tematikus keresés térképes keresés közkincs-kereső

Bozóki Lajos: Zsámbék, premontrei prépostsági templom, kutatási helyzetkép

Műformákról, stíluskapcsolatokról és építéstörténeti adalékokokról is ír Bozóki Lajos a zsámbéki templom kutatásának eredményeit összegző tanulmányában.

tovább olvasom

Szakonyi Balázs: A pokol kapuja

Szent Patrik Lough Derg szigetén található purgartóriumában nem Tari Lőrinc volt az első, vagy az egyetlen látogató még magyarként sem, azonban az ő története a legismertebb.
tovább olvasom

Bélapátfalva, apátsági templom, kutatási helyzetkép és értékvédelem

A bélapátfalvai apátsági templom kutatás- és helyreállítás-történetének bemutatásán túl általános érvényű műemlékvédelmi kérdéseket is feltesznek Bozóki Lajos és Bíró László tanulmányukban.

tovább olvasom

Bozóki Lajos: adalékok a zsámbéki templom falkutatásához

Az alábbi összefoglalóban a romtemplom falszövetéről, műrészleteiről eddigi megfigyeléseimet kíséreltem meg összegezni - írja Bozóki Lajos tanulmányának bevezetőjében.
tovább olvasom

Buzás Gergely - Szakonyi Balázs: Az egerszegi vár rekonstrukciója

Az egykori egerszegi vár helyén Zalaegerszeg belvárosának egy része terül el. Az eddig folytatott kutatások azonban lehetővé teszik az építmények rekonstrukcióját.

tovább olvasom

Buzás Gergely: 11. századi vállkőfejezet Monostorapátiból

A faragott kő még a monostorapáti plébániatemplom 2004. évi felújítása során került elő a hajó padlója alatti betöltésből. A 11. század második felére lehet keltezni.

tovább olvasom

A vonyarcvashegyi Szent Mihály kápolna régészeti kutatása

A falkutatás és a régészeti ásatás eredményei egyértelművé tették, hogy a templom nem a 18. században, hanem 1622 előtt, valamikor a középkor folyamán épült. Pálóczi Horváth András tanulmánya.

tovább olvasom

Buzás Gergely: A diósgyőri vár elméleti rekonstrukciója

Tizennyolc évvel ezelőtt készült ez a tanulmány, amelyet követően elindultak a sikeres régészeti kutatások. A most meginduló második helyreállítási ütem szempontjából is hasznos lehet tudományos megállapításainak ismerete.

tovább olvasom

Kutatás a pécsi székesegyház altemplomában

Előzetes beszámoló a pécsi székesegyház altemplomában végzett 2019. évi régészeti kutatásról - Tóth Zsolt, Buzás Gergely és Neményi Réka tanulmánya a Pécsi Tudományegyetem Bölcsész Akadémia sorozatában.

tovább olvasom

Lovagalakos csempék és mesterük

Új leletek és eredmények a németalföldi – német –magyar kapcsolatokról alcímmel írt Gerald Volker Grimm kötetnyi méretű angol nyelvű tanulmányt.

tovább olvasom

Hunkori aranytárgy a visegrád-gizellamajori későrómai erődből

A visegrád-gizellamajori erőd a dunakanyari későrómai limes egyik fontos, igen jó állapotban megmaradt erőssége. Történetének egy szeletéről, s egy ahhoz kapcsolódó tárgyról Gróf Péter írt tanulmányt.

tovább olvasom

Zsitvay Tibor, Visegrád mecénása

2019-ben emlékeztünk meg Zsitvay Tibor jogász, igazságügyi miniszter, a Magyar Nemzetgyűlés, majd az Országgyűlés Képviselőházának elnöke, a Magyar Turista Szövetség elnöke, majd védnök-elnöke halálának 50. évfordulójáról. Gróf Péter írt összefoglalót visegrádi tevékenységéről.

tovább olvasom

Vadászatok a középkori Pilis-erdő területén

Visegrád már az Árpád-korban a királyi tulajdonban lévő, vadászterületként hasznosított Pilis-erdő központjának számított, és I. András, Salamon majd IV. Béla-kori virágzása is talán részben e vadászati központ szerepével függhetett össze. Kováts István tanulmánya.

tovább olvasom

Rövid beszámoló a kaposvári várnál 2019-ben végzett régészeti feltárásról

Egy éve még elhagyatott ipari terület volt, ám a tavasszal folytatott ásatás nyomán megismerhetővé vált Kaposvár vára. Molnár István beszámolója.

