Megnyílott a szászvári vár

Az elmúlt héten megnyílott a helyreállított szászvári vár. A Mecsek-hegység északi lábánál, gyönyörű természeti környezetben, a pécsváradi apátság, a mecseknádasdi középkori templomok és a magyaregregyi Máré-vár közvetlen közelében, Pécstől alig fél órányi autóútra megbúvó egykori bányászfalut kevesen ismerik, pedig a település közepén nem mindennapi műemlék magasodik: a középkori pécsi püspökök ritka épségben ránk maradt vára. Buzás Gergely írása.

A középkori Szász mezőváros vára egykor a pécsi püspökök uradalmi központjaként épült. A XIV. század utolsó negyedében Alsáni Bálint bíboros, pécsi püspök eredetileg egy kápolnát és egy udvarházat emelt a település szélére. A Keresztelő Szent János tiszteletére emelt kápolna búcsúján, azaz Szent Iván napján a kápolna és az udvarház előtt kialakult vásártéren országos vásárokat rendeztek. Az udvarház eredetileg egy alápincézett, emeletes, szintenként két helyiségből álló, igényesen kialakított kőépület volt, amelynek bejáratát egy lépcsőtoronyban helyezték el. Ez az egyik legkorábbi fennmaradt példája annak a középkori udvarháztípusnak, amely a XV-XVII. századba széles körben elterjedt egész Európában. Szászon azonban Bálint bíboros hamarosan kibővítette egyszerű udvarházát: a Nagy Lajos király halálát követő zavaros években kettős várfallal vette körül, amelyen egy hatalmas kaputornyon át nyílott a bejárat. A palotaépület is kapott egy új, felvonóhíddal és farkasveremmel védett bejárati tornyot, a régiben pedig egy kápolnát alakítottak ki. Később a két várfal közé beépült egy konyha, majd Bálin püspök utóda, Albeni János, Zsigmond király uralkodása idején a várudvar északi felére egy emeletes palotaszárnyat emelt, amelynek nagytermét díszes cserépkályhával fűtötték. 1439-ben már várként említi egy oklevél az épületet. A XV. század folyamán külső, tornyos várfalak is épültek, az 1490-es évek közepén pedig Ernuszt Zsigmond püspök, immár reneszánsz stílusban, újabb, keleti palotaszárnnyal bővítette a belső várat. Ebben az időben a kaputornyot lakótoronnyá alakították és mellette új bejáratot nyitottak a belső várudvarba. A XVI. század első felében újabb reneszánsz faragványokkal díszített épület és a régi külső falak helyett egy nyolc toronnyal erősített új falrendszer is épült. A fényes püspöki rezidencia 1543-ban került a török kezére, akik közigazgatási székhelyet rendeztek be benne. A Tizenötéves Háború idején, 1603-ban keresztény csapatok felgyújtották a várat de a törökök hamarosan újjáépítették, sőt újabb épületeket is ragasztottak a középkori paloták és tornyok oldalához. A XVII. század második felében megint keresztény támadások érték a várat, 1680-ban pedig az ostromlók fel is robbantották a keleti reneszánsz palotaszárnyát.

Ezután csaknem száz évig állt romosan a vár a falu közepén, míg  1776-ban Klimó György püspök rendbe nem hozta plébániaház céljára az épségben maradt nyugati szárnyat, ami a legkorábbi, Alsáni Bálint által emelt udvarházzal volt azonos. Ebben az időben épült fel a vár külső udvara helyén a ma is álló barokk plébániatemplom is. 1821-ben a plébániaházzá alakított középkori palotaszárnyat jelentősen átépítették, belsejét új födémekkel és válaszfalakkal osztották meg, nyugati tornyát lebontották, a keletit pedig átalakították. A ház ebben a formában érte meg a XX. századot, míg 1980-ban Gerő Győző és G. Sándor Mária vezetésével megindult a régészeti kutatása. Az ásatásokból előkerült gazdag kőfaragvány anyag sok fontos elpusztult középkori részlet elméleti rekonstrukcióját tette lehetővé, amelyeket Szíjjártó Kálmán készített el. Kisebb műemléki beavatkozások után, a 2000-es évekre már a teljes műemléki helyreállítás tervei is készen álltak, ám a Műemléki Tervtanács ekkor még megakadályozta ezek megvalósítását. Hosszú szünet után – amíg a vár pusztuló épületei a falu közepén omladoztak – csak 2012-ben indulhattak meg a restaurálás előkészületei: az MNV Zrt. megbízásából, Albert János, Mersits Ildikó és Dr. Szabó Éva építészek és Dr. Metzing Ferenc statikus elkészítették a kiviteli terveket, 2013-ban pedig a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király múzeuma, Buzás Gergely vezetésével elvégezte a belső vár északkeleti sarkának feltárását is. A kivitelezés 2015 tavaszán indult meg, majd a vár hivatalos megnyitójára 2016. június 14-én került sor. 

A helyreállítás során a legrégebbi nyugati palotaszárny középkori részleteit is bemutatták és rekonstruálták, de XIX. századi hozzáépítéseket is meghagyták. Az egyetlen teljesen rekonstruálható középkori tér a nyugati toronyban elhelyezett XIV. századi kápolna, amelyet az in situ maradványok és a kutatás során előkerült kőfaragványok nyomán építettek újjá. Az ásatások során előkerült északi palotaszárny földszinti vakárkádsorának, és emeleti ablakainak rekonstrukcióját szintén az előkerült kőfaragványok tették lehetővé. A kaputorony földszintje, a felvonóhidas, csapórácsos és kapuszárnyakkal záródó kapujával, ülőfülkéivel és ajtókereteivel szintén hitelesen helyreállítható volt. A vár udvarának kövezete jó állapotban maradt ránk, a torony előtt ásott későközépkori kútnak pedig még a kávakövei is előkerültek. Mivel a kaputoronyból és az északi palotaszárnyból csak a földszint falai maradtak meg, az emeletek esetében nem épült teljes rekonstrukció: az északi palotaszárny emeleti homlokzatát üvegfal helyettesíti, amelyben helyet kaptak a töredékeikből összeállított gótikus keresztosztós ablakok, a toronyra pedig egyelőre csak alacsony védőtető került.  A középkori belsővár mögött, a külsővár falához támasztott újkori gazdasági épületek helyére, azok tömegét követő modern kiszolgáló épület készült.

A helyreállított szászvári vár főépülete ma a vár és a település középkori és koraújkori történetét bemutató kiállításnak, kőtárnak és egy előadóteremnek ad otthont. A kiállításon látható a vár történetéről a Pazirik Kft. által készített, a vár tudományos rekonstrukcióján alapuló valós 3D animációs film is.

A szászvári vár helyreállítása azonban remélhetőleg ezzel még nem ért véget. A vár keleti palotaszárnya és a külső falak jelentős része még feltárásra vár. A remélhetőleg hamarosan folytatódó ásatások eredményeként pedig megnyílhat a lehetőség a keleti palotaszárny helyreállítására is, miáltal teljessé válhat a középkori pécsi püspökök szászi várának rekonstrukciója.

Buzás Gergely