tematikus keresés térképes keresés közkincs-kereső

Meglepetésekkel is szolgált a berzencei várásatás

Az nyilvánvaló volt, hogy a település belterületén álló domb rejti Berzence várának maradványait, ám a szakembereket is meglepte a földdel alig fedett falak magassága és a sok tégla mellett előkerült egy rejtélyes kőfaragvány is, ami biztosan nem az erősség része lehetett.
 
 
Véget ért a horvát határ közelében lévő Berzence várának első ásatási évadja, amelyet Molnár István, a kaposvári Rippl-Rónay Múzeum régésze vezetett. A feltárásra a település önkormányzatának kezdeményezésére és egymillió forintos önrészével, valamint a Nemzeti Kulturális Alap kétmillió forintos támogatásával került sor májusban. A csaknem egy hónapos munka során a vár déli oldalát, a teljes terület mintegy tíz százalékát sikerült feltárni és dokumentálni.
Berzence várának az első említése a 15. század elejéről származik. Több ütemben erődített magánvár volt, amely az 1566-os szigetvári ostromot követően jutott harc nélkül török kézre. A tizenöt éves háború során rövid időre ugyan visszafoglalták, de a törökök visszavették és 1664-ig, Zrínyi Miklós téli hadjáratáig a birtokukban tartották. Ekkor, vagy ezt követően nem sokkal a vár leégett és romosodásnak indult. A felszínen álló falainak tégláinak nagy részét feltehetően a település építkezéseihez hordták el.
 
 
A mostani ásatási idény során a vár déli szárnyát kutatták. Itt néhány falszakasz másfél-két méteres magasságban áll még. A várat a közép- és török korban fából készült híd kötötte össze a szemközti dombbal, s a várdombot a mai Tekeres-berki-patak felduzzasztott vize folyta körül. A feltételezések szerint az épületegyüttes nyugati szárnya lehetett az egykori palotaépület, ennek feltárására a későbbiekben kerülhet sor. Mivel Berzence vezetése elégedett a feltárás eredményeivel, ismereteink szerint elkötelezett a folytatás mellett. A vár teljes területének megkutatására, a falak konzerválására és bemutatására több évig tartó munka keretében kerülhet sor.
 
 
A nagyszámú leletanyag között egy érdekes, oda nem illő kőfaragványra is rábukkantak egy török kori gödörben. A feltehetően 11-12. századi, jó állapotban megmaradt oszlopfejezetet nem építették be a vár falaiba, a hátoldalára egy táblajáték mezőit karcolták. A míves kialakítású kőfaragvány nem kapcsolódik a vár egyetlen építési periódusához sem.
 
Fotó, szöveg: Kovács Olivér

Érdekesnek, hasznosnak találta a cikket? Jelentkezzen magazinunk állandó olvasójának!