tematikus keresés térképes keresés közkincs-kereső

Így zajlott egy 18. századi rózsafüzér kereszt restaurálása

A Visegrád központjában található általános iskola régi épülete a 18. században a helyi közösség első templomaként működött. A falu temetője a templom mellett, keleti irányban terült el. Grósz Zsuzsanna restaurátor beszámolója egy lelet sorsáról.
 
 
Kováts István régész vezetésével az épületek kutatása és a temető mintegy kétszáz sírjának feltárása 2016-ban és 2017-ben valósult meg. A sírokból változatos és gazdag leletanyag került a felszínre. A tárgyak nagy része az elhunytak személyes, főleg vallási ereklyéi voltak, úgymint rózsafüzérek, kegyérmek, keresztek, szentképek, de kerültek elő gyűrűk és fülbevalók is. 
A föld alól előbukkanó régészeti leletek többsége azonban igen rossz állapotban kerül a felszínre. A tárgyak felületén a kiemelés után azonnal tapasztalhatóak a talajban eltöltött évszázadok korróziós nyomai. A földdel kevert rárakódások sok esetben a tárgyak teljes felületét beborítják. A mállékonyság mértéke nagyban függ a leletek anyagi összetevőitől, változhat az egykori készítés technológiáktól, valamint a földben eltöltött idő ártalmas környezeti hatásaitól. A történeti azonosítás és az értelmezhetőség érdekében ezért szükség van a leletek állagmegóvására, helyreállítására. A tárgyak hiteles történeti értékeinek megmentése és megőrzése a tisztítás, konzerválás és restaurálás munkafolyamatain keresztül valósul meg.
A továbbiakban egy 2017-ben kiásott rózsafüzér kereszt újjászületését követjük nyomon.
A tárgy az előkerülést követően azonnal a restaurátor műhelybe került, így a szükséges műtárgyvédelmi beavatkozásokat sikerült még földnedves állapotban, azonnal megkezdeni. Ez egy fontos lépés, hiszen a talajnedvek, a többi közt hidratált sókat közvetítenek a leletek környezetébe, amelyek földdel keveredve kemény karbonátos rétegekké válnak. Kiemelés után, azonnali beavatkozással ezek a rárakódások még könnyebben eltávolíthatók.
A kereszt előkerülési állapotáról megállapítható, hogy vastag réz karbonát korrózió, illetve földdel kevert szilikát ásványok kemény rétegei borították. A restaurálás megkezdése minden esetben a tárgy állapotának vizsgálata, felmérése alapján, előre tervezéssel történik. A gondosan összeválogatott eszközök, a tisztítószerek, illetve a konzerváló anyagok nem okozhatnak kárt a műtárgy szerkezetében.
 
 
 
 
Fa és fém felületek jelzik a rózsafüzér kereszt összetett szerkezetét. A belső forma fából készült, a vízszintes és függőleges szárakon intarzia és gyöngyház berakás látható. Az egész formát egy vékony rézkeret zárja körbe.
 
 
Az eltérő anyag összetétel miatt a restaurálást több részletben, fokozatosan haladva lehetett megkezdeni. Először finom szőrkefével a kevésbé kötött, könnyen leváló lepedék halmazokat kellett bontogatni, majd enyhe citromsavas oldattal a fa részletek feltárása következett. A vegyszeres folyadékba mártott vatta pamaccsal óvatos helyi kezeléssel sikerült a rárakódásokat eltávolítani. Az eljárások jelentős eredménnyel szolgáltak, vagyis a tárgy szétválasztása sikeresen megtörtént. A részlet darabokat ezután célzottan, az egyes anyagfajták eltérő mértékű korróziós állapotának megfelelően lehetséges tisztogatni. A réz keret a felületi korrózió ellenére jó állapotúnak bizonyult, egy helyen volt eltörve, amelyet a kezelések után epoxi típusú ragasztóval sikerült stabilizálni.
A belső fa kereszt szennyezett rétegeinek eltávolítása nemcsak a faanyag tömegét tárta fel, hanem azon belül egy intarzia berakást is, szintén kereszt alakzatban. Díszítésként a körkörös furatokba gyöngyház berakásokat helyeztek, amelyek többsége sajnos a földben kiesett és tönkrement, néhány menthető részlet azonban megmaradt belőlük.
 
 
 
A rézkeret ideiglenes leválasztása még egy különleges érdekességgel szolgált, amely szerint a fa kereszt minden oldala valaha díszített volt. Ennek bizonyítéka, hogy a gyöngyház berakások nem csak a látható felületeken jelentkeztek, hanem a kerettel takart oldalon is. A felfedezésből az gyanítható, hogy a rézből megformált keretet csak később, a felfüggeszthetőség érdekében alakították hozzá.
 
 
 
A műtárgy a Mátyás Király Múzeum tárgyi gyűjteményét gyarapítja.
 
Grósz Zsuzsanna
restaurátor
 
Ajánlott irodalom: Kováts István: Műtárgyak a Mátyás Király Múzeum gyűjteményéből: 18. századi kegytárgyak