Berzence: újabb kőfaragvány a téglavárban
Lezárult Berzence várának második ásatási évadja. A település területén álló domb a téglavár helyenként két méternél is magasabb falait rejti, ám mégsem ez, hanem egy tavalyihoz hasonló, oda nem illő faragvány volt az elmúlt hetek legnagyobb meglepetése.
Idén folytatódott a Somogy megyei, horvát határhoz közel fekvő Berzence várának faltárása. Ahogyan egy évvel korábban is, a kutatásra Molnár István régész, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum munkatársa vezetésével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával került sor. A pályázathoz az önrészt a település önkormányzata biztosította.
A kutatás során a vár már korábban feltárt déli részén bővítették ki a szondákat, illetve nyitottak újakat. Mint kiderült, az egykori erősség belső udvara felé haladva a dombot délről határolóknál nagyobb magasságban álló falak maradtak fenn, nyilván mert innen nehezebben lehetett volna kitermelni a téglákat a vár pusztulása után. Ez, bár a kutatás számára nyilvánvalóan örömteli, a későbbiekre tervezett konzerválást, illetve bemutatást is megnehezíti, bonyolultabbá teszi majd. A dombtető nyugati részén lévő udvarházat, a vár tulajdonképpeni magját még nem érték el a szondákkal, hiszen a feltárás a hely adottságainak megfelelően délről észak felé szakaszokban halad. Északon ér fel a dombtetőre ugyanis az egyetlen felvezető út, így a kutatók tulajdonképpen kifelé haladnak a vár területének feltárása során. A teljes teljes kutatás és romkertként való helyreállítás még sok évig tart majd a tervek szerint.
A falmaradványoknak, a jól azonosítható járószinteknek, valamint a bőséges leletanyagnak hála mind pontosabban sikerül periodizálni a vár 15-17. század közti történetét, bővítéseit, átépítéseit. A leletanyag többsége megfelel annak, amit egy vár feltárása során lehet várni: a cserépanyagon kívül fegyverek, harci eszközök, illetve azok maradványai. Kétségkívül a legérdekesebbnek idén is egy 11-12. századi, kőfaragvány bizonyult. Ezt – szemben egy hasonló faragvánnyal, amelyre tavaly bukkantak rá, s legutoljára fejjel lefelé fordítva egy malomjáték asztalaként használták – két oldalán megfaragták, így nyilván beépítették valahová. Az immár két oszlopfejezet magas minőségű munka, a feltárást vezető régész szerint nem Berzencéről származnak, hanem a török korban kerülhettek a várba, talán az alig tíz kilométerre lévő – leginkább csak forrásokból ismert – johannita konvent egyik épületéből.
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
-
BTM: a Kard Napja a Vármúzeumban, Esztergom: kiállítás mutatja be a középkori székesegyházat
2024-12-09 11:35:15 -
BTM: konferencia a régészet határáról, megnyílt az avar kiállítás Kecskeméten
2024-12-09 11:26:51 -
Visegrád: kibővült A kard öt évezrede, így működik a Rom Vándor program
2024-11-15 08:56:56 -
Kiállítás idézi fel Esztergom középkori katedrálisát
2024-11-09 08:11:21 -
Egy könyvről és az olvasókról
2024-11-03 18:44:33 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
BTM: a Kard Napja a Vármúzeumban, Esztergom: kiállítás mutatja be a középkori székesegyházat
2024-12-09 11:35:15 -
BTM: konferencia a régészet határáról, megnyílt az avar kiállítás Kecskeméten
2024-12-09 11:26:51 -
Visegrád: kibővült A kard öt évezrede, így működik a Rom Vándor program
2024-11-15 08:56:56 -
Kiállítás idézi fel Esztergom középkori katedrálisát
2024-11-09 08:11:21 -
Egy könyvről és az olvasókról
2024-11-03 18:44:33
-
A kardok után bemutatkoznak a reneszánsz szobortöredékek
2024-07-13 00:37:38 -
Benedetto da Maiano visegrádi oltára
2024-05-27 18:49:47 -
Bemutatták Benedetto oltárát Visegrádon
2024-05-27 18:26:37 -
Egy nap sem kellett és meglett a ferences templom
2024-04-09 07:52:35 -
Királyi nászút Visegrádon
2024-02-16 11:32:50