincerendszer húzódik - ennek az apátságéval szorosan összefüggő történetét deríti fel Buzás Gergely tanulmánya. 

Almád: Omnia mutantur – Minden változik

Az almádi monostor hanyatlását és pusztulását mutatja be Hangodi László az 1500 és 1564 közti időszakot felelevenítő újabb tanulmányában.

Vitány – értékek, felelősség és lehetőségek

Várakkal foglalkozó műemlékes szakemberekként régóta érdeklődünk Vitányvár iránt és 2011-ben egy felkérés alapján a vár megismerésére irányuló önkéntes nap szervezésében vettünk részt. Kelemen Bálint és Rácz Miklós tanulmánya.

Pécs mindennapjai a török félhold alatt

2013. április 4-étől látogatható a pécsi Várostörténeti Múzeumban az időszaki kiállítás. Az egyik szervező Hancz Erika régész-turkológus tanulmánya a teljes török korról és kultúráról is nagyívű tablót kínál.

A Visegrád-Sibrik-dombon feltárt maradványok története

A Sibrik-dombon rejtező romokra Rómer Flóris hívta fel először a figyelmet. A római tábor maradványait és a lelőhely fontosságát Schulek János is felismerte, régészeti feltárásra azonban nem volt lehetősége.

A bátai középkori plébániatemplom feltárása

A bátai középkori plébábiatemplomot teljes egészében sikerült feltárni. Ennek eredményeit mutatja be K. Németh András és Rácz Miklós tanulmánya.

A pécsi székesegyházak a román korban

Először ideiglenesen a cella septichora lehetett Pécs székesegyháza, majd új épült, amely azonban 1064-ben leégett. Ezután kezdték meg a harmadik - még ma is részleteiben középkori részleteket őrző - templom építését.

Sárkány Ambrus érdi udvarháza

Bár az érdi kastélyt több mint négy évtizede, a műemlékvédelem fénykorában lebontották, gótikus pincéje még őrzi a középkor emlékét. Buzás Gergely tanulmánya.

Az ököljog uralma e kor

„Az ököljog uralma e kor.” E szigorú szavakkal jellemzi a tájegység XV. századi történelmét Emresz Károly. Hangodi László folytatja az almádi bencés apátság történetét.

Fejezetek az almádi bencés apátság történetéből – II. rész

Miután elült a századelő trónharcainak zűrzavara, a nyugati Balaton-felvidéken is egy általános felvirágzó történelmi periódust hozott az Anjou-kor évszázada. Ez a század kiemelkedő korszak az Atyusz nemzetség almádi kegyúri monostora történetében is. Hangodi László újabb tanulmánya.

ArchExpó: hallgassa az első napot

Nem volt ott az ArchExpó előadásain? Hallgassa meg most az előadókat!

Udvari élet a magyar királyi palotákban

A magyar királyoknak 14. századtól két állandó rezidenciájuk volt: Visegrád és Buda. Mindkét városban hatalmas, reprezentatív paloták épültek, amelyek sok vonásukban hasonlítottak egymásra. Ezekben a teljes királyi udvar helyet kapott: a király és az őt mindig követő kísérete mellett itt rendezkedtek be az állandó székhellyel rendelkező országos hivatalok is.

A szőlőinda-díszes kályhacsempe változatai az esztergomi vár leletanyagában

Egy közelmúltban feltárt leletegyüttes információi alapján érdemes újra átgondolni ennek a cseréptípusnak a történetét - írja Boldizsár Péter tanulmányában.

Egy elfeledett muszlim imahely - a szolnoki dzsámi

Szolnok Árpád-kori, késő középkori és törökkori településtopográfiájáról ismereteink jelenleg még rendkívül hézagosak. Ennek ellenére az utóbbi évek komplex kutatásainak eredményeként megszülettek az első, új szemléletet tükröző, áttekintő értékelések.

Föld, Tűz, Víz, Levegő a vitruviusi építőanyagokban

Vitruvius: Tíz könyv az építészetről című traktátusának II. könyvében szereplő építőanyagok közül emelek ki néhányat, összevetve a 2000 évvel ezelőtti meghatározásokat a mai szabványok, szakkönyvek leírásaival.

