Múmiák a keresztbe épített templom alatt

Bár a ma látható templom jórészt a 18. század végéről származik, akkor épült mai (déli oldalon található) szentélye és északon a tornya, amelyen Migazzi váci püspök neve és címere látható, a késő barokk-copf építkezés csupán az eddigi utolsó fejezete volt a templom építéstörténetének.

A település ugyanis sokkal régebbi, mint a templom látható stílusa sugallná – első fennmaradt említése Wereseghaz néven 1375-ből származik, Lázár diák 1510 és 1520 között készült térképén is szerepel, mint a gödöllői dombság északnyugati részének települése. A neve sokatmondó, s már a 14. században templomára, annak veres színére vonatkozott – vélhetően annak nemrég fel is tárt, vöröses színű kőből emelt falairól emlékezve meg.

Az okleveles említések azonban a dokumentumok nagyarányú pusztulása miatt nemigen nyújtanak hiteles képet egy-egy település valódi alapítási idejéről. Az első említés is csak azt bizonyítja, hogy az egyház, a plébánia már létezett a 14. század második felében. Árulkodóbb a korábbi templom szentélyének néhány héttel ezelőtt azonosított maradványa a mai sekrestyében: az egyenes záródású szentély inkább a 13. század emléke lehet, később nemigen építettek ilyeneket, így Veresegyház temploma már állhatott egy évszázaddal korábban a fennmaradt említéshez képest.

A középkori, keletelt templom bővítésére a 15. században kerülhetett sor. Ekkor nyugati irányban toldottak a hajóhoz, északra pedig egy nagyméretű, oldalkápolnát emeltek, nyilván a birtokos család temetkezésére. A török korban egy ideig a reformátusok használták az immár jobbára gótikus épületet, akik fakarzatot építettek a hajóba – a tartóoszlopok helyét a kutatásnak sikerült azonosítani.

 

A 18. században visszakerült a katolikus gyülekezethez a templom, ám a ma ismert átépítése még váratott magára. A század közepén a korábbi sírkápolna visszakapta az eredeti rendeltetését, hiszen az abból kialakított kriptában a templom két plébánosát helyezték ha nem is örök, csak a 21. századi feltárásig tartó nyugalomra. A testek mumifikálódtak, jó állapotban maradt meg ruházatuk is. A két koporsó közül a később behelyezetten az 1761-es dátum volt olvasható.

Egy emberöltővel később már kicsinek bizonyult az épület. Az ugyancsak tevékeny váci püspök(és korántsem mellesleg bécsi érsek), Migazzi Kristóf támogatásával részben elbontották a középkori templomot, s arra merőlegesen új épületet emeltek. Amit lehetett, azonban megtartottak: a korábbi szentélyből sekrestye lett, a hajó hajdani nyugati lezárása pedig a ma álló templom hajójának egyik falszakasza.

A veresegyházi templom feltárása a napokban újabb szakaszához érkezett, hiszen megkezdődött a középkori szentély falkutatása a sekrestyében. A teljes feltárás után születhet majd döntés arról, hogy miként mutassák be a középkori maradványokat.