Szerkezetkész Rákóczi György ágyúöntő műhelye
A teljes méretében rekonstruált bronzolvasztó kemence és a fúróberendezés lesz vélhetően a legfőbb látványossága I. Rákóczi György sárospataki ágyúöntő műhelyének.
![](/content/archeologia/241/w590/agyu01.jpg)
![](/content/archeologia/241/w254/agyu02.jpg)
A sárospataki vár kertjében álló épület csupa üveg homlokzata egyelőre megosztja a látogatókat, ám hosszú távú sikere borítékolható, hiszen a a világos térben látványosan tárulnak fel a megmaradt alapfalak, s lesz elég hely a bronzöntés és az ágyúkészítés menetét bemutató rekonstrukciónak és az egy az egyhez léptékű makettnek is. A bronzolvasztó kemencét teljes métetében építik újjá, le lehet majd menni a tűztérbe is és felépítik azt az állvány- és csigarendszert is, amellyel a frissen öntött csöveket fúrták, valamint a dőróberendezést is. A grandiózus szemléltető eszközöket a helyszínen feltárt leleteket is bemutató kiállítás és multimédiás tartalmak egészítik majd ki.
I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyének feltárása 2006-ban kezdődött el. A kutatók az írásos emlékek alapján keresték a kora újkori üzem maradványait, s a feltárás előtt geofizikai méréseket végeztek, amelyek kirajzolták a föld alatti falmaradványok helyét. A műhely alapfalai helyenként alig egy arasznyira voltak a park pázsitja alatt.
Az ágyúöntő műhelyt – amely a kora újkor egyetlen ilyen emléke Magyarországon – I. Rákóczi György alapította. Bár a most látható falak kiépítésére csak 1631-ben került sor, a szakemberek a kisebb maradványok alapján valószínűsítik, hogy a területen már a Lorántffy Zsuzsannával 1616-ban kötött házassága után röviddel iparosításba fogott.
![](/content/archeologia/241/w590/agyu03.jpg)
![](/content/archeologia/241/w254/agyu08.jpg)
Az ágyúöntő műhely azonban nem élte túl a fejedelmet. Miután 1648 októberében meghalt, gyakorlatilag elsorvadt az üzem. Özvegye inkább a tudománnyal, tanítással törődött, így a század közepén a gyár már csak vegetált.
1672-ban tűzvész pusztított Sárospatakon, ami megpecsételte a műhely sorsát is. A járószint feletti falait visszabontották, a helyét elegyengették – a teresítéssel felszámolva a középkori Patak hajdani főutcájának a vár előtti szakaszát.
„Ez a megsemmisülés mentette meg végül is a műhelyt, hiszen így mentesült a későbbi átépítésektől, vagyis valóban a 17. század közepi állapotokat láthatja most a látogató” - jelentette ki Ringer István régész, a feltárás vezetője. „Valódi ritkaság az épségben megmaradt hatalmas lángkemence, amelynél a falak és a tűztér működésének értelmezéséhez itáliai ágyúöntő mesterek 17. századból fennmaradt leírásait kellett tanulmányoznunk.”
-
Befejeződött a templom feltárása Almád monostorán
2024-07-21 18:03:22 -
Közösen a várfalakért Cserépváron, Csákberény újabb avar temetője, kardok és szobrok Visegrádon
2024-07-21 17:51:01 -
Éremkincsek Szarvason, Munkácsy-kiállítás Szegeden, megmutatják az avarokat Kecskeméten
2024-07-21 17:44:32 -
A kardok után bemutatkoznak a reneszánsz szobortöredékek
2024-07-13 00:37:38 -
Nagykövesd: félidőben a várfeltárás, új kiállítás, új történet Vésztő-Mágoron
2024-07-10 17:07:01 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Befejeződött a templom feltárása Almád monostorán
2024-07-21 18:03:22 -
Közösen a várfalakért Cserépváron, Csákberény újabb avar temetője, kardok és szobrok Visegrádon
2024-07-21 17:51:01 -
Éremkincsek Szarvason, Munkácsy-kiállítás Szegeden, megmutatják az avarokat Kecskeméten
2024-07-21 17:44:32 -
A kardok után bemutatkoznak a reneszánsz szobortöredékek
2024-07-13 00:37:38 -
Nagykövesd: félidőben a várfeltárás, új kiállítás, új történet Vésztő-Mágoron
2024-07-10 17:07:01
-
A kardok után bemutatkoznak a reneszánsz szobortöredékek
2024-07-13 00:37:38 -
Benedetto da Maiano visegrádi oltára
2024-05-27 18:49:47 -
Bemutatták Benedetto oltárát Visegrádon
2024-05-27 18:26:37 -
Egy nap sem kellett és meglett a ferences templom
2024-04-09 07:52:35 -
Királyi nászút Visegrádon
2024-02-16 11:32:50