tovább olvasom

Kályhacsempék és kályhaszemek a kereki várból

Somogy megye legépebben maradt közékori várát keveset kutatták, még kevesebbet publikáltak róla. Ezen a hiányon enyhít Kocsis Edit és Varga Máté tanulmánya.

tovább olvasom

Kőről kőre megismerhető a visegrádi vár

A visegrádi vár és kőfaragványai – Bozóki Lajos összefoglaló műve teljes terjedelmében olvasható a portálunkon.

tovább olvasom

Atha comes kaposszentjakabi temploma

1061-ben fogott hozzá Atha (Ottó) somogyi ispán a Kapos folyó völgye fölé emelkedő magaslaton álló, régisége miatt akkor már romos Szent Jakab templom felújításának. Buzás Gergely tanulmánya a kaposszentjakabi templom építéstörténetéről és párhuzamairól.

tovább olvasom

Előzetes jelentés a Visegrád, Sibrik-dombon 2017-ben végzett tervásatásról

A Mátyás Király Múzeum egyik kiemelt tudományos programja a római castrum és (kora) középkori központ, valamint a kontinuitás kérdésének szisztematikus kutatása. Boruzs Katalin, Merva Szabina és Szabó Balázs Sándor tanulmánya.

tovább olvasom

Egy különleges könyvveret a kaposszentjakabi apátságból

A kötetek veretekkel való ellátásának köszönhetően sok elpusztult könyv is hagyott régészeti nyomot maga után. Ujhelyi Nóra és Varga Máté tanulmánya.

tovább olvasom

Rekonstrukció és műemlék – ellenzők és pártolók?

A magyar szakmai és laikus közvéleményt a rekonstrukciók, visszaépítések kérdése nem ritkán élesen megosztja. De mit pártol az egyik és mit ellenez a másik? „Zéró összegű játszmáról” van szó, ahol az egyik szükségszerűen veszít, ha a másik nyer? Érdemes megpróbálni reálisan megnézni, milyen az a helyzet, melyben ez a megosztottság, szembenállás kialakult, illetve kiélesedett. Ezt vizsgálja Rácz Miklós tanulmánya.

tovább olvasom

A Honfoglalás előtt kezdődött Kaposszentjakab története

Ha a természettudományos vizsgálatok eredményét elfogadjuk, valahová a 8-9. századra kell tennünk az erődítés korát, amely nagyrészt megegyezik a templom kapcsán kapott értékekkel.Molnár István feltáró régész tanulmánya.

tovább olvasom

Egri vár: új adatokat hozott a feltárás

Az idei év első felében végzett ásatások során sikerült számos új adattal gazdagítani ismereteinket az egri vár egy évezredes építéstörténetéről - írja Buzás Gergely jelentésében.

tovább olvasom

Konyhafeltárás a visegrádi palotában

Buzás Gergely beszámolója a visegrádi királyi palota konyhájában végzett 2016. évi feltárásról.

tovább olvasom

Szolnok elveszett gótikus plébániatemploma

Egy különleges régészeti lelet felbukkanásának köszönhetően nemrég váratlanul lehetőség nyílt arra, hogy mind a templomalapítás időrendje, mind pedig az építtető személye kapcsán egyaránt állást foglalhassunk. Kertész Róbert és Szőke Balázs tanulmánya.

tovább olvasom

Zsigmond-kori kályhacsempék az esztergomi Malombástya leletanyagában

Az Anjou-kori érseki központ kályháit ugyanazok a műhelyek építették, amelyek a királyi palotákban dolgoztak. Boldizsár Péter újabb tanulmánya.

tovább olvasom

Előadás Londonban: vízszintes bordák, későgótikus boltozatok

Az előadás a gótikus építészetről rendezett nemzetközi konferencián hangzott el július 14-én Londonban.

tovább olvasom

Beszámoló a Dombóvár-Gólyavár területén végzett kutatásról

Dombóvártól délre, a Kapos folyó partján, az ártérből enyhén kiemelkedő dombon található a Dombai család egykori várának a maradványa. Berta Adrián összefoglalója.

tovább olvasom

Reneszánsz utak – reneszánsz kutak

Buzás Gergely írása Györkös Attila Reneszánsz utazás, Anna királyné 1502-es fogadtatásának ünnepségei Észak-Itáliában és Magyarországon című könyvéről, s a magyarországi reneszánsz kutakról.

