Simontornya évszázadai virtuálisan

Virtuális térben született újjá Magyarország egyik legszebb reneszánsz várkastélya a simontornyai vár. A műemlék közel nyolcszáz éves történetét bemutató kisfilm a legmodernebb technológiával, építészek, művészettörténészek, grafikusok közreműködésével készült. 

 

 

Simontornya vára a Sió szigetén épült fel 1280 körül. Építtetője és névadója Döröcske nembéli Simon ispán volt. A vár ekkor még mindössze egy nagy, négyszögletes toronyból, egy kapuházból és egy fallal övezett udvarból állt.

A 14. században az ország egyik leghatalmasabb családjának, az Anjouk hűséges báróinak, a Lackfiaknak a birtoka lett. Ebben az időben, a békés közállapotoknak köszönhetően már inkább kényelmes lakóhelyre volt szüksége a birtokosoknak, mint erődítményre, ezért a várudvarra, a keleti várfalhoz emeletes palotaszárnyat építettek.

Zsigmond király az ellene lázadó Lackfiaktól elvette a várat, amit ezután hívei: a Kanizsaiak, később Ozorai Pipó, majd a Garaiak birtokoltak. A Zsigmond király halálát követő polgárháborús korszak szükségessé tette a simontornyai vár megerősítését is: ekkor épült meg a külső várfal. A vár megrokkant régi tornyát viszont lebontották, a palotaszárny udvari homlokzata elé pedig gótikus loggiát építettek. Mátyás király korában a kihalt Garai család birtokai a királyra szálltak, aki Simontornyát feleségének, Beatrixnek adományozta. Miután Mátyás halálát követően az özvegy királyné hazatért Nápolyba, a várat II. Ulászló kedvelt hívének, Buzlay Mózesnek adta. A főajtónállómesteri és főkamarási méltóságot viselő báró 1500-ban megkapta a Simontornyai várat, amelyet saját rezidenciájává épített ki. A reneszánsz művészetet jól ismerő, művelt diplomata saját várát is az Itáliában látottakhoz hasonló sílusban akarta kialakítani.

Ehhez a közvetlen mintát Mátyás király és II. Ulászló budai palotaépítkezései jelentették számára. Mivel maga is a királyi udvar egyik főméltósága volt, könnyen megtehette, hogy a királynak Budán dolgozó olasz és dalmát kőfaragóknál rendelte meg a Simontornyára szánt reneszánsz loggiát, ajtó és ablakkereteket, kandallókat, boltozattartó gyámköveket, amelyekkel a régi palotaszárnyban, valamint a lakótoronyban és kaputoronyban kialakított lakosztályát díszítette.

Mint sok kortársa, Mózes is úgy vélekedett azonban, hogy az ókori Rómát utánzó reneszánsz stílus nem illik a kápolnához, így azt a várban ő is gótikus stílusban építtette fel. A mérműves ablakokkal áttört falú kicsiny kápolnát gazdag mintázatú csillagboltozattal fedték le. A kápolnához csatlakozó északi palotaszárny is gótikus stílusban épült. A szárny közepét elfoglaló kétszintes nagyterem alsó szintjét középpillérre támaszkodó gótikus boltozat fedte, a famennyezetes felső szintről pedig pompás zárterkély nyílott. A munka 1508-9 körül készült el, amit a reneszánsz kőfaragványokon fennmaradt feliratok tanúsítanak.

Ezt a gazdag történelmet mutatja be a szekszárdi Pazirik Kft. által, Európai Uniós TÁMOP turisztikai pályázat segítségével készített kisfilm. 

Mint Balogh András, a film rendezője elmondta, a virtuális rekonstrukció közel két éven át tartó munkával, mintegy féltucatnyi szakember közreműködésével valósult meg:

- Bár az elmúlt években szerencsére egyre több virtuális rekonstrukció készült magyarországi műemlékekről, így várakról is, a most befejezett munkához hasonló részletességű és szakmailag is hiteles alkotás korábban még nem született. Ehhez a téma legjobb szakaértőit vontuk be a munkába, figyelembe vettük a vár történetéhez rendelkezésre álló összes régészeti, művészettörténeti adatot. A legbüszkébbek a 16. századi reneszánsz kastély szinte teljesen elpusztult belső berendezésnek rekonstrukciójára vagyunk, hiszen ezekkel a bútorokkal, színes fali kárpitokkal válik az épület igazán élővé, szinte kézzelfoghatóvá. 

A filmet nem csak a vár látogatói, hanem mindenki számára elérhetővé teszik a Youtoube-on, bízva abban, hogy így az minél szélesebb körhöz, különösen a történelmet tanuló diákokhoz is eljut. 

 

Itt megnézhető: http://www.youtube.com/watch?v=KThFILohdJ8