Korszakos eredményeket is hoztak tavaly a feltárások Visegrádon

Házi konferencián értékelték a 2024-ben végzett feltárások eredményeit a szakemberek a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Mátyás Király Múzeumában.

 

 

Meghatározó jelentőségű Visegrád és vele a késő középkor kutatása szempontjából a Várkapitányság Zrt. megbízásából végzett Visegrád Reneszánsza Program, amelynek keretében a régészeti munka még 2023-ban vette kezdetét. A program három helyszínen folyik: a fellegvárban, az alsóvárban, illetve a kettőt összekötő völgyzáró fal mentén, valamint az egykori királyi palota területén. Már az első, még szondázó feltárások is számos érdekes és értékes eredményt hoztak, azonban a 2024-es év rendkívül fontosnak bizonyult a település, illetve a korszak megismerése szempontjából.

Bár szervesen nem kapcsolódik a Visegrád Reneszánsza Programhoz, a település története szempontjából rendkívül fontos a Sibrik-dombon a Mátyás Király Múzeum által végzett, immár több mint egy évtizede folyó legújabb kutatássorozat. A rendre augusztusban végzett feltárások során szelvényről-szelvényre bukkan felszínre az eredetileg római erőd, majd középkori, egészen a 13. századig használt vár egy-egy részlete. Az első előadásban ennek a feltárásnak a tavalyi eredményeit ismertette Boruzs Katalin régész.

A 13. századi visegrádi vár völgyzáró fala mentén folytatott kutatások során további leletekkel sikerült bővíteni az ismereteket a vár Anjou-kori ostromával kapcsolatban. Az alsóvárhoz kapcsolódóan egy egykori udvar maradványait sikerült azonosítani. Az ásatásokat ezen a területen Szoboszlay Gergely régész vezetésével a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársai végezték és ők is számoltak be az ásatás és a leletanyag feldolgozásának új eredményeiről.

A fellegvárban két helyszínen kutattak 2024-ban. A Nemzeti Régészeti Intézet régészei megkezdték a vár szárazárkának a feltárását. Mivel egy rendkívül nagy területű és mély, leletek sokaságát tartalmazó lelőhelyről van szó, még 2025-ben is nagyon sok munka vár az itt dolgozókra. A kaputorony előtti térségben egy török korban használt temetőre, valamint településmaradványokra és egy 17. századi ostrom nyomaira bukkantak a kutatók. Erről az ásatásról Kováts István, a Mátyás Király Múzeum kutatója számolt be.

 

 

Itt és a ferences templomban is számos középkori és törökkori temetkezés illetve emberi maradvány bukkan telő, köztük több különleges helyzetben talált csontváz. Voltak közöttük középkori babonás hiedelmek hatását mutató úgynevezett „vámpír” sírok, valamint a különböző törökkori harcok áldozatai is. Ezekről a feltáró Kováts István mellett a Nemzeti Régészeti Intézet régész-antropológusa, Libor Csilla beszélt. 

A leglátványosabb eredményeket a királyi palotához csatlakozó ferences kolostor templomának a Mátyás Király Múzeum régész-igazgatója, Buzás Gergely által vezetett feltárása hozta. Bár magát az épületet szisztematikusan visszabontották, a beszakadt kriptában a boltozat elemein kívül rábukkantak az egykori oltárt díszítő szobrok töredékeire is. Ezek Benedetto da Maiano alkotásai, felfedezésük művészettörténeti szenzációnak számít. A boltozathoz szintén egy nemzetközileg ismert kőfaragó-építész, Anton Pilgram köthető a kőfaragójelek alapján. A morva építész az 1490-es években, még fiatalon, kőfaragóként dolgozhatott a visegrádi ferences templom boltozatán, majd Brünn (Brno) városi építésze lett, ezt követően pedig a bécsi Szent István templom páholymesterének választották.

Több évtizedes rejtélynek számított a visegrádi Szent György kápolna holléte. A kápolna alapítása valószínűleg – ahogyan a Szent György lovagrendé, amely az első világi lovagrend volt – I. Károlyhoz (Károly Róberthez) kötődik. A kápolnáról eddig csak azt lehetett tudni, hogy valahol a ferences kolostor közelében állt, majd lebontották, a köveit pedig egy torony építéséhez használták fel. 2024-ben ennek a maradványai és a ráépült torony is előkerültek a ferences templomtól nyugatra, a Duna irányában.

 

 

Idén folytatják a Várkapitányság Zrt. megbízásából végzett tudományos kutatást a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Nemzeti Régészeti Intézetének és a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Mátyás Király Múzeumának szakemberei.

 

 

2025. február 4.