Honfoglalás kori tarsolydíszek a Nemzeti Múzeumban
Valamennyi eddig feltárt, ismert és meglévő tarsolylemez és veretes tarsoly egy kiállítás keretében látható most a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kiállítás a kurátori elv alapján leginkább elkápráztatni szeretné a látogatót és ez maradéktalanul sikerül is neki.

Ha létezik olyan tárgytípus, amely emblematikusan jellemzi a honfoglaló magyarokat – abból is az elitet –, a tarsolylemezek és díszítések éppen ilyenek. Az első 1868-ban került elő a Vág völgyében, Galgócon, árokásás közben, egy honfoglaló lovassírból, Rómer Flóris pedig egy évvel később számolt be róla. A sírban talált leleteket a birtokos Erdődy Ferenc gróf a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Ezután egyre-másra kerültek elő tarsolylemezek és tarsolydíszek, mind a föld alól, azt azonban nem lehet állítani, hogy túl nagy gyakorisággal, hiszen eddig negyven ilyen tárgyról tudunk, amelyek közül harminchat maradt fenn, s most valamennyi látható ezen a tárlaton. Legutoljára a közelmúltban Pátyon, egy beruházást megelőző feltárás során tártak fel két tarsolylemezt, egy korábban ismeretlen lelőhelyről. Ez is figyelmeztet a megelőző feltárások fontosságára, amelyek elmaradása esetén az ilyen, a nemzeti történelemhez kapcsolódó tárgyi emlékek is az enyészeté lennének.

Bár a tarsolylemez és tarsolydíszítés a honfoglaló elit jellegzetes tárgya volt, pontos szerepét a díszítésen túl csak valószínűsíthetjük, hogy valamiféle méltóságjelvény lehetett. Szorosan kötődött viselőjéhez, nem véletlenül került elő az összes temetkezési viselet részeként. Különböző típusai ismertek, a legtöbbet Észak-kelet-Magyarországon, az egykori nagyfejedelmi szállásterületen tárták fel (ezért is unikális a pátyi, vagyis dunántúli lelet). A 10. század utolsó harmadától megszűnt a használatuk, hiszen az államszervezés során újfajta, immár a nyugati mintákat követő fejedelmi kíséret alakult ki. Bár a tarsolylemezek párhuzamai ismertek a korszak más népeinél is, mégis kifejezetten a honfoglalókhoz kapcsolhatjuk őket, nemzeti szempontból éppoly emblematikus tárgyak, mint az első királyi jelvények.

A Tarsolylemezek – A honfoglaló elit kincsei című kiállítás októberig látható a Magyar Nemzeti Múzeum kupolatermében, ezután a tervek szerint országjárásra indul. A tárlat kurátora dr. Virágos Gábor, az intézmény régészeti főigazgató-helyettese.
-
A visegrádi ferences kolostor 2023–2024. évi kutatásai
2025-04-13 17:40:33 -
MS mester és kora: a romlás virágai?
2025-04-09 17:43:55 -
BTM: Szent Margit emlékezete és kutatása, Jagelló-kor: válság és virágzás
2025-04-09 17:34:50 -
Kiemelik a Mithras-szentélyt Óbudán, visszatérnek a nyolcvanas évek a múzeumba Zalaegerszegen
2025-03-31 10:19:44 -
Megismerhetjük az ötezer éve élt hódító pásztort, megjelent a Budavár török korát bemutató könyv
2025-03-13 17:18:19 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
A visegrádi ferences kolostor 2023–2024. évi kutatásai
2025-04-13 17:40:33 -
MS mester és kora: a romlás virágai?
2025-04-09 17:43:55 -
BTM: Szent Margit emlékezete és kutatása, Jagelló-kor: válság és virágzás
2025-04-09 17:34:50 -
Kiemelik a Mithras-szentélyt Óbudán, visszatérnek a nyolcvanas évek a múzeumba Zalaegerszegen
2025-03-31 10:19:44 -
Megismerhetjük az ötezer éve élt hódító pásztort, megjelent a Budavár török korát bemutató könyv
2025-03-13 17:18:19
-
Korszakos eredményeket is hoztak tavaly a feltárások Visegrádon
2025-02-04 16:50:47 -
Széchenyi Ferenc Emlékérmet kapott Buzás Gergely
2024-12-19 18:47:20 -
Látható a páratlan reneszánsz szoborlelet
2024-12-17 09:32:22 -
A kardok után bemutatkoznak a reneszánsz szobortöredékek
2024-07-13 00:37:38 -
Benedetto da Maiano visegrádi oltára
2024-05-27 18:49:47