Tomajmonostora: végéhez közelít az idei feltárás

Az egykori bencés apátsági templom maradványainak több részletét is sikerült azonosítani a Nemzeti Régészeti Intézet feltáró munkája során, amelyet a hajdani nemzetségi monostor területén folytattak Tomajmonostora határában - adta hírül az NRI Régészeti Hírügynöksége.

 

 

Tavaly geofizikai mérésekkel is igazolták a terepbejárások után (amelyek során szórványként kő- és téglatöredékek, valamint apró leletek kerültek elő), hogy a mai Tomajmonostora határában egy kiemelkedésen komoly egyházi épület maradványai találhatók. Ez az eredmény összhangban volt azzal a mai napig élő helyi szájhagyománnyal, hogy a dombon állt egykor a településnek is nevet adó monostor, amelyet a Tomaj-nemzetség alapított, feltehetően a 12. században. Magának Tomajmonostorának az első említése egyébként 1340-ből ismert, de ekkor az apátság már évszázadok óta működhetett.

 

 

A geofizikai mérések egy háromhajós, a lébényi templomhoz hasonlító komoly templom formáját rajzolták ki, az épület északnyugati részén pedig egy rotundát mutattak – mondta el a Régészeti Hírügynökségnek Dr. Virágos Gábor régész, a nemrég kezdődött ásatás-, illetve a Nemzeti Régészeti Intézet vezetője. Hozzátette: több szelvényt is nyitottak, amelyek igazolták a falak helyét, azonban elsőre csak a rotunda egyik részén sikerült az alapozást azonosítaniuk. Ezt követően azonban a monostor templom északi, másfél méter széles zárófalának a csaknem egy méter mély alapozási falát is megtalálták. Az eddigi felületek kutatása azt az eredményt hozta, hogy a templom építőanyagát többnyire kitermelték, az árkok pedig építőanyag-törmelékkel töltődtek fel, ám néhol igen masszív falazatok is megmaradtak. A tégla- és kő töredékeken kívül nagyon sok szórvány embercsont is előkerült, amelyek arról tanúskodnak, hogy alaposan feldúlták a múltban a területet.

 

 

A Nemzeti Régészeti Intézet helyi kezdeményezésre, a tiszaszentimrei református lelkész, Fodor Gusztáv megkeresésére indította 2022-ben azt a regionális régészeti topográfiai programot, amelynek a legígéretesebb eleme – a geofizikai mérések alapján – a Tomajmonostora határában lévő bencés monostor maradványa. A munka során összesen öt település teljes régészeti topográfiai kutatását is elvégzik az NRI szakemberei, így az egykori nemzetségi monostor teljes környezetével – utakkal, patakokkal, gazdasági épületekkel, falvakkal – együtt lesz értelmezhető.

A feltárás jelenlegi szakaszában még korai mindent pontosan periodizálni, az azonban már most látható, hogy a rotunda falát részben elmetszették az új apátsági templom építésekor, így a két épület feltételezhetően nem állt egymás mellett egy időben – mondta Dr. Virágos Gábor. A területen talált melléklet nélküli temetkezések még hatvan méterre is kerülnek elő a templomtól, de a kutatás a jelen fázisában még nem derített fényt az egykori település elhelyezkedésére és a dombon lévő temetőt sem sikerült lehatárolni. Ezt a munkát ugyanis nehezíti, hogy a sírok nem jelentkeznek a felszínen folttal, így csak a bontómunka során kerülnek napvilágra a csontok.

 

 

A monostornak helyet adó domb a középkor folyamán lényegesen magasabb volt, azonban sok tíz centit, de akár egy métert is letermelhetett róla az intenzív mezőgazdasági művelés. A megnyitott szondák oldalfalán jól megfigyelhető, hogy teli van tégla- és kőtörmelékkel az egész terület. Sajnos a jelenség szinte általánosnak mondható Magyarország területén, a tapasztalatok szerint minden évben egy centiméterrel mélyebbre szántanak művelés során az ekék. Nem kell tehát különösebb matematikai számítás hozzá, hogy nyilvánvaló legyen, kevesebb mint egy emberöltő alatt szinte nyomtalanul el fog tűnni a magyarországi középkor számos, még ismeretlen emléke a talajművelés során a Kárpát-medencében.