14. századi kályhaszemek Visegrád-Ágasház területéről
A kályhaszemekből álló fűtőberendezés a 13. század folyamán alakult ki Svájc területén. A szemeskályha megjelenése jelentős változásokat eredményezett a lakáskultúrában.

Az agyagkemencék oldalába kezdetben különböző cserépedényeket építhettek be, így növelve a fűtőfelületet. A magyarországi leletanyagból hiányoznak a kezdeti edény és kályhaszem közötti átmeneti formák. Később már külön erre a célra korongolt kályhaszemeket illesztettek be a kemence falába. Ezek az új típusú berendezések nagyobb fűtőfelületükkel több meleget biztosítottak és megoldották a füsttelenítés problémáját is. A szemeskályhák fűtőnyílását általában a szomszéd helyiségben helyezték el. Magyarországon a királyi udvarban és annak környezetében jelent meg először ez a típusú fűtési forma, így Visegrádon is már a 14. század első felében számolhatunk szemeskályhákkal. Az Ágasház területéről 4 külön típusba sorolható kályhaszemek töredékei kerültek elő.
A leletek és az objektumok értékelése alapján a lelőhelyet a 14. század második felében kezdték használni és a 14-15. század fordulóján hagyták fel. Ebben a korszakban Visegrád városa két külön egységre tagolódott, a német és a magyar városrészre. Délen feküdt a magyar városrész, a királyi palota területén, és/vagy attól északra pedig a német városrész. A magyar város és a királyi palota közti közel 500 méteres szakasz kevésbé kutatott. Ennek a szakasznak a királyi palotához közelebb eső részén, a Duna-part mellett helyezkedik el a vizsgált lelőhely. Az írott források arra is rámutatnak, hogy a város és a királyi kúria egy időben történő fejlődésével számolhatunk. Így a vizsgált lelőhely feltételezhetően az egyik városrészhez tartozhatott. A magyar és a német városrész tényleges kiterjedése egyelőre még ismeretlen, így azt sem lehet eldönteni, hogy Visegrád – Ágasház lelőhely a 14. században melyik városrész területén feküdt. Az azonban biztos, hogy a vizsgált terület a városon belül helyezkedett el.
A lelőhelyen előkerült leletanyag feldolgozása folyamatban van, melynek egyik állomása volt az alább ismertetésre kerülő kályhaszemek értékelése is. Részletek Bárdi Bogáta: 14. századi kályhaszemek Visegrád-Ágasház területéről című tanulmányában.
-
Nagy Lajos 700: a nápolyi kapcsolat
2026-02-17 18:32:03 -
Visegrád: hétszáz éve született Nagy Lajos király, Budavár története: újabb kötet
2026-02-17 13:03:54 -
Célegyenesben a mohácsi kutatás, elkezdődött a pusztamaróti, Szolnok: aszályrégészet
2026-02-17 12:56:24 -
Vizsgálják az akasztói honfoglaló temetkezéseket, könyvek a királyi bazilikáról
2026-02-17 12:46:54 -
Berzence: folytatják a vár feltárását, BTM: állatcsontok Kánáról, világhírű lett az avar szablya
2026-02-17 12:10:21 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Nagy Lajos 700: a nápolyi kapcsolat
2026-02-17 18:32:03 -
Visegrád: hétszáz éve született Nagy Lajos király, Budavár története: újabb kötet
2026-02-17 13:03:54 -
Célegyenesben a mohácsi kutatás, elkezdődött a pusztamaróti, Szolnok: aszályrégészet
2026-02-17 12:56:24 -
Vizsgálják az akasztói honfoglaló temetkezéseket, könyvek a királyi bazilikáról
2026-02-17 12:46:54 -
Berzence: folytatják a vár feltárását, BTM: állatcsontok Kánáról, világhírű lett az avar szablya
2026-02-17 12:10:21
-
Nagy Lajos 700: a nápolyi kapcsolat
2026-02-17 18:32:03 -
Korszakos eredményeket is hoztak tavaly a feltárások Visegrádon
2025-02-04 16:50:47 -
Széchenyi Ferenc Emlékérmet kapott Buzás Gergely
2024-12-19 18:47:20 -
Látható a páratlan reneszánsz szoborlelet
2024-12-17 09:32:22 -
A kardok után bemutatkoznak a reneszánsz szobortöredékek
2024-07-13 00:37:38
