Egy nap sem kellett és meglett a ferences templom

Alig hét órával a feltárás reggeli kezdete után előkerült a visegrádi ferences kolostorhoz tartozó templom szentélyének támpillér alapozása. 

 

 

A visegrádi ferences kolostort Luxemburgi Zsigmond alapította, először az Anjou-kori Szent György kápolnát adományozva nekik a királyi palota mellett. 1425-ben saját kolostor építésébe kezdtek, ehhez tartozott a nagyméretű, Szűz Máriának szentelt templom is. Az épületegyüttest a 16. században, az ország három részre szakadásakor hagyták el végleg a szerzetesek, s bár a kolostor és a templom romossá vált az ezt követő időszakban, a templomot csak a 18. században bonthatták le, amikor egy gazdasági épületet, istállót emeltek a helyén. Ennek lebontására egy évszázaddal később kerülhetett sor, akkor a törmeléket elplanírozták a felszínen, kialakítva a mai járószintet.

 

 

 

A kolostor feltárására már évtizedekkel ezelőtt sor került, azonban a templom területén eddig egy teniszpálya volt, amelyet csak tavaly ősszel számoltak fel. A feltárásra ezt követően kerül most sor a Várkapitányság Zrt. megbízásából, a Nemzeti Régészeti Intézet és a Mátyás Király Múzeum közös kutatómunkája keretében. Korábban csak néhány kisebb szelvényt húzhattak a ferences templom területén, amellyel a kiterjedését nagyjából sikerült megállapítani. 

 

 

A falak teteje viszonylag kis mélységben került elő, s valószínű, hogy a templom teljes területén ezzel a szinttel számolhatunk – mondta Buzás Gergely régész-művészettörténész, a Mátyás Király Múzeum igazgatója. Hozzátette: mivel a templom boltozatából alig kerültek elő korábban faragott elemek, remélhető, hogy a bordák nagy része bezuhant az épület belsejébe, s azokat tulajdonképpen a saját törmelékük temethette be. Az elkövetkező hetekben kiderül, milyen építészeti elemei maradtak meg a templomnak, azonban a benne valószínűsített sok-sok temetkezés feltárása még hónapokig fog tartani.