MS mester és kora: a romlás virágai?

A Jagelló-kor művészetének egy izgalmas fejezetét mutatja be roppant látványosan a Szépművészeti Múzeum új időszaki tárlata. Egyúttal bepillantást enged egy ellentmondásos időszakba is.

  

 

Kezdem a végén (szó szerint is, hiszen ez a felfedezés a kiállítás egyik utolsó egységében kapott helyet), vagyis a poénnal: bár MS mester kiléte kutatónemzedékek sokaságát foglalkoztatta hiába, az MS mester és kora című tárlaton választ kaphatunk a több évszázados kérdésre. Eszerint a csak monogramja alapján ismert festő valójában ... bécsi művész volt, akinek az ismert életrajzi adatai egységes pályaművé állnak össze azokkal az információkkal, amit MS mesterről tudunk. A megfejtés Endrődi Gábor művészettörténész, az ELTE BTK docense érdeme, aki a kiállítás egyik kurátora is Pattantyús Manga, Sarkadi Nagy Emese és Buzás Gergely mellett. A nevet szándékosan pontoztam ki: aki kíváncsi rá, megnézheti a kiállításon.

 

 

MS mester, akinek a legismertebb műve a selmecbányai Szent Katalin-templom főoltára, amelyet 1506-ban fejezett be, a késő középkori magyarországi festészet legnagyobb alakja volt. Ezen a tárlaton – az eredeti berendezést leszámítva – először szerepel együtt a hét táblakép, amelyeket különböző helyekről kellett kölcsönözni. A másfél tucatnyi kölcsönző intézménynek hála egyébként csaknem száz műtárgy: festmény és grafika, valamint dokumentumok, tárgyak, valamint térképek és makettek is láthatóak a tárlaton.

 

 

MS mester pályája 1490-től kezdődően nagyjából lefedi a Jagelló-kort, még ha „felfelé” kicsit ki is lóg belőle. Az ellentmondásos korszakot az első terem jeleníti meg: miközben a Mátyás király halálát követő másfél évtized még egyenes folytatásnak tűnik, s a hanyatlás csírái igazán az 1510-es évektől váltak szembeötlővé, a csaknem két emberöltőnyi időszak a művészet virágzását jelentette a Magyar Királyságban. Az átmenet fokozatos volt, hiszen míg kezdetben továbbra is a királyi megrendelések jelentették a művészet legfőbb mecenatúráját, addig másfél évtized után ez a tevékenység egyre inkább a gazdag főurak kezébe csúszott át. A művészeti megrendelések (akár képző- akár építőművészetről beszélünk) így ékesen tanúskodnak a királyi hatalom és cselekvőképesség hanyatlásának folyamatáról, ami megágyazott a középkori állam bukásának.

 

 

2025. április 9.