Múmiák a keresztbe épített templom alatt
1778-ban Migazzi váci püspök építtette a ma álló veresegyházi katolikus templomot. A nemrég elvégzett kutatás azonban román kori és gótikus falakat, sőt mumifikálódott holttesteket is talált.

A település ugyanis sokkal régebbi, mint a templom látható stílusa sugallná – első fennmaradt említése Wereseghaz néven 1375-ből származik, Lázár diák 1510 és 1520 között készült térképén is szerepel, mint a gödöllői dombság északnyugati részének települése. A neve sokatmondó, s már a 14. században templomára, annak veres színére vonatkozott – vélhetően annak nemrég fel is tárt, vöröses színű kőből emelt falairól emlékezve meg.
Az okleveles említések azonban a dokumentumok nagyarányú pusztulása miatt nemigen nyújtanak hiteles képet egy-egy település valódi alapítási idejéről. Az első említés is csak azt bizonyítja, hogy az egyház, a plébánia már létezett a 14. század második felében. Árulkodóbb a korábbi templom szentélyének néhány héttel ezelőtt azonosított maradványa a mai sekrestyében: az egyenes záródású szentély inkább a 13. század emléke lehet, később nemigen építettek ilyeneket, így Veresegyház temploma már állhatott egy évszázaddal korábban a fennmaradt említéshez képest.
A középkori, keletelt templom bővítésére a 15. században kerülhetett sor. Ekkor nyugati irányban toldottak a hajóhoz, északra pedig egy nagyméretű, oldalkápolnát emeltek, nyilván a birtokos család temetkezésére. A török korban egy ideig a reformátusok használták az immár jobbára gótikus épületet, akik fakarzatot építettek a hajóba – a tartóoszlopok helyét a kutatásnak sikerült azonosítani.

Egy emberöltővel később már kicsinek bizonyult az épület. Az ugyancsak tevékeny váci püspök(és korántsem mellesleg bécsi érsek), Migazzi Kristóf támogatásával részben elbontották a középkori templomot, s arra merőlegesen új épületet emeltek. Amit lehetett, azonban megtartottak: a korábbi szentélyből sekrestye lett, a hajó hajdani nyugati lezárása pedig a ma álló templom hajójának egyik falszakasza.
A veresegyházi templom feltárása a napokban újabb szakaszához érkezett, hiszen megkezdődött a középkori szentély falkutatása a sekrestyében. A teljes feltárás után születhet majd döntés arról, hogy miként mutassák be a középkori maradványokat.
-
Négy könyv, négy hős, egy történet
2025-07-21 12:14:51 -
Megmentésre vár a kánai apátság, muhi csata és a tatárjárás: a legújabb kutatások
2025-07-16 22:18:58 -
Egy olasz a Vármúzeumban, kortárs művészek a várkastélyban, régészetről nem csak régészeknek
2025-07-16 22:12:08 -
BTM: középkori falvak kutatása Budapest területén, Mohács: gyűlnek a leletek
2025-07-16 22:06:38 -
Közpark lehet Aquincum láthatatlan részéből, könyvek, hősök és a történelmi emlékezet
2025-07-16 22:00:14 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Négy könyv, négy hős, egy történet
2025-07-21 12:14:51 -
Megmentésre vár a kánai apátság, muhi csata és a tatárjárás: a legújabb kutatások
2025-07-16 22:18:58 -
Egy olasz a Vármúzeumban, kortárs művészek a várkastélyban, régészetről nem csak régészeknek
2025-07-16 22:12:08 -
BTM: középkori falvak kutatása Budapest területén, Mohács: gyűlnek a leletek
2025-07-16 22:06:38 -
Közpark lehet Aquincum láthatatlan részéből, könyvek, hősök és a történelmi emlékezet
2025-07-16 22:00:14
-
Korszakos eredményeket is hoztak tavaly a feltárások Visegrádon
2025-02-04 16:50:47 -
Széchenyi Ferenc Emlékérmet kapott Buzás Gergely
2024-12-19 18:47:20 -
Látható a páratlan reneszánsz szoborlelet
2024-12-17 09:32:22 -
A kardok után bemutatkoznak a reneszánsz szobortöredékek
2024-07-13 00:37:38 -
Benedetto da Maiano visegrádi oltára
2024-05-27 18:49:47