Elkezdődtek a feltárások Visegrádon

Szeptemberben kezdetét vette Visegrád történetének legnagyobb szabású középkori régészeti programja a Magyar Nemzeti Múzeum két régészetre szakosodott intézményének, a Nemzeti Régészeti Intézetnek és a Mátyás Király Múzeumnak az együttműködésében, a Várkapitányság Zrt. megbízásából – adta hírül a Régészeti Hírügynökség.

A több ütemre tervezett régészeti kutatómunka érinteni fogja a fellegvárat, az alsóvárat a hozzá tartozó völgyzáró fallal, valamint a királyi palotát is – mondta el a Régészeti Hírügynökségnek Buzás Gergely régész-művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának igazgatója. Hozzátette: az előzetes felmérések egy része már lezajlott, a többire az elkövetkező hetekben kerül majd sor, ezzel párhuzamosan pedig megnyitják az első szelvényeket is. A feltárások olyan helyeken történnek majd, ahol eddig teljes körű régészeti kutatást nem végeztek.

Ilyen az alsóvár nyugati falszorosa, ahol a két várfal között egy feltöltési réteget tárnak fel. A falszoros déli részén még évtizedekkel ezelőtt végzett kutatás szerint feltehetően egy 16. századi ágyúterasz maradványai lehetnek a több méter magas feltöltés alatt. Az alsó várat a fellegvárral összekötő völgyzárólfalnál viszont még soha sem végeztek korábban régészeti ásatásokat, ám most erre is sor fog kerülni. Folytatódik a palotától délre elhelyezkedő ferences kolostor környezetének kutatására is. A korábbi években több szakaszban vizsgált gazdasági udvaron folytatódik a feltárás idén, jövőre pedig a tervek szerint a kolostor mellett álló nagyméretű templom kerül sorra: ennek még csak a kiterjedését tisztázták korábban néhány szelvénnyel. Az ezek szerint még részben álló falak fölött jelenleg egy teniszpálya található. A fellegvárban szintén 2024-ben kezdik majd meg a régészeti feltárásokat.

Bár a királyi palotának sok részletét sikerült megismerni a korábbi részleges helyreállítást megelőző régészeti kutatások során, ez a munka már több mint két évtizede megszakadt – tette hozzá Buzás Gergely. Mint elmondta, azóta történtek ugyan kisebb felületű feltárások a magyar Anjou-uralkodók és Hunyadi Mátyás palotaegyüttesének területén, azonban nagyon sok az ismeretlen részlet, az egykori királyi rezidencia alapterületét tekintve alig több mint a fele ismert csak teljesen.

Idén van a hétszázadik évfordulója annak, hogy I. Károly (Károly Róbert) Visegrádot tette meg székhelyévé, és mintegy egy évszázadon keresztül, Zsigmond király uralkodása derekáig itt is maradt a magyar királyi rezidencia. Ez az évszázad Magyarország történelmének legvirágzóbb korszaka, és Visegrád ennek a fénykornak az emlékhelye. A páratlanul gazdag középkori történelem megismerését és bemutatását előkészítő régészeti kutatómunka első szakaszát a Várkapitányság Zrt. megbízására a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének és Mátyás Király Múzeumának szakemberei közösen fogják végezni az elkövetkező csaknem másfél év során.