tovább olvasom

Bárdudvarnok: folytatódott a feltárás

A bárdudvarnoki premontrei prépostság területén 2015-ben végzett régészeti feltárásról M. Aradi Csilla és Molnár István írt összefoglalót.

tovább olvasom

Az esztergomi vár és Malombástya Anjou-kori kályhacsempe leletei

Az Anjou-kori érseki központ kályháit ugyanazok a műhelyek építették, amelyek a királyi palotákban: Budán, Visegrádon, Diósgyőrben dolgoztak. Boldizsár Péter tanulmánya.

tovább olvasom

A nyalábvári Perényi-sírkő

Egy töredékes sírkő Kárpátalján és a teljesalakos, páncélos lovagi sírkövek története. Prohnenko Igor, Zsilenko Mária és Buzás Gergely tanulmánya.

tovább olvasom

A visegrádi vár fejlesztése: itt a terv

2020-ra készülhetne el a rekonstrukció. Albert Tamás építésznek a Várkonferencián elhangzott előadása tanulmány változatban.

tovább olvasom

Rövid beszámoló Sáregres – Nemesdűlőben végzett feltárásról

A régészeti lelőhely az okleveles adatok alapján az egykori Fáncs nevű településhez tartozott. 1391-es forrás szerint templomukat Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelték. Reich Szabina beszámolója.

tovább olvasom

Építőműhely feltárása a visegrádi ferences kolostor területén

Az ásatás fényt derített a területen álló középkori épületek kronológiájára és a Mátyás-korban betöltött funkciójukra, ami jelentős adatokat szolgáltat a királyi palota Mátyás-kori építéstörténetéhez is. Buzás Gergely tanulmánya.

tovább olvasom

Pálóci-sírkőtöredék Szolnokon

A síremléktöredék Szolnok várszigeti részén, a Vártemplomtól délre, egy lakóház alapozási földmunkái során, csaknem húsz évvel ezelőtt került elő, és azóta magánkézben őrzik. Kertész Róbert és D. Mezey Alice tanulmánya.

tovább olvasom

Lehetett a Cella Septichora Pécs első középkori székesegyháza?

Buzás Gergely és Tóth Zsolt érvelnek pro- és kontra a kézenfekvő feltételezés kapcsán.

tovább olvasom

A középkori templom feltárása Bonyhádon

A völgységi „Pompei” előzetes kutatása - tanulmánycsokor a napok alatt legendássá vált templomról.

tovább olvasom

Pécs: a Cella Trichora I. lehetett az első székesegyház

Az 1922-ben Pécsett a székesegyház nyugati oldala előtt megtalált háromapszisos épület (Cella Trichora I.) a leghosszabb életúttal rendelkező antik emlék jelen ismereteink szerint Sopianae késő római kori északi temetőjéből. A római kor után bizonyíthatóan használták a Karoling kor, Árpád kor és a késő középkor időszakában is. Tóth Zsolt tanulmánya.

tovább olvasom

Szolnok az Árpád-korban: tények és eredmények

Volt idő, amikor még a földvárának létét is vitatták. Kertész Róbert tanulmánya Szolnok első évszázadairól.

tovább olvasom

A pécsi Szent Péter és Pál székesegyház egykori hajóboltozata

A pécsi székesegyház későgótikus átépítése során a teljes belső teret boltozatokkal fedték. Az egykori boltozatból 19 darab olyan töredék azonosítható, amely valamilyen csomóponthoz tartozott. Szőke Balázs tanulmánya.

tovább olvasom

Kályhacsempék Visegrád területéről Nagy Lajos és Zsigmond korából

Bár a csempedarabok szórványosan és töredékes állapotban kerültek napvilágra, érdekes kapcsolatok rajzolódnak ki általuk. Kocsis Edit tanulmánya.

tovább olvasom

Unikális Iharos középkori temploma

Felmenő falak ugyan nem maradtak, mégis nagyon érdekes eredményeket hozott a feltárás. Molnár István beszámolója.

tovább olvasom

Ottományi: Visegrád–Gizellamajor kerámia anyaga

A Visegrád–Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd keltezése a kerámia anyag alapján (déli épületszárny). Ottományi Katalin tanulmánya.

