Múmiák a keresztbe épített templom alatt
1778-ban Migazzi váci püspök építtette a ma álló veresegyházi katolikus templomot. A nemrég elvégzett kutatás azonban román kori és gótikus falakat, sőt mumifikálódott holttesteket is talált.
![](/content/archeologia/210/w254/veresegyhaz02.jpg)
A település ugyanis sokkal régebbi, mint a templom látható stílusa sugallná – első fennmaradt említése Wereseghaz néven 1375-ből származik, Lázár diák 1510 és 1520 között készült térképén is szerepel, mint a gödöllői dombság északnyugati részének települése. A neve sokatmondó, s már a 14. században templomára, annak veres színére vonatkozott – vélhetően annak nemrég fel is tárt, vöröses színű kőből emelt falairól emlékezve meg.
Az okleveles említések azonban a dokumentumok nagyarányú pusztulása miatt nemigen nyújtanak hiteles képet egy-egy település valódi alapítási idejéről. Az első említés is csak azt bizonyítja, hogy az egyház, a plébánia már létezett a 14. század második felében. Árulkodóbb a korábbi templom szentélyének néhány héttel ezelőtt azonosított maradványa a mai sekrestyében: az egyenes záródású szentély inkább a 13. század emléke lehet, később nemigen építettek ilyeneket, így Veresegyház temploma már állhatott egy évszázaddal korábban a fennmaradt említéshez képest.
A középkori, keletelt templom bővítésére a 15. században kerülhetett sor. Ekkor nyugati irányban toldottak a hajóhoz, északra pedig egy nagyméretű, oldalkápolnát emeltek, nyilván a birtokos család temetkezésére. A török korban egy ideig a reformátusok használták az immár jobbára gótikus épületet, akik fakarzatot építettek a hajóba – a tartóoszlopok helyét a kutatásnak sikerült azonosítani.
![](/content/archeologia/210/w254/veresegyhaz06.jpg)
Egy emberöltővel később már kicsinek bizonyult az épület. Az ugyancsak tevékeny váci püspök(és korántsem mellesleg bécsi érsek), Migazzi Kristóf támogatásával részben elbontották a középkori templomot, s arra merőlegesen új épületet emeltek. Amit lehetett, azonban megtartottak: a korábbi szentélyből sekrestye lett, a hajó hajdani nyugati lezárása pedig a ma álló templom hajójának egyik falszakasza.
A veresegyházi templom feltárása a napokban újabb szakaszához érkezett, hiszen megkezdődött a középkori szentély falkutatása a sekrestyében. A teljes feltárás után születhet majd döntés arról, hogy miként mutassák be a középkori maradványokat.
-
A kardok után bemutatkoznak a reneszánsz szobortöredékek
2024-07-13 00:37:38 -
Nagykövesd: félidőben a várfeltárás, új kiállítás, új történet Vésztő-Mágoron
2024-07-10 17:07:01 -
Könyvismertető: A kard regénye
2024-06-30 12:56:54 -
Aquincum 130, az antik város mozaikjai, új múzeum születik Nyírbátorban
2024-06-30 12:20:03 -
Szolnok: megnyílt a látogatóközpont, képzőművészek Vaján, pálos szerzetesek a középkorban Zalában
2024-06-23 10:31:18 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
A kardok után bemutatkoznak a reneszánsz szobortöredékek
2024-07-13 00:37:38 -
Nagykövesd: félidőben a várfeltárás, új kiállítás, új történet Vésztő-Mágoron
2024-07-10 17:07:01 -
Könyvismertető: A kard regénye
2024-06-30 12:56:54 -
Aquincum 130, az antik város mozaikjai, új múzeum születik Nyírbátorban
2024-06-30 12:20:03 -
Szolnok: megnyílt a látogatóközpont, képzőművészek Vaján, pálos szerzetesek a középkorban Zalában
2024-06-23 10:31:18
-
A kardok után bemutatkoznak a reneszánsz szobortöredékek
2024-07-13 00:37:38 -
Benedetto da Maiano visegrádi oltára
2024-05-27 18:49:47 -
Bemutatták Benedetto oltárát Visegrádon
2024-05-27 18:26:37 -
Egy nap sem kellett és meglett a ferences templom
2024-04-09 07:52:35 -
Királyi nászút Visegrádon
2024-02-16 11:32:50