Nagyrészt végeztek a régészeti feltárással a tihanyi bencés apátság templomának altemplomában, I. András király temetkezőhelyén.

 

 

Az altemplom Simon Anna által végzett szondázó falkutatása után végeztek a régészeti feltárás oroszlánrészével is Takács Ágoston vezetésével a tihanyi altemplomban, már csak kisebb megkutatásra váró felületek vannak hátra. 

Az altemplom falairól és boltozásáról a mostani falkutatás megállapította, hogy az épület első, 11. századi építési korszakából származik. Természetesen lehetnek az évszázadok során javított részei, azonban az eredetisége miatt a későbbiekben mindenképpen érdemes lenne bemutatni, lefejtve róla az 1953-as kutatást követően rákerült, az eredeti formákat torzító modern vakolatot.

 

 

Az ásatás során felszínre került az eredeti, vörösre színezett felületű habarcspadló egy kis darabja is, valamint a hegy sziklájába bevésett számos sír. Ezek közül kettő nagy valószínűséggel az Árpád-korból származik: legépebben a déli mellékhajó falazott sírja maradt meg, amely feltehetően Dávid herceg temetkezési helye lehetett. Erre a falazott sírra illik az a meglehetősen keskeny, kereszttel díszítet 11. századi sírkő, amely a 19. században még a déli mellékhajó fala előtt volt felállítva, majd 1953-ban a főhajóban, a királysírra helyeztek rá. A főhajóban lévő egykori királysírból mára csak egy kis falcsonk maradt meg, ugyanis már a későközépkorban egy újabb, falazott sír miatt nagyrészt elbontották, majd az újkorban további sírok beásásával ezt a későbbi sírt is megbolygatták.

 

 

Az 1953-as feltárás után új temetkezések most már nem kerültek elő. A múlt századi ásatást követően az emberi maradványokat ládákban visszahelyezték a központi sírgödörbe, ezeket emelték ki még a most folyó kutatás elején. A csontok vizsgálata már elkezdődött Mende Balázs Gusztáv antropológus vezetésével (aki nem mellesleg az egész kutatási, helyreállítási program koordinátora is), az első eredmények szeptember végére várhatók. Legalább hat, legfeljebb tizenkét ember maradványait rejtette a három faláda, s történeti szempontból természetesen az lenne a leginkább érdekes, ha azonosítani lehetne I. András király, illetve a szintén ide temetett fia, Dávid herceg csontjait.