tovább olvasom

Premontrei monostor feltárása Bárdudvarnokon

Egy 22-23 m hosszú, háromhajós, nyugati karzatos, toronypáros templom képe rajzolódott ki a felmérési adatokból. M. Aradi Csilla és Molnár István tanulmánya.

tovább olvasom

Bencze Zoltán: A budavári Táncsics Mihály utca 7-9. rövid története

A Régi királyi ház épülete rendkívüli helyet foglal el a Buda középkori történetében, de hazánk történetének is kiemelkedő jelentőségű, páratlan emléke.

tovább olvasom

A siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata

A Siklóson rekonstruálható boltozat egy köztes fejlettségi formát mutat, legközelebbi párhuzamait talán a szudétavidéki Brüx-ben álló Mária mennybemenetele templom oldalkápolna boltozatainál láthatjuk. Szőke Balázs tanulmánya.

tovább olvasom

Bélapátfalva: kérdéseket vet fel a gótikus festés

A sávozott homlokzatdíszítés nem volt gyakori a középkori ciszterci építészetben. Bozóki Lajos tanulmánya.

tovább olvasom

Árpád-kori templom és temető Abasáron

A templom körül legalább 300-400 elhunytat temethettek el, azonban ettől magasabb sírszám is elképzelhető. Tóth Zoltán beszámolója.

tovább olvasom

Kaposszentjakabi apátság: az újabb kutatás rövid beszámolója

Néhány hete fejezték be az egykori zselicszentjakabi bencés monostor területén végzett régészeti munkát. Molnár István tanulmánya.

tovább olvasom

Szádvár tömegrekonstrukciós kísérletének forrásai és látványvilága

A cél, a szakmai szempontok figyelembe vételén túl, a nagyközönség számára is érthető és élvezhető virtuális rekonstrukció elkészítése volt.

tovább olvasom

A Salamon-torony fedés, részleges rekonstrukció és állagvédelmi terve

A Salamon-torony Árpád-kori építészetünk emblematikus emléke. Állagvédelmi munkák legutóbb 1997-98-ban voltak a tetőszintek szigetelési problémái miatt. Albert Tamás tanulmánya.

tovább olvasom

A szászvári vár 2013. évi feltárásából származó fém- és éremanyag

A szászvári vár keleti palotaszárnyában régészeti feltárást végeztünk, ahol a kutatás teljes időszaka alatt szisztematikus műszeres leletfelderítés  módszerével kutattuk fel a földben rejlő fémtárgyakat. Nagy Balázs tanulmánya.

tovább olvasom

A visegrádi Salamon-torony építés- és helyreállítás története

Az Alsóvár központját alkotó lakótorony (anakronisztikus, de közismertsége miatt megkerülhetetlen nevén a Salamon-torony) öt emelet magas, nyújtott hatszög alaprajzú épület. Bozóki Lajos tanulmánya.

tovább olvasom

Szekszárd: egy hipotézis nyomában

Avagy a szekszárdi vármegyeháza északi épülettömbjében folytatott feltárások eredményei. Petkes Zsolt tanulmánya.

tovább olvasom

Az Anjou I. kályha új rekonstrukciója a visegrádi Királyi Palotában

Kocsis Edit tanulmánya 3D-s körbeforgatható illusztrációkkal.

tovább olvasom

Szakál Ernő a szobrász- és éremművész

 Tokai Gábor előadása a 2013-ban száz éve született Szakál Ernő munkáiról. 

tovább olvasom

Tereske temploma a késő középkorban

Tereske apátságának első említése a Váradi Regestrumban található. Mag Hella tanulmánya a kutatott, ám csak részben publikált eredményekről.

tovább olvasom

A koromszói szerzetesek titkai Máza határában

A koromszói kolostor tégla-, és fehérlő kövek által borított rommezején sokszor átmentünk gyermekként, amikor a táj szépségeiben gyönyörködtünk, vagy épp az őzek vonulását szemléltük. Patton Gábor tanulmánya.

tovább olvasom

Régészeti kalandozások: szigligeti vár, rekonstrukció

A munkához a vár hivatalos felmérésnek 2D DWG alapú alaprajza jelentette az alapot. Szőke Balázs tanulmánya.

tovább olvasom

Régészeti kalandozások: látvány és tudomány

Korunk információéhsége a történelem interpretációját is kényszerpályára állította. Vasáros Zsolt tanulmánya.

