Szerkezetkész Rákóczi György ágyúöntő műhelye
A teljes méretében rekonstruált bronzolvasztó kemence és a fúróberendezés lesz vélhetően a legfőbb látványossága I. Rákóczi György sárospataki ágyúöntő műhelyének.


A sárospataki vár kertjében álló épület csupa üveg homlokzata egyelőre megosztja a látogatókat, ám hosszú távú sikere borítékolható, hiszen a a világos térben látványosan tárulnak fel a megmaradt alapfalak, s lesz elég hely a bronzöntés és az ágyúkészítés menetét bemutató rekonstrukciónak és az egy az egyhez léptékű makettnek is. A bronzolvasztó kemencét teljes métetében építik újjá, le lehet majd menni a tűztérbe is és felépítik azt az állvány- és csigarendszert is, amellyel a frissen öntött csöveket fúrták, valamint a dőróberendezést is. A grandiózus szemléltető eszközöket a helyszínen feltárt leleteket is bemutató kiállítás és multimédiás tartalmak egészítik majd ki.
I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyének feltárása 2006-ban kezdődött el. A kutatók az írásos emlékek alapján keresték a kora újkori üzem maradványait, s a feltárás előtt geofizikai méréseket végeztek, amelyek kirajzolták a föld alatti falmaradványok helyét. A műhely alapfalai helyenként alig egy arasznyira voltak a park pázsitja alatt.
Az ágyúöntő műhelyt – amely a kora újkor egyetlen ilyen emléke Magyarországon – I. Rákóczi György alapította. Bár a most látható falak kiépítésére csak 1631-ben került sor, a szakemberek a kisebb maradványok alapján valószínűsítik, hogy a területen már a Lorántffy Zsuzsannával 1616-ban kötött házassága után röviddel iparosításba fogott.


Az ágyúöntő műhely azonban nem élte túl a fejedelmet. Miután 1648 októberében meghalt, gyakorlatilag elsorvadt az üzem. Özvegye inkább a tudománnyal, tanítással törődött, így a század közepén a gyár már csak vegetált.
1672-ban tűzvész pusztított Sárospatakon, ami megpecsételte a műhely sorsát is. A járószint feletti falait visszabontották, a helyét elegyengették – a teresítéssel felszámolva a középkori Patak hajdani főutcájának a vár előtti szakaszát.
„Ez a megsemmisülés mentette meg végül is a műhelyt, hiszen így mentesült a későbbi átépítésektől, vagyis valóban a 17. század közepi állapotokat láthatja most a látogató” - jelentette ki Ringer István régész, a feltárás vezetője. „Valódi ritkaság az épségben megmaradt hatalmas lángkemence, amelynél a falak és a tűztér működésének értelmezéséhez itáliai ágyúöntő mesterek 17. századból fennmaradt leírásait kellett tanulmányoznunk.”
-
A vonyarcvashegyi Szent Mihály kápolna régészeti kutatása
2021-04-14 23:36:10 -
Felújításra vár a győri Apátúr ház, az avaroktól a török korig lakták a Tisza-parti falut
2021-04-14 22:03:21 -
Margit körút: véget ért a feltárás, múzeumok a járvány után, BTM: a felszínen kutatnak
2021-04-10 21:32:01 -
Avar kortól lakott középkori falut tárnak fel
2021-03-21 21:58:51 -
Mi a baj a diósgyőri vár helyreállításának II. ütemével?
2021-03-12 23:38:48 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
A vonyarcvashegyi Szent Mihály kápolna régészeti kutatása
2021-04-14 23:36:10 -
Felújításra vár a győri Apátúr ház, az avaroktól a török korig lakták a Tisza-parti falut
2021-04-14 22:03:21 -
Margit körút: véget ért a feltárás, múzeumok a járvány után, BTM: a felszínen kutatnak
2021-04-10 21:32:01 -
Avar kortól lakott középkori falut tárnak fel
2021-03-21 21:58:51 -
Mi a baj a diósgyőri vár helyreállításának II. ütemével?
2021-03-12 23:38:48
-
Új emléktábla a kőtár bejáratában
2021-02-16 23:18:38 -
Sibrik-domb: megtekinthetőek lesznek az újonnan feltárt falak
2020-09-15 18:04:20 -
Folytatódik az ispáni vár feltárása
2020-08-02 09:25:55 -
Visegrádon a Mátyás király várai
2020-08-01 00:55:06 -
Árpád-házi királysírok: megjelent a könyv
2019-11-21 13:02:51