Bozóki Lajos: adalékok a zsámbéki templom falkutatásához

Az alábbi összefoglalóban a romtemplom falszövetéről, műrészleteiről eddigi megfigyeléseimet kíséreltem meg összegezni - írja Bozóki Lajos tanulmányának bevezetőjében.

 

 

A kutatás és az abból leszűrt következtetések, némileg árnyalják a templom építéstörténetét, de nem pótolhatják az állványról végzett falkutatást. 2001 óta, amikor ezt a munkát kezdtem, nem volt mód ezt a falkutatást állványról elvégezni, így az épületleírás során a falszövet minél részletesebb leírásával és értelmezésével, illetve a műformák, tagozatok stíluskritikai vizsgálatával próbáltam pótolni a roncsolásos falvizsgálatot. A falszövet lehetőség szerinti dokumentálása és értelmezése során a periódusváltásokon túl megállapítható volt, hogy a falakon és a kőfaraványokon olyan festett rétegrend van, amiből, úgy tűnik, elvileg rekonstruálni lehet a templom vélhetően középkori, belső (jellemzően kváder) festését, és a tagozatok színezését. Ez a festés a falmezőkön jellemzően fehér mészglett alapon vörös kváderfestést jelentett. Azóta tett megfigyeléseink szerint ezt a kváderfestést azután többször megújították. 2001 óta az újonnan előkerült kőfaragványokon és a kőtárban őrzött boltozati bordákon szintén vörös, illetve világos okker festésnyomokat sikerült azonosítani. Korábbi megállapításaim szerint a kváderfestés egy, a templom egészét érintő habarcsos, téglatörmelékes javítás után, esetleg azzal összefüggésben történt, ezt akkor a templom barokk kori renoválásával hoztam összefüggésbe. Ezt a megállapítást azután későbbi kutatások során kellet módosítani. Az akkori megfigyelésekből és az azóta végzett kutatásból ugyanis az derült ki, hogy a kváderfestés első periódusa korábbi a templom habarcsos renoválásánál. Jelen tanulmány e több fázisban végzett kutatómunka összefoglalása.