Almádi monostor: Árpád-kori könyvveret került elő

Árpád-kori, aranyozott könyvveretet találtak az almádi monostornál folyó feltárás során a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete közösségi régészeti programjában résztvevő önkéntesei – számolt be róla a Régészeti Hírügynökség.

 

 

Egy hétig folyt az idei feltárás a monostorapáti határában található almádi monostorban Buzás Gergely régész-művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma igazgatója vezetésével, a múzeum munkatársaival, együttműködésben a többi közt a Nemzeti Régészeti Intézet közösségi régészeti programjában résztvevő önkéntesekkel. Az Atyusz nemzetség által a 12. században alapított bencés monostor háromhajós bazilikájának a feltárására tavaly került sor. Idén elsősorban a 18-19. századi kincskeresők által másodlagosan elföldelt, előzőleg a templom kriptájából eltávolított emberi maradványok összegyűjtése volt a feladat, de az egyik mellékoltár előtt egy, az 1540-es évekből – tehát a kolostor fennállásának utolsó éveiből – származó családi sírcsoport is előkerült. 

 

 

A csontmaradványok kibontása mellett fémkeresővel vizsgálták át a kitermelt földet és a kolostor környezetét az önkéntesek, akik több középkori érme és más fémleletek mellett egy 13. századra keltezhető könyvveretre bukkantak. Az aranyozott ezüst veret egy kódex, feltehetően egy evangeliárium borítójának bal felső sarkára lehetett erősítve, az egyik evangelistára, Szent Márkra utaló ábrázolással, vagyis szárnyas oroszlánnal. Hasonló stílusú, bár kevésbé míves kialakítású veretek IV. Béla korából ismertek Magyarországról, feltehető, hogy a most megtalált almádi veret is a Magyar Királyság területén készült.

Az almádi monostor romjainak területét 2011-ben a monostorapáti önkéntesek tisztították meg először, majd a régészeti kutatás 2014-ben vette kezdetét a korábban még soha nem kutatott, azonban kincskereső-gödrökkel erősen bolygatott területen. Az elkövetkező évek során napvilágra került előbb egy rotunda, majd az apátsági templom déli kápolnája az érintetlen kegyúri temetkezések egy részével a 12. századból, végül tavaly feltárták a háromhajós bazilikát is. A Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma, valamint a Laczkó Dezső Múzeum együttműködésével folyó kutatásba a tavalyi évtől az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpontja is bekapcsolódott, akik az Archaeogenomikai Intézet munkatársa, Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus, történész vezetésével dolgozzák fel a feltárás antropológiai leletanyagát, amely jelenleg döntően a kegyúri család temetkezéseiből származik, így az archaegenomikai kutatástól újabb adatok várhatóak az Atyusz nemzetség családi viszonyaira. Szintén a tavalyi évben csatlakozott a kutatási programhoz a Nemzeti Régészeti Intézet közösségi régészeti programja, Fekete Fruzsina régész vezetésével, értékes numizmatikai és egyéb fémleletekkel gazdagítva ismereteinket a középkori kolostor életéről. 

 

 

Az Almád monostoránál folyó kutatási program célja a néhol embermagasságban álló falakkal, díszes faragványokkal, komoly építészeti részletekkel, és gazdag régészeti leletanyaggal bíró Árpád-kori alapítású monostor feltárása, konzerválása, illetve bemutatása az érdeklődőknek, továbbá a kolostor alapítóinak, az Árpád-kor egyik nagy jelentőségű főúri famíliájának, az Atyusz nemzetségnek a jobb megismerése.

 

 

2023. július 2.