Avar kortól lakott középkori falut tárnak fel

Tiszaug határában, a Tisza partján tárják fel Ság falut a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai Wilhelm Gábor régész vezetésével.

 

 

Félidejénél tart a középkori Ság falu feltárása, amelyet vízügyi rendezés keretében végeznek el a Várkapitányság Zrt. megbízásából a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai. Az egykor egy szigeten álló település legelső írásos említése egészen korai, hiszen szerepel a garamszentbenedeki apátság 1075-ös adománylevelében. Bár a kutatására most először nyílt lehetőség, az 1980-as évek elején már azonosította a helyét Laszlovszky József egy topográfiai munkálat során. Ő a templom felszínen törmelék formájában megmutatkozó maradványait „fogta meg” - eddig még nem ér el a mostani feltárás, azonban a még jelenleg is művelés, vagyis szántás alatt álló területen nem csak az épület tégláinak töredékei, de embercsontok is fellelhetők, hiszen a talaj forgatása már a templomot egykor kerítő temető sírjait is megbolygatta.

 

 

Ság említése ugyan 11. századi, a Tisza parti település kezdetei azonban még korábbra tehetők. A területen az őskortól éltek emberek, a folyamatosan lakott falu pedig a késő avar korban alakult ki. Az ekkor készült épületek állhattak még a honfoglalás korában is, és a leletek tanúbizonysága szerint megszakítás nélkül éltek bennük, vagyis az itt maradt avarok összeolvadhattak a beköltöző magyarokkal Wilhelm Gábor szerint. Sághoz egy rév tartozott a folyón, az évszázadokon át nagy mennyiségben felhalmozott marhacsont maradványok azt bizonyítják, hogy lakói kifejezett jólétben éltek. Vásártartási joga is volt, mezővárossá azonban mégsem vált, feltehetően legalábbis részben azért, mert a 14. századtól több tulajdonosváltást és hatalmaskodást is megélt, s ez megakaszthatta fejlődését. A tizenötéves háború során pusztult el végleg, a krími tatárok dúlása után már nem telepedtek vissza a lakói.

 

 

A falu topográfiája is kezd kirajzolódni. Nagyon jól azonosíthatóak a házhelyek, az egyes porták, amelyekhez lekerített, állattartásra használt udvarok tartoztak. Nagy mennyiségű leletanyagot sikerült már eddig is összegyűjteni, mind fémek, mind kerámiák szempontjából gazdag a lelőhely. A sok téglatöredék pedig arra enged következtetni, hogy nem csupán a templom épült ebből az anyagból, de állhatott egy másik téglaépület is, feltehetően egy udvarház a településen. Mivel a feltárással folyamatosan haladnak a falu egykori központja felé, az elkövetkező hetekben még több tudományos eredmény várható.