Jöttek a mínuszok, jöttek a tatárok
Az Alföld középkori településszerkezetének összeomlása a tatárjáráshoz köthető. Azonban a hanyatlás már évtizedekkel korábban elkezdődött és csak évtizedekkel később teljesedett be. A történelmi változások hátterében a klíma fokozatos átalakulása fedezhető fel.
![](/content/archeologia/428/w254/02.jpg)
![](/content/archeologia/428/w590/03.jpg)
Nagy felelősség azonban a klímaváltozások szerepét megbecsülni a társadalmi változások, akár konkrét események előidézőjeként, szerepeként. Gyakran a botanikai, kisebb részben geológiai bizonyítékok is többféleképpen értelmezhetőek, éppen a tatárjárás (vagyis a Dzsingisz kántól a 13. század utolsó harmadáig tartó időszak) klimatológiai okainál is több, egymásnak részben ellentmondó teória látott napvilágot. Abban azonban minden kutató egyetért, hogy a Belső-Ázsiai sztyeppéken bekövetkezett éghajlatváltozások, a hőmérséklet- és a csapadék mennyiségének tendenciózus változása hatással volt Európa történelmére egészen a római kortól kezdve.
![](/content/archeologia/428/w590/04.jpg)
![](/content/archeologia/428/w254/05.jpg)
A másik szempont, ami érdekessé teszi a Homokhátságot, a klimatológia tudománya. Nagyszabású éghajlatkutató program zajlott Fülöpháza centrummal a kétezres évek elejétől fogva (VULCAN projekt), s azért éppen ott, mert a mai Magyarország klimatológiai változásoknak leginkább kitett térsége. Vagyis a Kárpát-medencét is érintő klímaváltozások itt jól azonosíthatóan, korán jelennek meg. A kutatások persze jobbára a jelenkori éghajlatváltozással, s annak hatásaival foglalkoztak, azonban valószínűsíthető, hogy a térség klimatológiai szempontból a középkorban is sérülékeny lehetett.
Visszatérve a Homokhátság 12-13. századi településeinek régészeti vizsgálatára, feltehető, hogy a települések egy részét már a tatárjárás előtt elhagyták. Tehát lehetett olyan ok, ami miatt már kevésbé nyújtott ideális megtelepedési, s talán állattartási feltételeket, mint korábban. A korszak itteni éghajlatváltozásáról nincsenek adataink, de azt tudjuk, hogy a tatárok 1241-42. fordulóján a befagyott Dunán keltek át, ami arról tanúskodik, hogy a Kárpát-medencében ekkorra már véget ért a középkori meleg időszak. Ha ilyen komoly lehűlés következhetett be az ország középső részein, valószínű, hogy a változás első elemei már jóval, akár évtizedekkel korábban jelentkeztek a sérülékeny ökológiájú tájakon – így akár például a Homokhátságon is.
Az Alföld más tájegységei: a vízjárta széles folyóvölgyek szintén igen érzékenyen reagáltak a kis klímaváltozásokra is. Ha a lassan lefolyó, kanyargós folyók vizét a növekvő csapadékmennyiség csak néhány centiméterrel megemelte, az több 10 kilométer szélességben képes volt igen gyorsan lakhatatlan, maláriával fertőzött szúnyogtömegeket nevelő mocsárrá változtatni a termékeny hordaléktalajú lapos partokat. A folyók mellé települt városok, egyházi központok, monostorok így nem csak lakhatatlanná váltak, de korábban gazdag földbirtokaik is elvesztették értéküket, hiszen nem lehetett őket többé a hagyományos módon megművelni. Így ért véget a 13. század első felében a 12. században még hihetetlen léptékben gyarapodó Tisza- és Maros-völgyi apátságok virágkora.
![](/content/archeologia/428/w590/06.jpg)
![](/content/archeologia/428/w254/07.jpg)
A Medieval Warm Epoch megszűnésének első jeleit a nemzetközi szakirodalom Grönlandhoz köti. Itt már a 12. század végén megroppant a viking farmok, települések hálózata (bár az újabb kutatások szerint a telepesek kis része nem hagyta el a szigetet a 13. században, hanem kisebb csoportjaik feltehetően egész a 14. század végéig kitartottak). Ám végül ellehetetlenítette a tartós megtelepülést a kis jégkorszak. Talán érdemes volna klimatológiai szempontból fokozottan megvizsgálni ezt a korszakot a Kárpát-medencében is, hiszen az egyes térségekben bekövetkezett változások érdekes adalékokkal szolgálnának középkori gazdaság- és társadalomtörténetünk alaposabb megértéséhez.
Buzás Gergely - Kovács Olivér
Fotóink egy Kecskemét határában lévő, feltehetően 12. századi település feltárásán és a Bugac melletti Pétermonostorán készültek
-
A kardok után bemutatkoznak a reneszánsz szobortöredékek
2024-07-13 00:37:38 -
Nagykövesd: félidőben a várfeltárás, új kiállítás, új történet Vésztő-Mágoron
2024-07-10 17:07:01 -
Könyvismertető: A kard regénye
2024-06-30 12:56:54 -
Aquincum 130, az antik város mozaikjai, új múzeum születik Nyírbátorban
2024-06-30 12:20:03 -
Szolnok: megnyílt a látogatóközpont, képzőművészek Vaján, pálos szerzetesek a középkorban Zalában
2024-06-23 10:31:18 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
A kardok után bemutatkoznak a reneszánsz szobortöredékek
2024-07-13 00:37:38 -
Nagykövesd: félidőben a várfeltárás, új kiállítás, új történet Vésztő-Mágoron
2024-07-10 17:07:01 -
Könyvismertető: A kard regénye
2024-06-30 12:56:54 -
Aquincum 130, az antik város mozaikjai, új múzeum születik Nyírbátorban
2024-06-30 12:20:03 -
Szolnok: megnyílt a látogatóközpont, képzőművészek Vaján, pálos szerzetesek a középkorban Zalában
2024-06-23 10:31:18
-
A kardok után bemutatkoznak a reneszánsz szobortöredékek
2024-07-13 00:37:38 -
Benedetto da Maiano visegrádi oltára
2024-05-27 18:49:47 -
Bemutatták Benedetto oltárát Visegrádon
2024-05-27 18:26:37 -
Egy nap sem kellett és meglett a ferences templom
2024-04-09 07:52:35 -
Királyi nászút Visegrádon
2024-02-16 11:32:50