tovább olvasom

A tűzfegyverek hatása a későközépkori várépítészetre Magyarországon

Magyarország délvidéki, határ menti régiójában is korán megjelentek az itáliai és a török erődépítészet hatásai, ami azt jelzi, hogy itt már ekkor komoly tüzérséggel kellett számolni a törökök elleni harcokban. Buzás Gergely tanulmánya.

tovább olvasom

Régészeti kalandozások: Diósgyőr, elméleti rekonstrukció

A történeti épületek megőrzésének, helyreállításának gyakorlata két alapvető megközelítési módból tevődik össze – „történeti” (kutatás) és „formaalkotó” (építészeti tervezés) –, s egyben itt húzódik belső „törésvonala” is. Szekér György tanulmánya.

tovább olvasom

Régészeti kalandozások: roncsolásmentes kutatás Baranyában

A pályázatok keretében rendszeresen, évente 6-10 alkalommal végeztek légi régészeti felderítést Baranya megyében. Bertók Gábor és Gáti Csilla tanulmánya.

tovább olvasom

Régészeti kalandozások: a honfoglalók elődeinek nyomában

Inog a honfoglalók hosszas vándorútjának dogmája. Türk Attila tanulmánya a 2013 nyarán, a nagy uráli átjárónál végzett feltárás eredményeit is ismerteti.

tovább olvasom

A Visegrád–Gizellamajori erőd Ny/I. helyiségének késő római kerámiája

A Valériai limes szakaszon, Esztergom és Szentendre között 1988-ban került napvilágra Visegrád–Gizellamajorban egy késő római kiserőd. Ottományi Katalin tanulmányában egy nagyobb összefüggő egység, a nyugati szárny I. helyiség anyagát mutatja be.

tovább olvasom

Régészeti kalandozások: Utazás a túlvilágra

2012 nyarán a császárkori Pannónia északkeleti részén fekvő Sárisápon egy ritka és látványos régészeti lelet, egy kocsisír került elő, amelyet a római uralom alatt élő őslakosság elitjéhez köthetünk. Mráv Zsolt tanulmánya.

tovább olvasom

Régészeti kalandozások: Esztergom-Várhegy kutatási program

Október elején rendezte meg a Forster központ az ozorai várkastélyban a Régészeti kalandozások című konferenciát. Sorozatunkban ennek nyomtatott formában megjelent előadásait adjuk közre.

tovább olvasom

Szakál Ernő, a budai gótikus szobrok restaurátora

Végh András előadása a Szakál Ernő emlékkonferencián hangzott el. A szobrok előkerülésének története és gondolatok a restaurálásról.

tovább olvasom

Régészeti kalandozások: ispáni vár Visegrádon

Október elején rendezte meg a Forster központ az ozorai várkastélyban a Régészeti kalandozások című konferenciát. Sorozatunkban ennek nyomtatott formában megjelent előadásait adjuk közre.

tovább olvasom

Régészeti kalandozások: elfeledett nemzetségi monostor

Október elején rendezte meg a Forster központ az ozorai várkastélyban a Régészeti kalandozások című konferenciát. Sorozatunkban ennek nyomtatott formában megjelent előadásait adjuk közre.

tovább olvasom

Szakál Ernő: életút és életmű

Száz éve született Sopronban Szakál Ernő, az európai műemlékvédelem nagy alakja. Az évfordulóra kiállítást rendeztek Sopronban - ennek anyaga olvasható az Archeologián.

tovább olvasom

Segédlet a szigligeti vár engedélyezési tervének gondolataihoz

A szigligeti vár helyreállítására 2012 év végén nyert Európai Uniós támogatás kivételes lehetőséget ad azoknak az értékeknek a bemutatására, mely a két évtizede folyó régészeti feltárás és helyreállítás során magasabb költsége és/vagy komolyabb összefüggések elemzésének igénye miatt eddig nem készülhettek el.

tovább olvasom

Lepencei római őrtorony: tanulmány 3D-ben

A SziMe 3D Kft. K+F projektje új távlatokat nyit az épített ls tárgyi örökség dokumentálása, bemutatása, így a portálon közzétett tanulmányok szempontjából is.

tovább olvasom

Előzetes jelentés a szászvári vár 2013-as ásatásáról

Július elején ért véget a szászvári vár 2013-as feltárása. Az eredményekről Buzás Gergely számol be tanulmányában.

