Almádi monostor: újratemették az alapítók csontjait

A szentmise keretében, ünnepélyes keretek között folytatott szertartást követően az Atyusz-nemzetség 12. századi, illetve későbbi képviselői immár a monostorapáti templom erre a célra kialakított szarkofágjában nyugszanak.

 

 

Az érintetlen kegyúri temetkezések még az almádi monostor 2017-es ásatási évadja során bukkantak elő az apátsági templom oldalkápolnájában.  A két falazott, sírkővel lezárt sír összesen legalább négy ember maradványait rejtette, valamint további öt személynek a sírföldbe keveredett csontjai is előkerültek. Az egyik sírba egy idősebb nőt, a másikba eredetileg egy férfit temettek el. Róluk feltételezhető, hogy az 1121-ben kiadott alapítólevélben név szerint is említett alapítók, azaz a monostoralapítást kezdeményező Bánd második felesége, Gyönyörű úrnő, illetve Bánd fia, Atyusz lehettek. Miután elvégezték a csontok antropológiai vizsgálatát, az ásatást vezető Buzás Gergely vetette fel, hogy a múzeumi raktár polcánál méltóbb helyen is nyugodhatnának. Mivel a monostor feltárás alatt álló területén a maradványok sorsa bizonytalan lett volna, a monostorapáti templomban készült számukra egy szarkofág, amelyben hivatalosan megőrzésre helyezték el a négy fémládát, az aprólékosan dokumentált csontokkal.

 

 

Közben folyik az apátság, ezen belül is az elsőként feltárt rotunda romkonzerválása. Idén ugyan nem kerül sor feltárásra, azonban a konzerválási munkálatok során szükség volt a terep kitisztítására, illetve egy vízelvezető árok kialakítására. Ezek során már láthatóvá vált a templom hármas apszisa, valamint a kincskeresők által felforgatott törmelékből előkerült egy római oltárkő is. A tudományos kutatás a jövőben a templom feltárásával folytatódhat.

Az almádi monostort és környezetét civil kezdeményezésre, javarészt társadalmi munkában igyekeznek ismét láthatóvá tenni. A munkálatok célja, hogy egy szakrális, lelki célra használható területet alakítsanak ki.