Visszakapja Csongrád az elveszett várát

A Tisza-parti város régóta keresett „Feketevárát” intézmények közti együttműködés keretében azonosították a kutatók a jelenlegi belváros keleti részén. A felfedezés csak az első lépése a földvár jövőbeli megismerésének.

 

 

A csongrádi Feketevárat elsőként Anonymus említette Gesta Hungarorum című, a 12-13. század fordulóján kelt művében. III. Béla király névtelen jegyzője úgy tudta, hogy a földvárat – amely a magyar államalapítás után ispánsági székhely, vagyis a vármegye irányító központja lett – még a bolgárok építették, miután legyőzték az avarokat. Erre ugyan nincs bizonyíték, ám az biztos, hogy Csongrád neve a szláv-bolgár „fekete vár” szókapcsolatból ered. A vár maga föld-favár volt, vagyis a területét magas földsánc védte, külső oldalán árokkal, a tetején fából készült erődítéssel. Ez a fajta védekezési mód évezredeken át, a bronzkortól kezdve elterjedt volt a hatékonysága miatt.

A csongrádi földvár valószínűleg a tatárjárás során súlyosan megsérült, így már nem állították helyre, a területét pedig elkezdték beépíteni. A török időkben ugyan épült egy palánkvár a településen, azt azonban nem ennek a helyén létesítették. Bár a Feketevár a felszínen látható módon már évszázadokkal ezelőtt elenyészett, az emléke fennmaradt, már csak a városéval megegyező neve miatt is. Több kutató is nekifogott, hogy megkeresse, ám eddig rendre kudarcot vallottak, Csongrád városának földje megőrizte a titkát.

Így volt ez a tavalyi év őszéig, amikor a csongrádi Tari László Múzeum a Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékével együttműködve geofizikai kutatásba kezdett a földvár feltételezett helyén. Ehhez csatlakozott a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete (MNM NRI), amely LIDAR felmérést folytatott a területen. A LIDAR egy lézer alapú távérzékelő rendszer, amely képes kimutatni a kisebb, szemmel nem érzékelhető terepegyenetlenségeket is, úgy, hogy kiszűrhető a növényzet és akár az építmények zavaró hatása. Ezzel a módszerrel bukkantak rá sorra az elmúlt egy évtizedben a közép-amerikai indián civilizációk elveszett városaira is a hondurasi és guatemalai dzsungelben.

 

 

A lézeres távérzékelés, ami segítette a maja épületek és utak megtalálását, Csongrádon is jelesre vizsgázott: sikerült lehatárolni az egykori Feketevárat a Baross Gábor rakpart – Bökény Alj út – Ék utca háromszögben. Az utcaszerkezet és a beépítés egyébként a mai napig őrzi a földvár jellegzetes alakját – számolt be róla Dr. Szalontai Csaba régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete Tartalomfejlesztési Igazgatóságának osztályvezetője az eredmények bemutatására április 18-án rendezett sajtótájékoztatón. Az eseményen Bedő Tamás, Csongrád polgármestere – aki maga is akkor értesült a kutatás eredményeiről – örömét fejezte ki, hogy a város identitásának legfontosabb elemét, az eddig csak az emlékezetben élő Feketevárat a régészetnek köszönhetően megismerhetjük. Mint mondta, az önkormányzat kiemelt feladatának tekinti, hogy a jövőben is támogassa a kutatást.

Dr. Gyöngyössy Orsolya, a Tari László Múzeum igazgatóhelyettese a Feketevár népi emlékezetben való továbbélését idézte fel, azt, hogy a több száz éve elveszett vár miként maradt meg a mesék, mítoszok világában. Borsódi Martin, az intézmény régésze beszámolt az eddigi roncsolásmentes kutatások, illetve régészeti feltárások történetéről a belváros területén, hangsúlyozva, hogy ezek eddig még nem hoztak pozitív eredményeket.

 

 

Az intézmények közti együttműködés tehát elérte az első sikert, azonban az azonosítás még csak az első lépés a Feketevár titkainak megfejtése során. A Tari László Múzeum és az MNM NRI a közeljövőben folytatja a roncsolásmentes kutatást a földvár területén, s ha lehetőség nyílik rá, régészeti feltárásokat is fognak végezni. A cél, hogy leletanyaggal is igazolják a földvár történetét, ami már csak azért is fontos, mert elképzelhető, hogy az egykori ispánsági központ előzménye tulajdonképpen egy, még a bronzkorból származó földvár. Erre, s a bolgár jelenlétre is igyekeznek majd régészeti bizonyítékokat gyűjteni a közös kutatás során. Ehhez kapcsolódik egy bővebb kutatási projekt is, amely a bolgárok 9. századi alföldi jelenlétének régészeti nyomait, bizonyítékait deríti fel és gyűjti össze.

 

2023. 04. 19.