Honfoglalás kori tarsolydíszek a Nemzeti Múzeumban
Valamennyi eddig feltárt, ismert és meglévő tarsolylemez és veretes tarsoly egy kiállítás keretében látható most a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kiállítás a kurátori elv alapján leginkább elkápráztatni szeretné a látogatót és ez maradéktalanul sikerül is neki.
Ha létezik olyan tárgytípus, amely emblematikusan jellemzi a honfoglaló magyarokat – abból is az elitet –, a tarsolylemezek és díszítések éppen ilyenek. Az első 1868-ban került elő a Vág völgyében, Galgócon, árokásás közben, egy honfoglaló lovassírból, Rómer Flóris pedig egy évvel később számolt be róla. A sírban talált leleteket a birtokos Erdődy Ferenc gróf a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Ezután egyre-másra kerültek elő tarsolylemezek és tarsolydíszek, mind a föld alól, azt azonban nem lehet állítani, hogy túl nagy gyakorisággal, hiszen eddig negyven ilyen tárgyról tudunk, amelyek közül harminchat maradt fenn, s most valamennyi látható ezen a tárlaton. Legutoljára a közelmúltban Pátyon, egy beruházást megelőző feltárás során tártak fel két tarsolylemezt, egy korábban ismeretlen lelőhelyről. Ez is figyelmeztet a megelőző feltárások fontosságára, amelyek elmaradása esetén az ilyen, a nemzeti történelemhez kapcsolódó tárgyi emlékek is az enyészeté lennének.
Bár a tarsolylemez és tarsolydíszítés a honfoglaló elit jellegzetes tárgya volt, pontos szerepét a díszítésen túl csak valószínűsíthetjük, hogy valamiféle méltóságjelvény lehetett. Szorosan kötődött viselőjéhez, nem véletlenül került elő az összes temetkezési viselet részeként. Különböző típusai ismertek, a legtöbbet Észak-kelet-Magyarországon, az egykori nagyfejedelmi szállásterületen tárták fel (ezért is unikális a pátyi, vagyis dunántúli lelet). A 10. század utolsó harmadától megszűnt a használatuk, hiszen az államszervezés során újfajta, immár a nyugati mintákat követő fejedelmi kíséret alakult ki. Bár a tarsolylemezek párhuzamai ismertek a korszak más népeinél is, mégis kifejezetten a honfoglalókhoz kapcsolhatjuk őket, nemzeti szempontból éppoly emblematikus tárgyak, mint az első királyi jelvények.
A Tarsolylemezek – A honfoglaló elit kincsei című kiállítás októberig látható a Magyar Nemzeti Múzeum kupolatermében, ezután a tervek szerint országjárásra indul. A tárlat kurátora dr. Virágos Gábor, az intézmény régészeti főigazgató-helyettese.
-
Róma örök volt Pannoniában is
2024-08-21 18:18:22 -
Páratlan gyűjtemény a Kardok házában, teljesen feltárták az almádi monostor templomát
2024-08-19 17:42:10 -
Kutatják a szőregi monostort, túlélő Róma Aszófőn, tisztújítás az ICOMOS-ban
2024-08-19 17:33:13 -
Befejeződött a templom feltárása Almád monostorán
2024-07-21 18:03:22 -
Közösen a várfalakért Cserépváron, Csákberény újabb avar temetője, kardok és szobrok Visegrádon
2024-07-21 17:51:01 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Róma örök volt Pannoniában is
2024-08-21 18:18:22 -
Páratlan gyűjtemény a Kardok házában, teljesen feltárták az almádi monostor templomát
2024-08-19 17:42:10 -
Kutatják a szőregi monostort, túlélő Róma Aszófőn, tisztújítás az ICOMOS-ban
2024-08-19 17:33:13 -
Befejeződött a templom feltárása Almád monostorán
2024-07-21 18:03:22 -
Közösen a várfalakért Cserépváron, Csákberény újabb avar temetője, kardok és szobrok Visegrádon
2024-07-21 17:51:01
-
A kardok után bemutatkoznak a reneszánsz szobortöredékek
2024-07-13 00:37:38 -
Benedetto da Maiano visegrádi oltára
2024-05-27 18:49:47 -
Bemutatták Benedetto oltárát Visegrádon
2024-05-27 18:26:37 -
Egy nap sem kellett és meglett a ferences templom
2024-04-09 07:52:35 -
Királyi nászút Visegrádon
2024-02-16 11:32:50