Az ásatás fényt derített a területen álló középkori épületek kronológiájára és a Mátyás-korban betöltött funkciójukra, ami jelentős adatokat szolgáltat a királyi palota Mátyás-kori építéstörténetéhez is. Buzás Gergely tanulmánya.

 

 

A feltárt kovácsműhely – feltehetően a kőfaragóműhellyel egy időben – csak rövid ideig, kampányszerűen működött, ugyanakkor a két feltárt vízikerékkel meghajtott pöröly manufaktura szerű, nagy tételben való termelésre utal. Mindez arra vall, hogy nem egy általános kovácsműhelyről, hanem egy építkezés kovácsműhelyéről lehet szó.

Minden okunk meg van annak a feltételezésére, hogy a visegrádi ferences kolostor területén talált építőműhely egyaránt dolgozott a ferences kolostor és a királyi palota Mátyás-kori újjáépítésén is, és mivel a műhely a ferences kolostor területén állt, minden bizonnyal ferences irányítás alatt állhatott.