tematikus keresés térképes keresés közkincs-kereső

Megjelent Szolnok nagykönyve

Kertész Róbert munkája részletességével és alaposságával, no és persze terjedelmével is kiemelkedik a városok történelmi monográfiai közül, igazán egyedi, s a műfaján túlmutatóan is érdeklődésre számot tartó kötet.
 
 
Szolnok középkorából semmi sem maradt – hangzott az általános történészi vélekedés évtizedeken át. Erre azonban alaposan rácáfoltak az elmúlt években a Várszigeten folytatott feltárások, amelyeket maga az „Eltemetett múlt – Szolnok középkora és kora újkora a várásatás tükrében” című kötet szerzője vezetett. Az Arceologián rendre beszámoltunk a szolnoki kutatások eredményeiről – még jóval a régészeti feltárások kezdete előtt is –, ám ez a könyv sokkal több, mint az elmúlt néhány év régészeti tevékenységének a mérlege.
 
 
Kertész Róbert könyvéhez ugyanis csak részben a régészeti kutatások szolgáltatták az alapot. A roppant olvasmányos szöveg során gyakorlatilag minden fellelhető forrást megismerünk (s ellenőrizhetőségükről a részletes és pontos lábjegyzetelés gondoskodik), amelyek segítségével – no és persze a teóriákat építő bátor gondolkodásnak hála – olyan korszakokról is érdemben értesülünk, mint Szolnok megye és a szolnoki ispáni vár születése a 11. század derekán, valamint a névadó Szolnok ispán egyéni sorsa.
 
 
A szerző nem csak szövegeket, de a kora újkori ábrázolásokat is bátran elemzi, hiszen a teoretikusan létező bronzkori várat követően az ispáni vár kiterjedése sem ismert biztosan. Leletek szempontjából sokkal szerencsésebbek vagyunk a 16. százai és be nem fejezett erőd, a török-, valamint a Rákóczi vár tekintetében, s a könyv olvasása során valóban a vár és a város eddig jórészt ismeretlen története bontakozik ki előttünk.
A kötet nem csupán rendkívül részletes a mintaszerű forrásfeldolgozásnak és szerző mesélő kedvének hála, hanem ennek megfelelően roppant terjedelmes is. A nyolcszáz oldalnak azonban a nagyobbik része illusztráció: részben dokumentáló felvételek a kutatásról, részben tárgyfotók, részben pedig virtuális rekonstrukciók a középkori és kora újkori várakról és településről. A képek nagy része még sosem volt publikálva és mind a szakmabeli, mind a laikus érdeklődő olvasók számára könnyebben olvashatóvá teszik az amúgy is olvasmányos könyvet, amellett, hogy információkat hordoznak.
 
 
Kertész Róbert munkája lezár egy fejezetet a vár és a város kutatásában, s egyúttal megnyit egy újat. Ráadásul a nem túl gyakori városmonográfiák sorában is új szerzői megoldást képvisel és mércét állít fel.
 
Kovács Olivér

Érdekesnek, hasznosnak találta a cikket? Jelentkezzen magazinunk állandó olvasójának!