tovább olvasom

A szekszárdi apátság és vármegyeháza pincéje a középkorban és a koraújkorban

A szekszárdi vármegyeháza alatt jelentős pincerendszer húzódik - ennek az apátságéval szorosan összefüggő történetét deríti fel Buzás Gergely tanulmánya. 

tovább olvasom

Almád: Omnia mutantur – Minden változik

Az almádi monostor hanyatlását és pusztulását mutatja be Hangodi László az 1500 és 1564 közti időszakot felelevenítő újabb tanulmányában.

tovább olvasom

Vitány – értékek, felelősség és lehetőségek

Várakkal foglalkozó műemlékes szakemberekként régóta érdeklődünk Vitányvár iránt és 2011-ben egy felkérés alapján a vár megismerésére irányuló önkéntes nap szervezésében vettünk részt. Kelemen Bálint és Rácz Miklós tanulmánya.

tovább olvasom

Pécs mindennapjai a török félhold alatt

2013. április 4-étől látogatható a pécsi Várostörténeti Múzeumban az időszaki kiállítás. Az egyik szervező Hancz Erika régész-turkológus tanulmánya a teljes török korról és kultúráról is nagyívű tablót kínál.

tovább olvasom

A Visegrád-Sibrik-dombon feltárt maradványok története

A Sibrik-dombon rejtező romokra Rómer Flóris hívta fel először a figyelmet. A római tábor maradványait és a lelőhely fontosságát Schulek János is felismerte, régészeti feltárásra azonban nem volt lehetősége.

tovább olvasom

A bátai középkori plébániatemplom feltárása

A bátai középkori plébábiatemplomot teljes egészében sikerült feltárni. Ennek eredményeit mutatja be K. Németh András és Rácz Miklós tanulmánya.

tovább olvasom

A pécsi székesegyházak a román korban

Először ideiglenesen a cella septichora lehetett Pécs székesegyháza, majd új épült, amely azonban 1064-ben leégett. Ezután kezdték meg a harmadik - még ma is részleteiben középkori részleteket őrző - templom építését.

tovább olvasom

Sárkány Ambrus érdi udvarháza

Bár az érdi kastélyt több mint négy évtizede, a műemlékvédelem fénykorában lebontották, gótikus pincéje még őrzi a középkor emlékét. Buzás Gergely tanulmánya.

tovább olvasom

Az ököljog uralma e kor

„Az ököljog uralma e kor.” E szigorú szavakkal jellemzi a tájegység XV. századi történelmét Emresz Károly. Hangodi László folytatja az almádi bencés apátság történetét.

tovább olvasom

Fejezetek az almádi bencés apátság történetéből – II. rész

Miután elült a századelő trónharcainak zűrzavara, a nyugati Balaton-felvidéken is egy általános felvirágzó történelmi periódust hozott az Anjou-kor évszázada. Ez a század kiemelkedő korszak az Atyusz nemzetség almádi kegyúri monostora történetében is. Hangodi László újabb tanulmánya.

tovább olvasom

ArchExpó: hallgassa az első napot

Nem volt ott az ArchExpó előadásain? Hallgassa meg most az előadókat!

tovább olvasom

Udvari élet a magyar királyi palotákban

A magyar királyoknak 14. századtól két állandó rezidenciájuk volt: Visegrád és Buda. Mindkét városban hatalmas, reprezentatív paloták épültek, amelyek sok vonásukban hasonlítottak egymásra. Ezekben a teljes királyi udvar helyet kapott: a király és az őt mindig követő kísérete mellett itt rendezkedtek be az állandó székhellyel rendelkező országos hivatalok is.

tovább olvasom

A szőlőinda-díszes kályhacsempe változatai az esztergomi vár leletanyagában

Egy közelmúltban feltárt leletegyüttes információi alapján érdemes újra átgondolni ennek a cseréptípusnak a történetét - írja Boldizsár Péter tanulmányában.

tovább olvasom

Egy elfeledett muszlim imahely - a szolnoki dzsámi

Szolnok Árpád-kori, késő középkori és törökkori településtopográfiájáról ismereteink jelenleg még rendkívül hézagosak. Ennek ellenére az utóbbi évek komplex kutatásainak eredményeként megszülettek az első, új szemléletet tükröző, áttekintő értékelések.

tovább olvasom

Föld, Tűz, Víz, Levegő a vitruviusi építőanyagokban

Vitruvius: Tíz könyv az építészetről című traktátusának II. könyvében szereplő építőanyagok közül emelek ki néhányat, összevetve a 2000 évvel ezelőtti meghatározásokat a mai szabványok, szakkönyvek leírásaival.

