Buzás Gergely: 11. századi vállkőfejezet Monostorapátiból

A faragott kő még a monostorapáti plébániatemplom 2004. évi felújítása során került elő a hajó padlója alatti betöltésből. A 11. század második felére lehet keltezni.

A faragvány kőanyaga olyan forrásvízi kemény mészkő, amely a magyarországi 11. századi kőfaragványok általánosan használt alapanyaga. A párna alakú vállkőforma legközelebbi analógiája a szekszárdi Szent Megváltó apátságból származó palmettás szalagfonatos vállkő, az azonban – a monostorapát vállkőfejezettel ellentétben – egy oszlopfő négyzetes fejlemezére illeszkedett. A monostorapátihoz szerkezeti szempontból hasonló vállkőfejezetet a tihanyi és a kaposszentjakabi bencés apátságok, illetve a titeli prépostság templomaiból ismerünk, bár ezek formája eltérő.

Két olyan kora-Árpád-kori lelőhely található Monostorapáti körzetében amely elvileg számításba jöhet a kőfaragvány származási helyeként: ezek a kő lelőhelyétől keletre, kb. 1700 m-re található almádi bencés apátság romjai, illetve a lelőhelytől ugyanilyen távolságra nyugatra lévő Péterhegyen álló templom maradványai. Ez utóbbi azonban egy kisméretű falusi templom, ahol nem számolhatunk olyan típusú építészeti szerkezettel, amelyhez ez a vállkőfejezet tartozhatott, így leginkább az almádi monostor területén érdemes keresnünk a kőfaragvány eredeti származási helyét.

Részletek Buzás Gergely csatolt tanulmányában!