Középkori templom és üveggyártó műhely

A pomázi Nagykovácsi-pusztán található lelőhely és a 19. században még világosan felismerhető romok régóta ismertek a középkori kutatás számára, de azonosításával és funkciójával kapcsolatban eltérő elképzelések fogalmazódtak meg.

14. századi kályhaszemek Visegrád-Ágasház területéről

A kályhaszemekből álló fűtőberendezés a 13. század folyamán alakult ki Svájc területén. A szemeskályha megjelenése jelentős változásokat eredményezett a lakáskultúrában

Almád: monostoralapítás és az első két évszázad története

Fejezetek az almádi Boldogságos Szűz Mária és Mindenszentek bencés apátság történetéből - Hangodi László tanulmányában az első csaknem két évszázad történetét dolgozza fel.

Középkori kályhacsempék restaurálása

A változatos formavilággal és díszítés módokkal, különböző mázszínekben pompázó csempe töredékek Visegrádon leginkább a Királyi Palota feltárásaiból, a középkori rétegek meghatározó leleteiként ismertek.

Árpád-kori bronz mellkereszt Visegrád-Várkertből

A visegrád-várkerti árpádkori váralji település Kovalovszki Júlia által végzett – kényszerű szünetekkel megszakított – több évtizedes régészeti kutatása jelentős eredményekkel gazdagította az ispánsági központok történetéről, a 10-13. századi népi építészetről, ipartörténetről és a temetkezési szokásairól meglévő ismereteinket.

Római kori településnyomok Visegrád- Lepencén

A mintegy 16 ezer négyzetméterre kiterjedő megelőző feltárás során 4 korszak objektumai kerültek napvilágra.

A kisnánai vár boltozatai

A kisnánai vár több építési periódus során a XVI. század elejére nyerte el végleges kiterjedését. A várnak több gótikus átépítése volt.

Kisnána: megelevenedett történelem

A kisnánai vár a későközépkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb és legjellegzetesebb emléke. Buzás Gergely monográfiája a vár történetéről.

Jelentés a kisnánai vár 2010-es feltárásának második üteméről

A kisnánai vár 2010-es helyreállítási munkáihoz kapcsolódó megelőző feltárások első ütemét az ELTE Középkori és Koraújkori Régészeti Tanszéke végezte. A feltárások második ütemét a Heves Megyei Múzeumok megbízásból mi vezettük.

Szlovák plébános harcolt a visegrádi várért

1870 márciusában Eötvös József vallás és közoktatásügyi miniszter a hivatalában fogadta Visegrád plébánosát. Jozef Karol Viktorin a visegrádi vár felújítását és az oda vezető utak kialakítását akarta elérni.

A Járdányi Paulovics István Romkert újabb kutatásai

A Járdányi Paulovics István Romkert vitathatatlanul legkiemelkedőbb jelentőségű épületcsoportja a késő római kori helytartói palota.

Pénzforgalmi kutatások a római kori Magyarországon

Sajnos még ma is sok esetben az az érzésem, hogy a hazai régészek az éremanyagot valami misztikus dolognak tartják.

Késő római sírcsoportok a pátyi temetőben

Pátyon, a Malom-dűlőben, az M1-es autópálya és a 100-as út közötti összekötőút, benzinkút, illetve logisztikai központ építését megelőző ásatáson, több száz síros temető került elő 1997-1998-ban.

Fiatal Római Koros Régészek VI. Konferenciája

Római kövek a középkorban, A római limes visegrádi emlékei és a Dunai Limes – UNESCO Világörökség program, Rómaiak a Dunában, A lussoniumi régészeti kutatások újabb

Jelentés az Ágasház területén folytatott feltárásról

Az ásatás a késő középkori áradási réteg alatt igen gazdag leletanyagot eredményezett.

A pécsi domonkos kolostor rekonstrukciója

Pécsett az egykori domonkos templom és kolostor helyét is kevesen ismerik. A török uralom alatt az épületegyüttes olyan mértékben elpusztult, hogy az egykori beépítést még a későbbi utcahálózat is figyelmen kívül hagyta.

