Honfoglalás kori tarsolydíszek a Nemzeti Múzeumban
Valamennyi eddig feltárt, ismert és meglévő tarsolylemez és veretes tarsoly egy kiállítás keretében látható most a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kiállítás a kurátori elv alapján leginkább elkápráztatni szeretné a látogatót és ez maradéktalanul sikerül is neki.
Ha létezik olyan tárgytípus, amely emblematikusan jellemzi a honfoglaló magyarokat – abból is az elitet –, a tarsolylemezek és díszítések éppen ilyenek. Az első 1868-ban került elő a Vág völgyében, Galgócon, árokásás közben, egy honfoglaló lovassírból, Rómer Flóris pedig egy évvel később számolt be róla. A sírban talált leleteket a birtokos Erdődy Ferenc gróf a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Ezután egyre-másra kerültek elő tarsolylemezek és tarsolydíszek, mind a föld alól, azt azonban nem lehet állítani, hogy túl nagy gyakorisággal, hiszen eddig negyven ilyen tárgyról tudunk, amelyek közül harminchat maradt fenn, s most valamennyi látható ezen a tárlaton. Legutoljára a közelmúltban Pátyon, egy beruházást megelőző feltárás során tártak fel két tarsolylemezt, egy korábban ismeretlen lelőhelyről. Ez is figyelmeztet a megelőző feltárások fontosságára, amelyek elmaradása esetén az ilyen, a nemzeti történelemhez kapcsolódó tárgyi emlékek is az enyészeté lennének.
Bár a tarsolylemez és tarsolydíszítés a honfoglaló elit jellegzetes tárgya volt, pontos szerepét a díszítésen túl csak valószínűsíthetjük, hogy valamiféle méltóságjelvény lehetett. Szorosan kötődött viselőjéhez, nem véletlenül került elő az összes temetkezési viselet részeként. Különböző típusai ismertek, a legtöbbet Észak-kelet-Magyarországon, az egykori nagyfejedelmi szállásterületen tárták fel (ezért is unikális a pátyi, vagyis dunántúli lelet). A 10. század utolsó harmadától megszűnt a használatuk, hiszen az államszervezés során újfajta, immár a nyugati mintákat követő fejedelmi kíséret alakult ki. Bár a tarsolylemezek párhuzamai ismertek a korszak más népeinél is, mégis kifejezetten a honfoglalókhoz kapcsolhatjuk őket, nemzeti szempontból éppoly emblematikus tárgyak, mint az első királyi jelvények.
A Tarsolylemezek – A honfoglaló elit kincsei című kiállítás októberig látható a Magyar Nemzeti Múzeum kupolatermében, ezután a tervek szerint országjárásra indul. A tárlat kurátora dr. Virágos Gábor, az intézmény régészeti főigazgató-helyettese.
-
Bugac: megismerhetjük az Aranymonostort, ICOMOS: megőrzés és állásfoglalás
2024-03-31 23:51:53 -
Kiállításra készülnek Vácott, búvárrégészet: ismeretlen megyényi terület, huszárok és János vitéz
2024-03-31 23:45:15 -
Szerémség, Bács megye és a Gutkeledek
2024-02-25 16:22:48 -
Visegrád: folytatódnak a feltárások, pótolhatatlan az NKA, várkutatás Kincsesbányán
2024-02-25 16:16:48 -
Eke elől mentik a villát és a temetőt, Székesfehérvár: a központ ezer éve, Vál: bronzkori leletek
2024-02-25 16:10:33 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Bugac: megismerhetjük az Aranymonostort, ICOMOS: megőrzés és állásfoglalás
2024-03-31 23:51:53 -
Kiállításra készülnek Vácott, búvárrégészet: ismeretlen megyényi terület, huszárok és János vitéz
2024-03-31 23:45:15 -
Szerémség, Bács megye és a Gutkeledek
2024-02-25 16:22:48 -
Visegrád: folytatódnak a feltárások, pótolhatatlan az NKA, várkutatás Kincsesbányán
2024-02-25 16:16:48 -
Eke elől mentik a villát és a temetőt, Székesfehérvár: a központ ezer éve, Vál: bronzkori leletek
2024-02-25 16:10:33
-
Királyi nászút Visegrádon
2024-02-16 11:32:50 -
Visegrád: azonosíthatták az özvegy királyné palotáját
2023-12-20 17:23:59 -
Új kiállítással búcsúztathatjuk az évet a palotában
2023-12-18 18:29:43 -
Véget ért a visegrádi völgyzáró fal kutatásának első szakasza
2023-12-06 17:19:33 -
Elkezdődtek a feltárások Visegrádon
2023-10-25 10:07:24