tovább olvasom

Középkori templom és üveggyártó műhely

A pomázi Nagykovácsi-pusztán található lelőhely és a 19. században még világosan felismerhető romok régóta ismertek a középkori kutatás számára, de azonosításával és funkciójával kapcsolatban eltérő elképzelések fogalmazódtak meg.

tovább olvasom

14. századi kályhaszemek Visegrád-Ágasház területéről

A kályhaszemekből álló fűtőberendezés a 13. század folyamán alakult ki Svájc területén. A szemeskályha megjelenése jelentős változásokat eredményezett a lakáskultúrában

tovább olvasom

Almád: monostoralapítás és az első két évszázad története

Fejezetek az almádi Boldogságos Szűz Mária és Mindenszentek bencés apátság történetéből - Hangodi László tanulmányában az első csaknem két évszázad történetét dolgozza fel.

tovább olvasom

Középkori kályhacsempék restaurálása

A változatos formavilággal és díszítés módokkal, különböző mázszínekben pompázó csempe töredékek Visegrádon leginkább a Királyi Palota feltárásaiból, a középkori rétegek meghatározó leleteiként ismertek.

tovább olvasom

Árpád-kori bronz mellkereszt Visegrád-Várkertből

A visegrád-várkerti árpádkori váralji település Kovalovszki Júlia által végzett – kényszerű szünetekkel megszakított – több évtizedes régészeti kutatása jelentős eredményekkel gazdagította az ispánsági központok történetéről, a 10-13. századi népi építészetről, ipartörténetről és a temetkezési szokásairól meglévő ismereteinket.

tovább olvasom

Római kori településnyomok Visegrád- Lepencén

A mintegy 16 ezer négyzetméterre kiterjedő megelőző feltárás során 4 korszak objektumai kerültek napvilágra.

tovább olvasom

A kisnánai vár boltozatai

A kisnánai vár több építési periódus során a XVI. század elejére nyerte el végleges kiterjedését. A várnak több gótikus átépítése volt.

tovább olvasom

Kisnána: megelevenedett történelem

A kisnánai vár a későközépkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb és legjellegzetesebb emléke. Buzás Gergely monográfiája a vár történetéről.

tovább olvasom

Jelentés a kisnánai vár 2010-es feltárásának második üteméről

A kisnánai vár 2010-es helyreállítási munkáihoz kapcsolódó megelőző feltárások első ütemét az ELTE Középkori és Koraújkori Régészeti Tanszéke végezte. A feltárások második ütemét a Heves Megyei Múzeumok megbízásból mi vezettük.

tovább olvasom

Szlovák plébános harcolt a visegrádi várért

1870 márciusában Eötvös József vallás és közoktatásügyi miniszter a hivatalában fogadta Visegrád plébánosát. Jozef Karol Viktorin a visegrádi vár felújítását és az oda vezető utak kialakítását akarta elérni.

tovább olvasom

A Járdányi Paulovics István Romkert újabb kutatásai

A Járdányi Paulovics István Romkert vitathatatlanul legkiemelkedőbb jelentőségű épületcsoportja a késő római kori helytartói palota.

tovább olvasom

Pénzforgalmi kutatások a római kori Magyarországon

Sajnos még ma is sok esetben az az érzésem, hogy a hazai régészek az éremanyagot valami misztikus dolognak tartják.

tovább olvasom

Késő római sírcsoportok a pátyi temetőben

Pátyon, a Malom-dűlőben, az M1-es autópálya és a 100-as út közötti összekötőút, benzinkút, illetve logisztikai központ építését megelőző ásatáson, több száz síros temető került elő 1997-1998-ban.

tovább olvasom

Fiatal Római Koros Régészek VI. Konferenciája

Római kövek a középkorban, A római limes visegrádi emlékei és a Dunai Limes – UNESCO Világörökség program, Rómaiak a Dunában, A lussoniumi régészeti kutatások újabb

tovább olvasom

Jelentés az Ágasház területén folytatott feltárásról

Az ásatás a késő középkori áradási réteg alatt igen gazdag leletanyagot eredményezett.

