Szerkezetkész Rákóczi György ágyúöntő műhelye
A teljes méretében rekonstruált bronzolvasztó kemence és a fúróberendezés lesz vélhetően a legfőbb látványossága I. Rákóczi György sárospataki ágyúöntő műhelyének.


A sárospataki vár kertjében álló épület csupa üveg homlokzata egyelőre megosztja a látogatókat, ám hosszú távú sikere borítékolható, hiszen a a világos térben látványosan tárulnak fel a megmaradt alapfalak, s lesz elég hely a bronzöntés és az ágyúkészítés menetét bemutató rekonstrukciónak és az egy az egyhez léptékű makettnek is. A bronzolvasztó kemencét teljes métetében építik újjá, le lehet majd menni a tűztérbe is és felépítik azt az állvány- és csigarendszert is, amellyel a frissen öntött csöveket fúrták, valamint a dőróberendezést is. A grandiózus szemléltető eszközöket a helyszínen feltárt leleteket is bemutató kiállítás és multimédiás tartalmak egészítik majd ki.
I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyének feltárása 2006-ban kezdődött el. A kutatók az írásos emlékek alapján keresték a kora újkori üzem maradványait, s a feltárás előtt geofizikai méréseket végeztek, amelyek kirajzolták a föld alatti falmaradványok helyét. A műhely alapfalai helyenként alig egy arasznyira voltak a park pázsitja alatt.
Az ágyúöntő műhelyt – amely a kora újkor egyetlen ilyen emléke Magyarországon – I. Rákóczi György alapította. Bár a most látható falak kiépítésére csak 1631-ben került sor, a szakemberek a kisebb maradványok alapján valószínűsítik, hogy a területen már a Lorántffy Zsuzsannával 1616-ban kötött házassága után röviddel iparosításba fogott.


Az ágyúöntő műhely azonban nem élte túl a fejedelmet. Miután 1648 októberében meghalt, gyakorlatilag elsorvadt az üzem. Özvegye inkább a tudománnyal, tanítással törődött, így a század közepén a gyár már csak vegetált.
1672-ban tűzvész pusztított Sárospatakon, ami megpecsételte a műhely sorsát is. A járószint feletti falait visszabontották, a helyét elegyengették – a teresítéssel felszámolva a középkori Patak hajdani főutcájának a vár előtti szakaszát.
„Ez a megsemmisülés mentette meg végül is a műhelyt, hiszen így mentesült a későbbi átépítésektől, vagyis valóban a 17. század közepi állapotokat láthatja most a látogató” - jelentette ki Ringer István régész, a feltárás vezetője. „Valódi ritkaság az épségben megmaradt hatalmas lángkemence, amelynél a falak és a tűztér működésének értelmezéséhez itáliai ágyúöntő mesterek 17. századból fennmaradt leírásait kellett tanulmányoznunk.”
-
Plombák a Sibrik-dombról
2023-01-15 13:29:15 -
Parázstartó búra Visegrádról
2023-01-11 17:16:14 -
BTM: könyv és kiállítás, Visegrád: most is vár a palota, megjelent az Árpádok országa
2023-01-11 10:03:03 -
Avar temető részletét tárták fel, új könyv a mohácsi csatáról, keresik a láthatatlan templomokat
2022-12-27 09:21:48 -
Könyvismertető: Mohács szimfónia
2022-12-23 09:55:08 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Plombák a Sibrik-dombról
2023-01-15 13:29:15 -
Parázstartó búra Visegrádról
2023-01-11 17:16:14 -
BTM: könyv és kiállítás, Visegrád: most is vár a palota, megjelent az Árpádok országa
2023-01-11 10:03:03 -
Avar temető részletét tárták fel, új könyv a mohácsi csatáról, keresik a láthatatlan templomokat
2022-12-27 09:21:48 -
Könyvismertető: Mohács szimfónia
2022-12-23 09:55:08