Szekszárd: egy hipotézis nyomában
Avagy a szekszárdi vármegyeháza északi épülettömbjében folytatott feltárások eredményei. Petkes Zsolt tanulmánya.


A hódoltságot követően a bencés szerzetesek már nem telepedtek vissza a városba, a templom azonban megújult, s a régi monostorépületek helyett, azok helyén, a maradványokat felhasználva a 18. században újak épültek. 1783-ban Tolna megye rendjei vásárolták meg az épületegyüttest az új vármegyeháza kialakításához.
Az 1794. augusztus 7-i nagy tűzvészben a leromlott állapotú templom és a monostor déli épülettömbjéből kialakított Vármegyeháza épülete is leégett. A tűzvészt követő helyreállítás során szinte azonnal felmerült a bővítésének terve, így a templom maradványait elbontották, lehetőséget adva a középület északi irányú bővítésére.
Az elkövetkező évtizedekben több terv is született. Az egymástól eltérő elképzeléseket Pollack Mihály öntötte egységes formába, kialakítva ezzel az épület jellegzetes klasszicista formáját. Annak ellenére, hogy a Vármegyeháza kiépítésével a felszínről eltűntek a bencés monostor maradványai, nem merült feledésbe I. Béla király temetkezési helye.
Folytatás a csatolt tanulmányban
-
Megnyílt a Visegrád harcosai
2022-05-08 11:57:50 -
Tatárrá lett magyarok és egy titkos háború
2022-04-19 10:41:30 -
Történelmet formáló városok: a középkortól a török korig
2022-04-17 16:38:47 -
Történelmet formáló városok: a Karolingoktól az Árpádokig
2022-04-14 23:16:51 -
Történelmet formáló városok: a kezdetektől az avarokig
2022-04-12 14:11:07 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Megnyílt a Visegrád harcosai
2022-05-08 11:57:50 -
Tatárrá lett magyarok és egy titkos háború
2022-04-19 10:41:30 -
Történelmet formáló városok: a középkortól a török korig
2022-04-17 16:38:47 -
Történelmet formáló városok: a Karolingoktól az Árpádokig
2022-04-14 23:16:51 -
Történelmet formáló városok: a kezdetektől az avarokig
2022-04-12 14:11:07