tovább olvasom

A pécsi domonkos kolostor rekonstrukciója

Pécsett az egykori domonkos templom és kolostor helyét is kevesen ismerik. A török uralom alatt az épületegyüttes olyan mértékben elpusztult, hogy az egykori beépítést még a későbbi utcahálózat is figyelmen kívül hagyta.

tovább olvasom

A budapesti Mátyás-templom középkori Mária-kapuja

A budapesti Mátyás-templom – a középkori budai Nagyboldogasszony plébániatemplom – egyik legértékesebb fennmaradt középkori részlete a délnyugati, úgynevezett Mária-kapu.

tovább olvasom

Jelentés az egri érseki palota 2011-es feltárásáról

A régészeti kutatás során az Érseki palota középső szárnyának homlokzata előtt öt kutatóárkot húztak.

tovább olvasom

Az egri székesegyház XIII-XIV. századi gótikus épülete

Az egri székesegyház azon kevés középkori katedrálisaink közé tartozik, amely romosan ugyan, de újkori átépítésektől mentesen maradt ránk.

tovább olvasom

Árpád-kori mészégető kemence Visegrád-Várkertben

A 2004. évi ásatás iparrégészeti szempontból kiemelkedő eredménye egy igen jó állapotban megmaradt mészégető kemence feltárása volt.

tovább olvasom

Előzetes jelentés a Visegrádon feltárt bronzöntő műhelyről

Az ásatáson gazdag és változatos leletanyag jött felszínre, mely egy része a műhelyhez köthető, másik része hulladékként kerülhetett a műhely feltöltési rétegeibe.

tovább olvasom

Kutatás az Aranyos Mária kápolna körzetében

A pécsi püspökvár északi részén, G. Sándor Mária és Gerő Győző az 1978-ban megkezdett ásatások során bukkantak rá a XIV. századi Aranyos Mária kápolna maradványaira. A kápolna falai mellett számos más falmaradvány is felszínre került.

tovább olvasom

Szíriai albarelló a visegrádi királyi palotából

Az edény teljesen elüt a hazai kerámia készítményektől, ritka és értékes importáru volt. Magyarországon a visegrádi palotán kívül csupán a budai várból ismert néhány hasonló anyagú és mintájú, a máz alatt kékkel vagy feketével festett edénytöredék.

tovább olvasom

A visegrádi királyi palota kora reneszánsz kertje

A visegrádi királyi palota kora reneszánsz kertje - Régészeti és környezettörténeti kutatások eredményei. A szakemberek 1993 és 1999 között folytattak a kertben interdiszciplináris régészeti kutatást. Ma már azt is tudjuk, milyen növényeket ültettek a középkorban. Pálóczi Horváth András tanulmánya.

tovább olvasom

A zirci középkori ciszterci apátság 2011. évi feltárása

A zirci ciszterci apátság felkérésére a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma 2011. július 13. és augusztus 16. között vezetésemmel ásatást végzett a középkori zirci kolostor keleti szárnyánál és a középkori templomépület keleti részénél. Célunk a Hümpner Tibor által 1912-13-ban és Ferenczi László által 2007-ben feltárt keleti kolostorszárny környezetésnek tisztázása volt, a XX. század elején végzett kutatások hitelesítésével. A munka során feltártuk a keleti kerengőt, a sekrestyét, a déli keresztházat a két déli mellékszentéllyel, valamint a négyezet, a szerzetesi kórus és a főszentély déli felét.

tovább olvasom

A visegrádi királyi palota kerti kútja

A visegrádi királyi palota 14. században kiépült vízvezeték rendszere és az ehhez kapcsolódó számos díszkút egyedülálló emlékegyüttes. Buzás Gergely tanulmánya.

tovább olvasom

IV. Béla dénárával keltezett tőr a visegrádi Alsóvárból

Az Alsóvár késő Árpád-kori leletei között, de a magyarországi középkori régészeti leletanyagban is egyaránt egyedinek számít az a jól keltezhető rétegből származó tőr, amelynek rövid ismertetése következik az alábbiakban. Kováts István tanulmánya.

tovább olvasom

XI. századi görög monostor Visegrádon

I. András király uralkodása alatt növekedett a bizánci kultúra terjesztőinek számító ortodox szerzetesség befolyása. Buzás Gergely és Eszes Bernadett tanulmánya.

tovább olvasom

Festett építészeti díszítés a 14-15. században

Magyarország középkori építészetének karakterét több természeti és gazdasági természetű körülmény befolyásolta.

tovább olvasom