A budapesti Mátyás-templom középkori Mária-kapuja

A budapesti Mátyás-templom – a középkori budai Nagyboldogasszony plébániatemplom – egyik legértékesebb fennmaradt középkori részlete a délnyugati, úgynevezett Mária-kapu.

Jelentés az egri érseki palota 2011-es feltárásáról

A régészeti kutatás során az Érseki palota középső szárnyának homlokzata előtt öt kutatóárkot húztak.

Az egri székesegyház XIII-XIV. századi gótikus épülete

Az egri székesegyház azon kevés középkori katedrálisaink közé tartozik, amely romosan ugyan, de újkori átépítésektől mentesen maradt ránk.

Árpád-kori mészégető kemence Visegrád-Várkertben

A 2004. évi ásatás iparrégészeti szempontból kiemelkedő eredménye egy igen jó állapotban megmaradt mészégető kemence feltárása volt.

Előzetes jelentés a Visegrádon feltárt bronzöntő műhelyről

Az ásatáson gazdag és változatos leletanyag jött felszínre, mely egy része a műhelyhez köthető, másik része hulladékként kerülhetett a műhely feltöltési rétegeibe.

Kutatás az Aranyos Mária kápolna körzetében

A pécsi püspökvár északi részén, G. Sándor Mária és Gerő Győző az 1978-ban megkezdett ásatások során bukkantak rá a XIV. századi Aranyos Mária kápolna maradványaira. A kápolna falai mellett számos más falmaradvány is felszínre került.

Szíriai albarelló a visegrádi királyi palotából

Az edény teljesen elüt a hazai kerámia készítményektől, ritka és értékes importáru volt. Magyarországon a visegrádi palotán kívül csupán a budai várból ismert néhány hasonló anyagú és mintájú, a máz alatt kékkel vagy feketével festett edénytöredék.

A visegrádi királyi palota kora reneszánsz kertje

A visegrádi királyi palota kora reneszánsz kertje - Régészeti és környezettörténeti kutatások eredményei. A szakemberek 1993 és 1999 között folytattak a kertben interdiszciplináris régészeti kutatást. Ma már azt is tudjuk, milyen növényeket ültettek a középkorban. Pálóczi Horváth András tanulmánya.

A zirci középkori ciszterci apátság 2011. évi feltárása

A zirci ciszterci apátság felkérésére a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma 2011. július 13. és augusztus 16. között vezetésemmel ásatást végzett a középkori zirci kolostor keleti szárnyánál és a középkori templomépület keleti részénél. Célunk a Hümpner Tibor által 1912-13-ban és Ferenczi László által 2007-ben feltárt keleti kolostorszárny környezetésnek tisztázása volt, a XX. század elején végzett kutatások hitelesítésével. A munka során feltártuk a keleti kerengőt, a sekrestyét, a déli keresztházat a két déli mellékszentéllyel, valamint a négyezet, a szerzetesi kórus és a főszentély déli felét.

A visegrádi királyi palota kerti kútja

A visegrádi királyi palota 14. században kiépült vízvezeték rendszere és az ehhez kapcsolódó számos díszkút egyedülálló emlékegyüttes. Buzás Gergely tanulmánya.

IV. Béla dénárával keltezett tőr a visegrádi Alsóvárból

Az Alsóvár késő Árpád-kori leletei között, de a magyarországi középkori régészeti leletanyagban is egyaránt egyedinek számít az a jól keltezhető rétegből származó tőr, amelynek rövid ismertetése következik az alábbiakban. Kováts István tanulmánya.

XI. századi görög monostor Visegrádon

I. András király uralkodása alatt növekedett a bizánci kultúra terjesztőinek számító ortodox szerzetesség befolyása. Buzás Gergely és Eszes Bernadett tanulmánya.

Festett építészeti díszítés a 14-15. században

Magyarország középkori építészetének karakterét több természeti és gazdasági természetű körülmény befolyásolta.