14. századi kályhaszemek Visegrád-Ágasház területéről
A kályhaszemekből álló fűtőberendezés a 13. század folyamán alakult ki Svájc területén. A szemeskályha megjelenése jelentős változásokat eredményezett a lakáskultúrában.

Az agyagkemencék oldalába kezdetben különböző cserépedényeket építhettek be, így növelve a fűtőfelületet. A magyarországi leletanyagból hiányoznak a kezdeti edény és kályhaszem közötti átmeneti formák. Később már külön erre a célra korongolt kályhaszemeket illesztettek be a kemence falába. Ezek az új típusú berendezések nagyobb fűtőfelületükkel több meleget biztosítottak és megoldották a füsttelenítés problémáját is. A szemeskályhák fűtőnyílását általában a szomszéd helyiségben helyezték el. Magyarországon a királyi udvarban és annak környezetében jelent meg először ez a típusú fűtési forma, így Visegrádon is már a 14. század első felében számolhatunk szemeskályhákkal. Az Ágasház területéről 4 külön típusba sorolható kályhaszemek töredékei kerültek elő.
A leletek és az objektumok értékelése alapján a lelőhelyet a 14. század második felében kezdték használni és a 14-15. század fordulóján hagyták fel. Ebben a korszakban Visegrád városa két külön egységre tagolódott, a német és a magyar városrészre. Délen feküdt a magyar városrész, a királyi palota területén, és/vagy attól északra pedig a német városrész. A magyar város és a királyi palota közti közel 500 méteres szakasz kevésbé kutatott. Ennek a szakasznak a királyi palotához közelebb eső részén, a Duna-part mellett helyezkedik el a vizsgált lelőhely. Az írott források arra is rámutatnak, hogy a város és a királyi kúria egy időben történő fejlődésével számolhatunk. Így a vizsgált lelőhely feltételezhetően az egyik városrészhez tartozhatott. A magyar és a német városrész tényleges kiterjedése egyelőre még ismeretlen, így azt sem lehet eldönteni, hogy Visegrád – Ágasház lelőhely a 14. században melyik városrész területén feküdt. Az azonban biztos, hogy a vizsgált terület a városon belül helyezkedett el.
A lelőhelyen előkerült leletanyag feldolgozása folyamatban van, melynek egyik állomása volt az alább ismertetésre kerülő kályhaszemek értékelése is. Részletek Bárdi Bogáta: 14. századi kályhaszemek Visegrád-Ágasház területéről című tanulmányában.
-
Kiállítás is nyílt a Szent György lovagrendre emlékezve
2026-04-26 01:05:32 -
Visegrád műemlékeinek múltja, jelene és jövője
2026-04-20 09:12:16 -
Nekünk tényleg Mohács kell?
2026-04-11 10:06:29 -
Kastélyokról Gyulán, BTM: helytartói palota a Hajógyári szigeten, avar temetők Szegeden
2026-04-11 09:29:57 -
Nagy Lajos emlékezete, Nagykanizsa múzeuma, egy hajdúváros emlékei és egy avar kovács
2026-04-11 09:14:09 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Kiállítás is nyílt a Szent György lovagrendre emlékezve
2026-04-26 01:05:32 -
Visegrád műemlékeinek múltja, jelene és jövője
2026-04-20 09:12:16 -
Nekünk tényleg Mohács kell?
2026-04-11 10:06:29 -
Kastélyokról Gyulán, BTM: helytartói palota a Hajógyári szigeten, avar temetők Szegeden
2026-04-11 09:29:57 -
Nagy Lajos emlékezete, Nagykanizsa múzeuma, egy hajdúváros emlékei és egy avar kovács
2026-04-11 09:14:09
-
Kiállítás is nyílt a Szent György lovagrendre emlékezve
2026-04-26 01:05:32 -
Visegrád műemlékeinek múltja, jelene és jövője
2026-04-20 09:12:16 -
Nagy Lajos 700: konferencia Visegrádon
2026-03-21 08:41:46 -
Nagy Lajos 700: kiállítás és konferencia a Nemzeti Múzeumban
2026-03-06 06:42:51 -
Nagy Lajos 700: a nápolyi kapcsolat
2026-02-17 18:32:03
