Nagy Lajos 700: konferencia Visegrádon

A Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban tartott Nagy Lajos konferenciát követően megrendezték annak folytatását is a visegrádi Mátyás Király Múzeumban.

 

 

Míg a Magyar Nemzeti Múzeumban két héttel ezelőtt megrendezett konferencia (amelyet a Nagy Lajos király kincsei című kiállítás megnyitásának napján tartottak) Nagy Lajos király személyiségével, kortársai és az utókor róla alkotott képével, családtagjaival, bel- kül- és gazdaságpolitikájával, építkezéseivel és műpártolásával foglalkozott leginkább, a március 20-i témája elsősorban a király és Visegrád kapcsolata volt. Bár a szakmai előadók természetesen nem csupán a magyar Anjouk számára különösen kedves város történetéről beszéltek, rendre innen indultak és ide kanyarodtak vissza az előadások témái. Csukovits Enikő Lajos király mindennapjairól beszélt, B. Halász Éva I. Lajos itineráriumának tükrében ismertette a Visegráddal kapcsolatos adatokat, míg Skorka Renáta mondandójának a témája a Lajos-kori Visegrád továbbélése volt a 14–15. század fordulóján.

 

 

Az ebédszünetet követően Szoboszlay Gergely a visegrádi várrendszer a legújabb ásatási eredmények tükrében az Anjou-korban témáról tartott ismertetést. Mészáros Orsolya Civitas Wyssegradiensis. Az Anjouk székvárosa: Visegrád címmel tájékoztatta az egybegyűlteket, majd Kováts István újra a régészetről, a város területén az elmúlt két évtizedben folytatott feltárásokról beszélt.

 

Ezt követően Tóth Csaba: Pénzverés Visegrádon a középkorban, Buzás Gergely: Visegrád bronzművessége Nagy Lajos király korában, majd Cseke András: Hagyományőrzés és az Anjou-kor Visegrádon címmel tartott előadást. Az egész napos programot vita és beszélgetés zárta.

 

 

A budapesti és a visegrádi konferencia mintegy a szakmai nyitánya volt a Nagy Lajos király emlékévnek. A tervek szerint az előadások témái egy tanulmánykötetben is napvilágot látnak az év vége felé.