Salamon-torony: középkor a vasbeton fogságában
Magyarország legimpozánsabb középkori lakótornya a felújításra vár: bár az eltelt 750 évet aránylag jó állapotban vészelte át, a közelmúlt műemlékvédelmi beavatkozásai már-már jóvátehetetlen károkat is okoztak.


A tatárjárás után épült, hatszögletű alaprajzú torony korántsem meglepő módon létének első három évszázadát sérülés nélkül vészelte át. I. Károly korában királyi szálláshely is volt, s ennek megfelelően akkor átépítették, termeit válaszfalakkal tagolták, némelyiket beboltozták, udvarát várfalövvel körítették, a korábbi bejáratát is magasabbra helyezték, hogy a mellette lévő teraszról egy hídon át lehessen megközelíteni, vagyis elkülönítettek egy felső udvart a torony tövében haladó forgalomtól (a Budáról Esztergomba tartó országút egészen a 18. századig nem a parton, az akkor még sziklás, és járhatatlanul meredek dombok lábánál vezetett, hanem magasabban a dombok mögött, így átvágott a részben a völgy lezárására szolgáló alsóváron is, amelynek a Salamon-torony a központi eleme volt). Ezt az Anjou-kori bejáratot ma is láthatjuk egyébként, igaz, fatábla fedi, hiszen a meglehetősen bonyolult 14. századi építészeti megoldást félreértették a 20. századi rekonstrukció során és egy szinttel lejjebb építettek a toronyhoz egy ma már nagyon rossz állapotú vasbeton hidat, amely egy 13. századi ajtón át vezet a belső térbe.
A 15. század végén már leáldoztak a lakótorony legszebb napjai, hiszen reprezentatív funkcióját elvesztve raktározási célra használták. Védelemre azonban még megfelelt, ezért I. Ferdinánd tüzérei 1540-ben a város felől szétágyúzták azt a sarkát, ahol a szinteket összekapcsoló lépcső vezetett felfelé és így vékonyabbak voltak a falak.




A Salamon-tornyot üzemeltető Mátyás Király Múzeum már megtette az előkészületeket az épület rehabilitálására. A feladat sokkal nehezebb, mint egy középkori torony helyreállítása lenne, hiszen az elmúlt 150 év elrontott műemléki hozzátételei ma már kitörölhetetlenül rajta hagyták bélyegüket a tornyon, az általuk okozott pusztítások jóvátehetetlenek, és a hozzátételek lebonthatatlanok. Olyan megoldásokra van szükség, amelyek egyaránt megőrzik a torony középkori és "műemléki" részleteit is, műszakilag fenntarthatóak és megfelelnek a mai múzeumi funkciónak. Mai értelemben korszerűek, amint korszerűek voltak mind a korábbi beavatkozások is, ugyanakkor minél többet viszaadnak a középkori torony látványából és hangulatából. Hogy mindezt hogyan lehet megvalósítani, arról hamarosan a tervező építész fog beszámolni folyóiratunkban.
Ha azonban a tervezett felújítás elmarad, könnyen lehet, hogy hamarosan be kell zárni a tornyot a benne lévő kiállításokkal együtt, mert végképp életveszélyessé válik.
-
Támfalomlás az egri várban: okok és okozatok
2021-02-26 17:53:52 -
Jáki templom: falak és sírok nyomában, honfoglalókkal készülnek Nyíregyházán
2021-02-26 17:18:25 -
A sír nélküli és az idegen király
2021-02-21 11:25:55 -
Új emléktábla a kőtár bejáratában
2021-02-16 23:18:38 -
Rég eltűnt temetők és falvak a Csepel-szigeten, kincsleletek és kincset érő civilek
2021-02-16 23:04:37 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Támfalomlás az egri várban: okok és okozatok
2021-02-26 17:53:52 -
Jáki templom: falak és sírok nyomában, honfoglalókkal készülnek Nyíregyházán
2021-02-26 17:18:25 -
A sír nélküli és az idegen király
2021-02-21 11:25:55 -
Új emléktábla a kőtár bejáratában
2021-02-16 23:18:38 -
Rég eltűnt temetők és falvak a Csepel-szigeten, kincsleletek és kincset érő civilek
2021-02-16 23:04:37
-
Új emléktábla a kőtár bejáratában
2021-02-16 23:18:38 -
Sibrik-domb: megtekinthetőek lesznek az újonnan feltárt falak
2020-09-15 18:04:20 -
Folytatódik az ispáni vár feltárása
2020-08-02 09:25:55 -
Visegrádon a Mátyás király várai
2020-08-01 00:55:06 -
Árpád-házi királysírok: megjelent a könyv
2019-11-21 13:02:51