Sikerült feltárni a jáki apátsági templom déli toronyalját, a kutatás az elkövetkező hetekben a főhajóban és az északi mellékhajóban folytatódik.

 

 

Több egyéb temetkezés mellett egy nyugat-keleti tájolású, jó állapotban megmaradt téglasírt sikerült feltárni a jáki apátsági templom belsejében folytatott, dr. Pap Ildikó Katalin által vezetett régészeti feltárás során 2021 első heteiben. A 13. századra keltezhető, a templom falaival egy időben épült sírban egy férfi csontváza nyugodott, részben a sírhely alatt pedig egy nő temetkezésére bukkantak, aki a vele eltemetett ékszerek alapján gazdag, előkelő származású lehetett.

 

 

A csontmaradványok és a mellékletek vizsgálata még folyamatban van, azonban az eddigi eredmények nem cáfolják azt az előzetes várakozást, hogy a férfi Jáki Nagy Márton, az apátság 13. századi alapítója lehetett, aki még a templom elkészülte előtt, de már annak építése során hunyt el, ezért kapott nyughelyet a már álló déli toronyaljban. Ha a korábbi női temetkezéssel rokoni kapcsolatot lehetne kimutatni, talán az a teória is megkockáztatható volna, hogy az őse miatt eleve ezt a sírhelyet választhatta a kolostoralapító.

 

 

Jól halad a munka a főhajóban is, ahol elsősorban arra a kérdésre keresik a választ, hogy milyen előzményei vannak a 13. századi alapítású és építésű épületegyüttesnek. Egy észak-déli irányban  futó, a temetkezések alapján mindenképpen a 13. századot megelőző falat már tavaly sikerült azonosítani a déli mellékhajóban, s ez folytatódott a főhajóban is. A fal egy korábbi épülethez tartozik, amelynek a kiterjedése még nem ismert, de feltehetően a főhajó alatt húzódik. Még másfél hónapig dolgozhatnak a régészek, ezalatt kiderül, sikerül-e azonosítani – mint várják – a korábbi jáki templomot. Ezt követően új szakaszba lép a kutatás és helyreállítás Sarkadi Márton építészmérnök, műemlékvédelmi szakértő, a helyreállítási munkák Szombathelyi Egyházmegye által megbízott szakmai koordinátora vezetésével.

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér