Könyvajánló: Buzás Gergely: Királyok Visegrádja
Egy újabb kötet Visegrád történelméről. De vajon a szintén friss katalógushoz-településmonográfiához képest tud újat mondani? Tud bizony, sőt nem csak mondani, de mutatni is.

Bár a kötet fekvő formátuma inkább képeskönyvet sejtet, s persze első ránézésre az is a Királyok Visegrádja, van bőségesen írott tartalom is benne, mégpedig jól definiált nyomvonalra fűzi fel a szerző az információkat. Ez a vezérelv pedig (mint arra a cím is utal) Visegrád uralkodói, elsősorban rezidenciális központként való bemutatása. Ebből a szempontból persze a középkor, azon belül is a 14-15. század a legnagyobb jelentőségű, azonban a koncepció kényege, hogy korábban, a császárok Visegrádjával, vagyis a római korral kezd. A Sibrik-dombi erőddel való fokozott ismerkedés különösen érdekes lehet akár a szakma számára is, mert az elmúlt fél évtizedben folytatott kutatások eredményeit roppant látványos módon (amire még visszatérek) mutatja be. A római császárok apropóján szó esik a tágabb településen található egyéb ókori épített emlékekről is, majd Nagy Károllyal átvezet a Karoling-korba a szlávokhoz, amelynek szinte töretlen folytatása az immár magyar ispánság megalapítása a 11. század elején.
Az ispánsági központ szerepét elvesztő Visegrád a 13. században éledt fel újra, s virágzása csaknem három évszázadon át tartott. Szépen sorban végigvezet a könyv ezen a korszakon, s bár azt gondolnánk, hogy ezt az időszakot jól ismerjük, szinte minden oldalon akad egy-két olyan adat, érdekesség, ami kizökkenthet ebbéli magabiztosságunkból.

Ám térjünk rá a látványra, ami nyilván az egyébként olvasmányos szövegnél is gyorsabban befogadható élményt ad. Megszokhattuk egy az efféle képeskönyveket a rom-, vagy már rekonstruált falak fotóival, alaprajzokkal, a régészeti leletekkel illusztrálják. A Királyok Visegrádjában vannak persze ilyen képek is, ám a kötet legjavát a szerző és a Pazirik Informatikai Kft. által készített virtuális rekonstrukciók adják, amelyeknél már eljutottak arra a szintre, hogy alig lehet őket megkülönböztetni a valódi fényképektől. Ezeken ráadásul több esetben is nem pusztán az épületek jelennek meg, hanem a körülöttük folyó élet is, emberekkel, vagyis szokatlanul valóságosnak tűnnek. Amit eddig el kellett képzelnünk, azt most készen kapjuk, a középkori fellegvártól a Salamon-tornyon át a királyi palotáig. A szerencsés képszerkesztésnek hála arra is lehetőséget ad a kötet, hogy a mai állapotot összevessük az öt-hat évszázaddal ezelőttivel.

A Királyok Visegrádját a Mátyás Király Múzeum adta ki, a bemutatója december 8-án, 14 órakor lesz a Magyar Nemzeti Múzeumban. Meg is lehet vásárolni a helyszínen, tökéletes karácsonyi ajándéknak is, csak bele ne lapozzunk, mert akkor megtartjuk és hoppon marad az, akit meg akartunk lepni vele.
Kovács Olivér
-
Középpontban a középkor, így újult meg a Kiskun Múzeum, Dömös: római őrtornyot kutattak
2021-01-10 22:15:07 -
Esztergom: Árpád-kori út a kolostor telkén, BTM: Budapest őskori előzményét kutatják
2020-12-27 23:34:29 -
BTM: feltárás a Margit körútnál, Szádvár régész szemmel, virtuális tárlat és múzeum
2020-12-27 23:28:27 -
Buzás Gergely: A diósgyőri vár elméleti rekonstrukciója
2020-12-19 23:56:16 -
A német óriás árnyékában
2020-12-13 17:23:22 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Középpontban a középkor, így újult meg a Kiskun Múzeum, Dömös: római őrtornyot kutattak
2021-01-10 22:15:07 -
Esztergom: Árpád-kori út a kolostor telkén, BTM: Budapest őskori előzményét kutatják
2020-12-27 23:34:29 -
BTM: feltárás a Margit körútnál, Szádvár régész szemmel, virtuális tárlat és múzeum
2020-12-27 23:28:27 -
Buzás Gergely: A diósgyőri vár elméleti rekonstrukciója
2020-12-19 23:56:16 -
A német óriás árnyékában
2020-12-13 17:23:22