Árpád-kori út is előkerült a ferencesek telkén

A többi között középkori épületmaradványokat és Árpád-kori útfelületet is találtak a Magyar Nemzeti Múzeum Balassa Bálint Múzeumának régészei az esztergomi ferences gimnázium udvarán folytatott feltáráson.

 

 

Évtizedek óta a legnagyobb felületű feltárást folytatják a középkori királyi város területén a Magyar Nemzeti Múzeum Balassa Bálint Múzeuma szakemberei az esztergomi ferences gimnázium udvarán. Március óta csaknem ezernyolcszáz négyzetméteren kutattak a telken a Kossuth Lajos utca felőli oldalon, ahová az oktatási intézmény új szárnya épül majd. Az ásatás vezetője Kocsis Anita régész, a múzeum intézményvezetője.

Az esztergomi ferences rendház, gimnázium és idősek otthona, eredetileg ferences kolostor hosszú múltra tekint vissza, hiszen a rend itt telepedett meg Magyarországon 1228-ban. II. András alapítása után a tatárjárást követően újjáépítették a rendházat és a templomot, amelyet IV. Béla temetkezési helynek választott: itt temették el őt, feleségét, Laszkarisz Máriát és kisebbik fiát, Béla herceget is alig néhány hónap leforgása alatt 1269-1270-ben. A kolostor a középkor során sem vesztett jelentőségéből, élt és tanított a falai közt Laskai Osvát és Temesvári Pelbárt is. A török korban a vízivárosi rendházzal együtt elpusztult, a 18. században feltehetően a részben visszabontott romokra építették rá a ma látható barokk együttest. Hogy milyen mértékben tartalmazza a mai templom a középkorit, nem tudjuk, mert a 20. századi belső munkálatok és néhány szelvény kiásása dacára még nem folyt célzott régészeti kutatás a belsejében.

 

 

A mostani feltárásra a templomtól és a kolostortól körülbelül negyven méterre került sor. A barokk együtteshez legközelebb egy viszonylag nagy méretű, négyzetes alaprajzú, eddig nem ismert funkciójú, több periódusú, a 12-13. századra datált épület maradványára bukkantak a szakemberek. A belsejében nagy mennyiségű újkori feltöltés volt, így feltehető, hogy a 18. századi városrendezés során „kipucolták” és újra eltemették a maradványt, valamint és egységes magasságúra bontották vissza a falait. A funkciója még nem ismert, az első feltételezés szerint gazdasági épület lehetett, de felmerült az is, hogy zarándokszállás lehetett, mivel két zarándokjelvényt is találtak a közelében.

A feltárás nagy meglepetéseként egy 12-13. századra datálható, kövekből kirakott, egyelőre nem ismert szélességű útfelület nagyobb szakaszát is sikerült azonosítani. A használatát érmék datálták, a jelenlegi út felőli oldala megsüllyedt, de így is pontosan megállapítható a városközpont felé tartó iránya. Valószínűleg a Kossuth Lajos utca elődje volt.

 

 

A feltárás befejezése után a ferences gimnázium új szárnya épül majd a romok fölé. A szakemberek azt remélik, hogy a középkori maradványokat úgy foglalják majd bele a modern épületbe, hogy azok egy részét akár az utca felől, járókelőként is meg lehessen tekinteni.