Előkerült a korábbi szentély a visontai templomban
A Heves megyei település templomának szentélye ma is gótikus eredetéről tanúskodik. Most bebizonyosodott – ami valószínű volt –, hogy van román kori előzmény.
Visonta plébániájának első említése a 14. század elejéről származik: az oklevél a vörösmarti, pálosoknak adományozott birtokokról intézkedik. Közvetve derül hát ki belőle, hogy 1304-ben Visontának már kellett, hogy legyen plébánosa és így plébániája is (magának a településnek az első említése három évtizeddel korábbi). A pálos birtokadomány léte azt is érzékelteti, hogy a több ágra szakadt hajdani Aba-nemzetség nagy eltökéltséggel, nemzedékről nemzedékre gazdagította a Mátraalját. Az Aba nemzetségből származó Kompolthiak, egyik ága a XIV. században Visontán telepedett le, és fel is vették a Visontai nevet. Miután a családnak a XV. század elején magva szakadt, Visontát rokonaik, a közeli kisnánai várat is felépítő nánai Kompolthiak örökölték meg, akik még száz éven át birtokosai is maradtak.
A jelenleg látható visontai Szent Kereszt plébániatemplom többször átépített, középkori eredetű, egyhajós épület. A ma álló gótikus templomot a 14-15. században építhettek – természetesen ekkor még az összképe gyökeresen eltérő lehetett, hiszen a mai megjelenést erősen meghatározza a déli oldalon később hozzáépített torony, a 19. század elején készült ablakok és boltozatok. Hiába hát a középkori eredet, nem ez a templom volt az 1304-ben említett plébánia. A hely azonban árulkodó: nyugati oldalon kisebb magaslat emelkedik a templom fölé, így a településszerkezet, illetve a természeti adottságok meghatározzák, hogy a korábbi templomot vélhetően a mai alatt kell keresni.
Ezt a feltételezést igazolta a július végén a templom hajójában és szentélyében kezdett régészeti feltárás. A kelet-nyugati irányban a hajóban húzott szelvény ugyan még csak alig mélyebb egy méternél, ám már több temetkezés is előkerült. Ugyan datáló leletek nincsenek, de vélhetően 16-18. századiak. A dokumentálásuk és elbontásuk után lehet majd folytatni a szelvény kimélyítését.
A szentély kutatása szinte azonnali eredményt hozott: alig a jelenlegi járószint alatt előkerült egy nyújtott, félköríves záródású szentély, illetve a hozzá tartozó diadalív visszabontott maradványa. Ez az épület a mai templom északi részén állt és a tájolása is más volt kissé. Vagyis az új, gótikus templomot csakis ennek az elbontása után építhették.
A szakemberek augusztus során kutathatják még a visontai templomot. A feltárást a településen is fokozott érdeklődéssel kísérik, így a helyreállítás során remélhetően valamilyen formában bemutatják majd a korábbi – jelenleg még csak részben ismert – előzményeket is.
-
Szerémség, Bács megye és a Gutkeledek
2024-02-25 16:22:48 -
Visegrád: folytatódnak a feltárások, pótolhatatlan az NKA, várkutatás Kincsesbányán
2024-02-25 16:16:48 -
Eke elől mentik a villát és a temetőt, Székesfehérvár: a központ ezer éve, Vál: bronzkori leletek
2024-02-25 16:10:33 -
Egy régió évezrede: Bihar és Csoltmonostor
2024-02-18 16:35:59 -
Királyi nászút Visegrádon
2024-02-16 11:32:50 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Szerémség, Bács megye és a Gutkeledek
2024-02-25 16:22:48 -
Visegrád: folytatódnak a feltárások, pótolhatatlan az NKA, várkutatás Kincsesbányán
2024-02-25 16:16:48 -
Eke elől mentik a villát és a temetőt, Székesfehérvár: a központ ezer éve, Vál: bronzkori leletek
2024-02-25 16:10:33 -
Egy régió évezrede: Bihar és Csoltmonostor
2024-02-18 16:35:59 -
Királyi nászút Visegrádon
2024-02-16 11:32:50
-
Királyi nászút Visegrádon
2024-02-16 11:32:50 -
Visegrád: azonosíthatták az özvegy királyné palotáját
2023-12-20 17:23:59 -
Új kiállítással búcsúztathatjuk az évet a palotában
2023-12-18 18:29:43 -
Véget ért a visegrádi völgyzáró fal kutatásának első szakasza
2023-12-06 17:19:33 -
Elkezdődtek a feltárások Visegrádon
2023-10-25 10:07:24