tematikus keresés térképes keresés közkincs-kereső

Előkerült a korábbi szentély a visontai templomban

A Heves megyei település templomának szentélye ma is gótikus eredetéről tanúskodik. Most bebizonyosodott – ami valószínű volt –, hogy van román kori előzmény.
Visonta plébániájának első említése a 14. század elejéről származik: az oklevél a vörösmarti, pálosoknak adományozott birtokokról intézkedik. Közvetve derül hát ki belőle, hogy 1304-ben Visontának már kellett, hogy legyen plébánosa és így plébániája is (magának a településnek az első említése három évtizeddel korábbi). A pálos birtokadomány léte azt is érzékelteti, hogy a több ágra szakadt hajdani Aba-nemzetség nagy eltökéltséggel, nemzedékről nemzedékre gazdagította a Mátraalját. Az Aba nemzetségből származó Kompolthiak, egyik ága a XIV. században Visontán telepedett le, és fel is vették a Visontai nevet. Miután a családnak a XV. század elején magva szakadt, Visontát rokonaik, a közeli kisnánai várat is felépítő nánai Kompolthiak örökölték meg, akik még száz éven át birtokosai is maradtak.
A jelenleg látható visontai Szent Kereszt plébániatemplom többször átépített, középkori eredetű, egyhajós épület. A ma álló gótikus templomot a 14-15. században építhettek – természetesen ekkor még az összképe gyökeresen eltérő lehetett, hiszen a mai megjelenést erősen meghatározza a déli oldalon később hozzáépített torony, a 19. század elején készült ablakok és boltozatok. Hiába hát a középkori eredet, nem ez a templom volt az 1304-ben említett plébánia. A hely azonban árulkodó: nyugati oldalon kisebb magaslat emelkedik a templom fölé, így a településszerkezet, illetve a természeti adottságok meghatározzák, hogy a korábbi templomot vélhetően a mai alatt kell keresni.
 
Ezt a feltételezést igazolta a július végén a templom hajójában és szentélyében kezdett régészeti feltárás. A kelet-nyugati irányban a hajóban húzott szelvény ugyan még csak alig mélyebb egy méternél, ám már több temetkezés is előkerült. Ugyan datáló leletek nincsenek, de vélhetően 16-18. századiak. A dokumentálásuk és elbontásuk után lehet majd folytatni a szelvény kimélyítését.
A szentély kutatása szinte azonnali eredményt hozott: alig a jelenlegi járószint alatt előkerült egy nyújtott, félköríves záródású szentély, illetve a hozzá tartozó diadalív visszabontott maradványa. Ez az épület a mai templom északi részén állt és a tájolása is más volt kissé. Vagyis az új, gótikus templomot csakis ennek az elbontása után építhették.
A szakemberek augusztus során kutathatják még a visontai templomot. A feltárást a településen is fokozott érdeklődéssel kísérik, így a helyreállítás során remélhetően valamilyen formában bemutatják majd a korábbi – jelenleg még csak részben ismert – előzményeket is.
 

Érdekesnek, hasznosnak találta a cikket? Jelentkezzen magazinunk állandó olvasójának!