Honfoglalás kori tarsolydíszek a Nemzeti Múzeumban
Valamennyi eddig feltárt, ismert és meglévő tarsolylemez és veretes tarsoly egy kiállítás keretében látható most a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kiállítás a kurátori elv alapján leginkább elkápráztatni szeretné a látogatót és ez maradéktalanul sikerül is neki.

Ha létezik olyan tárgytípus, amely emblematikusan jellemzi a honfoglaló magyarokat – abból is az elitet –, a tarsolylemezek és díszítések éppen ilyenek. Az első 1868-ban került elő a Vág völgyében, Galgócon, árokásás közben, egy honfoglaló lovassírból, Rómer Flóris pedig egy évvel később számolt be róla. A sírban talált leleteket a birtokos Erdődy Ferenc gróf a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Ezután egyre-másra kerültek elő tarsolylemezek és tarsolydíszek, mind a föld alól, azt azonban nem lehet állítani, hogy túl nagy gyakorisággal, hiszen eddig negyven ilyen tárgyról tudunk, amelyek közül harminchat maradt fenn, s most valamennyi látható ezen a tárlaton. Legutoljára a közelmúltban Pátyon, egy beruházást megelőző feltárás során tártak fel két tarsolylemezt, egy korábban ismeretlen lelőhelyről. Ez is figyelmeztet a megelőző feltárások fontosságára, amelyek elmaradása esetén az ilyen, a nemzeti történelemhez kapcsolódó tárgyi emlékek is az enyészeté lennének.

Bár a tarsolylemez és tarsolydíszítés a honfoglaló elit jellegzetes tárgya volt, pontos szerepét a díszítésen túl csak valószínűsíthetjük, hogy valamiféle méltóságjelvény lehetett. Szorosan kötődött viselőjéhez, nem véletlenül került elő az összes temetkezési viselet részeként. Különböző típusai ismertek, a legtöbbet Észak-kelet-Magyarországon, az egykori nagyfejedelmi szállásterületen tárták fel (ezért is unikális a pátyi, vagyis dunántúli lelet). A 10. század utolsó harmadától megszűnt a használatuk, hiszen az államszervezés során újfajta, immár a nyugati mintákat követő fejedelmi kíséret alakult ki. Bár a tarsolylemezek párhuzamai ismertek a korszak más népeinél is, mégis kifejezetten a honfoglalókhoz kapcsolhatjuk őket, nemzeti szempontból éppoly emblematikus tárgyak, mint az első királyi jelvények.

A Tarsolylemezek – A honfoglaló elit kincsei című kiállítás októberig látható a Magyar Nemzeti Múzeum kupolatermében, ezután a tervek szerint országjárásra indul. A tárlat kurátora dr. Virágos Gábor, az intézmény régészeti főigazgató-helyettese.
-
A múlt jövője
2026-07-27 22:37:30 -
Miért szeresd a műemlékeket?
2026-07-25 11:30:41 -
ICOMOS: utat keres a régészet, Palotajátékok Visegrádon
2026-07-25 11:19:01 -
Aquincum arcai, kardkiállítás a BTM Vármúzeumában, egy római út kétségekkel
2026-07-25 11:13:07 -
Római hajó Aquincumban, csataterek Szolnok megyében, avarok: sok feltárás, egy könyv
2026-07-25 11:02:50 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
A múlt jövője
2026-07-27 22:37:30 -
Miért szeresd a műemlékeket?
2026-07-25 11:30:41 -
ICOMOS: utat keres a régészet, Palotajátékok Visegrádon
2026-07-25 11:19:01 -
Aquincum arcai, kardkiállítás a BTM Vármúzeumában, egy római út kétségekkel
2026-07-25 11:13:07 -
Római hajó Aquincumban, csataterek Szolnok megyében, avarok: sok feltárás, egy könyv
2026-07-25 11:02:50
-
Kiállítás is nyílt a Szent György lovagrendre emlékezve
2026-04-26 01:05:32 -
Visegrád műemlékeinek múltja, jelene és jövője
2026-04-20 09:12:16 -
Nagy Lajos 700: konferencia Visegrádon
2026-03-21 08:41:46 -
Nagy Lajos 700: kiállítás és konferencia a Nemzeti Múzeumban
2026-03-06 06:42:51 -
Nagy Lajos 700: a nápolyi kapcsolat
2026-02-17 18:32:03



