Kedves Olvasó!

Az archaeologia szó és annak magyar változata, a régészet eredeti jelentése a régi dolgokkal foglalkozó tudomány. Ma ezt leszűkítve, a múlt anyagi kultúrájának kutatására, sőt sokszor csak egy bizonyos kutatási módszer megjelölésére használjuk. Valójában azonban az anyagi kultúra emlékeit feltáró modern régészet módszereinek célja továbbra is a múlt minél teljesebb megismerése. Ennek a célnak az érdekében pedig éppen a legkorszerűbb eszközökre van szüksége. Az emberi megismerés egyik legfontosabb eszköze pedig a kommunikáció, melynek legmodernebb és ma már leghatékonyabb eszköze is a világháló. A régész nem mondhat le az internetről, ha azt akarja, hogy gondolati eljussanak másokhoz, és így őket is továbbgondolkodásra és további kutatásokra ösztönözze.

Mai európai világunkat a leginkább meghatározó korszak a középkor volt. A római birodalom utolsó évszázadai és a Nagy Francia Forradalom közti másfélezer évezredben alakultak ki a mai Európa kulturális, politika, gazdasági keretei. Bár sok a közös vonás bennünk és a középkorban élt elődeink között, mégis sok tekintetben mások voltak, mint mi: másképp éltek, másképp gondolkodtak, mások voltak az érzelmeik, az ízlésük, és más volt az esztétikájuk. Ha feltárjuk ezeket a különbségeket, rálelünk az őket és bennünket összekötő közös vonásokra is, így az ő megismerésükkel megérthetjük saját világunkat is. Tudnunk kell honnan jöttünk, honnan származnak a szokásaink, előítéleteink, a logikánk, a vizuális és szellemi világunk. Ebben segít minket a középkori régiségek megismerése: a középkori régészet.

Alig múlt el a középkor, amikor megszületett a tudományos vizsgálatának igénye. A XIX. századi Európában hirtelen lángolt fel a középkor iránti érdeklődés. Hazánkban a középkorkutatás igazán professzionális szakmává csak a XIX. század második felében vált, és még vagy száz évnek kellett eltelnie, amíg kialakult a középkori régészet, mint igazi szaktudomány, a maga sajátos kutatási eszközeivel és szabályrendszerével. Már ennek is több mint fél évszázada, a magyar középkoros régészet igazi fórumot mégsem tudott azóta sem teremteni magának. Bár ez idő alatt létrejöttek kiváló kutatóközösségek, tudományos műhelyek, sőt többé-kevésbé önálló intézmények is, a hazai középkori régészet egészének ezek soha sem tudtak teret biztosítani. Ma a Magyar Nemzeti Múzeum van abban a helyzetben, hogy megkísérelje törleszteni a szakma régi tartozását, hiszen filiája, a Mátyás Király Múzeum révén rendelkezik egy, a középkori régészetre szakosodott intézménnyel, amely már évtizedek óta építi ki kapcsolatrendszerét az ország középkorkutató régészeti intézményeivel, munkaközösségeivel és kutatóival, így megvan rá a lehetősége, hogy gondozója legyen egy olyan felületnek, ahol e szakma képviselői egymás és a nagyközönség előtt bemutathatják és megvitathatják kutatásaik eredményeit és céljait.

Portálunk célja kettős: egyrészt teret szeretnénk biztosítani a hazai középkori régészet művelőinek, hogy minél frissebben és minél jobb minőségben közzétehessék kutatási eredményeiket, másrészt lehetőséget szeretnénk biztosítani a nem szakmabeli, de a régészet és a középkor iránt érdeklődő közönségnek, hogy megismerje a legfrissebb szakmai eredményeket és meglegyen a lehetősége arra is, hogy ha kíváncsisága arra ösztökéli, betekinthessen a régészeti kutatás belső berkeibe is.

E célok érdekében olyan portálszerkezetet dolgoztunk ki, amelyben megtalálható egy nagyközönségnek szóló magazin, és mellette az adott témához kapcsolódó, pdf formátumban letölthető szakmai tanulmányok, jelentések, előadások is. Ez utóbbiak között nyomtatásban már megjelent, de nehezen hozzáférhető írásokat éppúgy találhat az olvasó, mint kifejezetten ide készült munkákat. Úgy a magazincikkek, mint a pdf-ek külön is kilistázhatóak, kereshetőek akár kulcsszavak, akár térkép, akár teljes szöveges keresés segítségével, így idővel a portál egy nagy, középkori régészeti adatbázissá válhat. A portál kibővül ajánlókkal, amelyek a középkori régészet tematikájába tartozó kiadványokról, kiállításokról, konferenciáról, rendezvényekről adnak hírt. A megjelenő írások szakmai minőségét a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának a szerkesztést végző régész szakemberei és az általuk felkért tudósok, a megjelenés minőségét pedig hazánk legkiválóbb régészeti szakújságírója, Kovács Olivér garantálja. A portálhoz kapcsolódóan megnyíló, azonos című facebook oldalunk lehetőséget teremt a közvetlen eszmecserére is a szerzők és olvasók között.

Végül el kell mondanom, hogy a portál témáját, a középkori régészetet, igyekszünk a legtágabb határokkal értelmezni. A korszakhatáraink a késő antik világtól a kora újkorig terjednek. Az archaeologia fogalmát pedig a régi, tág értelmében használjuk, mint a régi dolgok tudományát, amelyben a szorosan vett modern régészet és segédtudományai (pl. archeometria, archeozoologia, antropológia) mellett helyet kap a művészettörténet, építészettörténet, műemlékvédelem, kultúrtörténet és történettudomány számos segédtudományával együtt.

Kellemes böngészést, olvasást és örömteli ismeretszerzést kívánok minden kedves Olvasónknak!

Visegrád, 2012. február 10.

Buzás Gergely

múzeumigazgató

Magyar Nemzeti Múzeum

Mátyás Király Múzeuma

az Archeologia – Altum Castrum Online Magazin felelős kiadója