Előtérbe kerülhet a tudomány

Új intézmény, a Magyar Nemzeti Múzeum égisze alatt létrehozott Nemzeti Régészeti Intézet látja el a komplex régészeti örökségvédelmi feladatokat. Az intézmény vezetője, Virágos Gábor szemléletváltást is vár az átalakítástól.

 

 

A Nemzeti Régészeti Intézet (NRI) a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóságának és a Várkapitányság Régészeti és Tudományos Igazgatóságának összeolvadásával alakult meg január 1-jén. A két elődintézményt teljes mértékben integrálják, vagyis teljes mértékben újraszervezik a feladatkiosztást. Az NRI többi közt a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti munkák koordinációjával, régészeti érintettségű műemlékek kutatásával, illetve a régészeti topográfia újraindításával fog foglalkozni. El akarják kezdeni az elmúlt években felhalmozódott ásatási anyagok feldolgozását is. Az első nyilatkozat szerint kifejezetten törekedni fognak a beruházókkal, a kivitelezőkkel, a vállalati szektorral, más állami szervezetekkel, a nemzetgazdasági érdekeket tartva szem előtt.

 

Mint Virágos Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese, az új intézmény vezetője a Közkincs-kereső című örökségvédelmi rádiós riportműsorban elmondta, a fenti feladatellátáson túl többet, szemléletváltást is igyekeznek elérni. Szavai szerint napjainkra a feltárás fogalma egyenlő lett szakmai körökben is a megelőző feltárással, így igazi tudományos munka csak részben folyhat. Ennek következtében nem lehet azon csodálkozni, hogy a közvélemény továbbra sincs teljes mértékben meggyőződve a régészet fontosságáról, a kincskeresés szinonimájának és nem a múlt megismerése lehetőségének tekinti.

 

A szakmában kell tehát elérni, hogy előtérbe kerüljön a közösségek igényeit is kielégítő tudományos kutatás igénye, amelynek eszköze részben a tervásatás. Virágos Gábor abban bízik, hogy erre a tudományos tevékenységre külön költségvetési forrás nyílhat meg az intézet számára.